Orbán Viktor: Magyarország nagy és erős lesz

A polgári oldal számára napjainkra immár szimbolikus jelentőségű Debrecen szintén szimbolikus jelentőséggel bíró Főnix csarnokában rendezte meg múlt hét vasárnapján évadnyitó nagygyűlését a kormányzásra készülő Fidesz. Az ismét műsorvezetőként a színpadra lépő Rákay Philip bevezetőjében elmondta: a kínai asztrológusok szerint 2006 a Kutya éve, a Távol-