– A Fidesz kivonult a költségvetési zárszámadás múlt heti parlamenti vitájáról. Miért?

– Több probléma is van a zárszámadással. A tényeket látva abból indulhatunk ki, hogy a 2007-es esztendő elhibázott, elvesztegetett év volt. Alacsony növekedés, magas infláció, drasztikus adóemelés. Már az is rosszat sejtetett, ami felvezette a múlt évet, gondoljunk az őszödi beszédben is emlegetett hazugságokra, trükkök százaira, magyarán csalásokra és hamisításokra. A drasztikus adóemelés következtében az emberek szegényebbek lettek, távolabb kerültünk az Európai Unió elérni vágyott átlagától. Az államháztartási hiányunk világviszonylatban is magas volt. Előzetesen 6,8 százalékos hiányt fogadott el az Országgyűlés 2007-re, a kormány ehhez képest olyan zárszámadási adatot nyújtott be a parlamentnek, amely szerint végül 5,5 százalékos volt a hiány 2007-ben. A zárszámadási vitában aztán kiderült, hogy a Központi Statisztikai Hivatal az unió adminisztrációjának küldött adatai szerint, a kormány anyagával szemben, nem is öt és fél, hanem kereken ötszázalékos volt a hiány. Ez tehát azt jelenti, hogy mintegy 450 milliárd forintos különbség van a parlament által annak idején elfogadott és a végleges hiányadat között.

– Ezért vonultak ki?

– Ez a közel 450 milliárdos különbség két dolgot jelenthet. Egyrészt súlyos tervezési hiba történt a 2007-es költségvetésnél, másrészt a kormány elkezdett spájzolni. A 450 milliárdos többlet ugyanis részben már azt a célt szolgálhatja, hogy választások idején a szavazatvásárlások alapját képezze. A kérdésre válaszolva: azért vonultunk ki, mert semmilyen magyarázatot nem kaptunk erre a több száz milliárdos különbségre.

– Hogyan lehetséges félszázalékos eltérés?

– A kormány szerint módszertani változás történt. Ez akár igaz is lehet, de erről a zárszámadás készítésekor már lehetett tudni. Érthetetlen, hogy más adatot kapnak a képviselők és mást az EU. Ha egy átlagember tíz forintot téved az adóbevallás készítésénél, akkor behívatja az APEH, bekérik a papírjait, vizsgálják, megbüntetik, itt pedig százmilliárdos különbségekről beszélünk, mégsincs semmilyen magyarázat. Pedig ez a különbség nagyságrendben a budapesti 4-es metróberuházás vagy az eladott Ferihegyi repülőtér ára…

– Ha kiállna Veres János és azt mondaná, valóban tévedtünk, ez és ez történt, akkor a Fidesz elfogadná a zárszámadást?

– Nem. Az elszámolási hibán túl a kormány gazdaságpolitikájával sem értünk egyet. Magas adóterhek, magas munkanélküliség, magas infláció és magas kamatterhek mellett magas hiány is; ez Magyarország számára nem fogadható el. Sereghajtóvá tettek egy olyan országot, amely 2007-ben már euróval fizethetett volna.

– Ön gazdasági problémákról beszél, miközben a múlt héten elindult a szocialista sikerkampány…

– A hirdetések nem változtatnak a tényeken. Tavaly harmincezerrel nőtt a munkanélküliek száma, alacsony a foglalkoztatási ráta, hat-hét százalék körüli az infláció, a lakosság egyre nagyobb része hitelt fizet hitelből, semmilyen ok nincs tehát arra, hogy higgyünk a reklámoknak. A kormány nyilván abban bízik, hogy miként eddig is, a reklám, a kommunikáció, a PR segít elkendőzni a bajokat, ám ez nem tud azon változtatni, hogy nem csupán az Európai Unió átlagától, de a kelet-európai versenytársaktól is mindinkább lemaradunk.

– A zárszámadás mellett egy másik aktuális téma az új, Gyurcsány-féle adócsomag, amelynek elfogadásán akár a kormányfő jövője is múlhat. Ez a javaslat adócsökkentés, vagy adóemelés?

– Nehéz kiszámolni a hatását. Kétségtelenül vannak benne olyan elemek, amelyek a magánszemélyek számára adócsökkenést jelentenek, és a vállalkozások egy részének csökkenhet az adóterhe, ugyanakkor előkerülnek olyan rejtett intézkedések, amelyekről nemigen beszél a kormány. Ilyen a cégautók megadóztatása, a helyi iparűzési adó szabályainak módosítása, a jövedéki adó tízszázalékos emelése; ezek az intézkedések mind a kis- és középvállalkozások tekintetében, mind pedig az infláció tekintetében problémát jelentenek. Az igazi baj az, hogy szakmailag koncepciótlan tervezetről van szó, amely összességében nem jár pozitív hatással. Ettől felesleges azt várni, hogy munkahelyek teremtődnek, vagy felpörög a gazdaság. A kormányzat úgy tesz, mintha semmilyen probléma nem lenne az országban. Gyurcsány Ferenc nyári esszéjében ismét ígérgetett, ezer milliárdok repkedtek a levegőben, de kiderült: valódi megoldási javaslatuk nincs a jelenlegi gazdasági válságra.

– Hiába szavazott a négy ellenzéki párt egységesen nemmel, az ön által vezetett költségvetési és pénzügyi bizottság egy szavazattal mégis vitára alkalmasnak találta a javaslatot, mivel két volt fideszes, jelenleg független képviselő nem vett részt az ülésen. Mi a véleménye Lengyel Zoltán és Tóth András távolmaradásáról?

– Azok számára volt ez meglepő, akik nem követik rendszeresen a parlamenti szavazások arányait. Tóth András polgármesteri tisztségével kapcsolatos elfoglaltságaira hivatkozott, holott tudta jól, mikor vannak a bizottsági ülések, de Lengyel Zoltán esete még ennél is szomorúbb. Az ülés előtt beszéltünk vele telefonon, azt mondta, már úton van, be is érkezett a Parlamentbe, majd mikor megtudta, hogy még nem szavaztunk az adócsomagról, megfordult és elhagyta az épületet.

– Az ő esetleges nem szavazatával döntetlen lett volna a voksolás…

– …ami azt jelentette volna, hogy a bizottság nem támogatja az adótörvények parlamenti vitáját. Különösen azok után érdekes a dolog, hogy a mezőgazdasági, az önkormányzati és a sportbizottság sem találta vitára alkalmasnak a javaslatot, és ha a pénzügyi bizottság, mint a téma elsőszámú felelőse, szintén így dönt, az egyértelmű üzenet lett volna.

– Visszatérő aggodalom az ellenzéki oldalon, hogy bár az ország helyzete ezt nem tenné lehetővé, a kormány az utolsó másfél évben osztogatni kezd majd. Vannak arra utaló jelek, hogy megpróbálkoznak ezzel?

– Van egy jó és egy rossz hírem, ráadásul a kettő ugyanaz: lesz osztogatás. Amikor a jóléti kiadások több mint hat százalékkal emelkednek jövőre, a nyugdíjkiadások is jelentősen növekednek, a civil szervezetek támogatása is infláció felett emelkedik, a kommunikációs kiadások megugranak, ezek azt mutatják, hogy a kormány felkészült egy esetleges előrehozott választásra is. Az érintetteknek pillanatnyilag ez jó lesz, az osztogatás árát majd később fizetjük meg valamennyien. A tervezetet olvasva kiderül: soha ennyi felhatalmazást nem adott még magának kormány, mint amennyit a jövő évi törvény kapcsán a Gyurcsány-kabinet tervez. Számos terület kontrollja kikerül az Országgyűlés alól; így a pénz felhasználása, fejezetek közötti átcsoportosítás, ezekről a kormány mind saját hatáskörben akar jövőre dönteni. Nagyon magas a tartalék mértéke is, mintegy 350 milliárd forint, ennek felhasználásáról az elképzeléseik szerint szintén a kormány dönthetne. Mindegy, mit dönt a parlament, a kormány azt támogat, amit akar.

– Mire tippel, az SZDSZ végül megszavazza a büdzsét?

– Ha mindenki tartaná magát a jelenlegi álláspontjához, akkor a költségvetés nem menne át a parlamentben. Ugyanakkor azt is látom, például a két független képviselő példájából, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy ellenzéki képviselőket állítson maga mellé. Hat szavazatot kell szerezniük, ez nem tűnik Gyurcsány Ferenc számára lehetetlen kihívásnak, meg fogják próbálni, hogy meglegyen a szavazattöbbség.

– A Fidesznek milyen javaslatai vannak?

– Az adótörvényeknél a fő irány, hogy csökkentsük a munka adóterheit, és enyhíteni szeretnénk a családok terheit is. Szerintünk nem mindegy, hogy egy jövedelemből hány ember él, ezt az adózásnál is figyelembe kell venni. Úgy gondoljuk, hogy a kis- és középvállalkozások terheit is csökkenteni kell, hogy versenyképesek legyenek, sok cégnél a talpon maradás is múlhat ezen. Mindezeken kívül az oktatás és a mezőgazdaság területét kezeltük kiemelten. A költségvetésnél alapvetően más koncepcióban gondolkodunk, mi ugyanis nem hiszünk abban, hogy a piac mindent megold, mindent kiigazít, a kormánynak csak az a dolga, hogy minél kisebb államot tartson fenn. Véleményünk szerint cselekvőképes kormányra van szükség, pontosan meghatározott irányok kellenek, mint az adócsökkentés, a versenyképesség javítása, új gazdaságfejlesztési program elindítása és emellett az államháztartás rendbetétele. Az az átláthatatlanság, ami jelenleg van, senkinek sem jó, az emberek nem látják az adók, járulékok formájában befizetett pénzük sorsát, mi, képviselők pedig olyan helyzetbe kerülünk, mint most: a zárszámadás kapcsán az eltűnt 450 milliárd forintról vitatkozunk, hogy vajon hol lehet.

Bándy Péter

VARGA MIHÁLY

1965-ben született Karcagon.

1989-ben szerzett diplomát a Közgazdaságtudományi Egyetemen.

Dolgozott a Budapesti 43. Sz. Állami Építőipari Vállalatnál, majd Szolnokon a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalatnál.

1990 óta országgyűlési képviselő, jelenleg a Fidesz alelnöke.

1998-tól 2000 decemberéig a Pénzügyminisztérium államtitkára, 2001–2002-ben pénzügyminiszter.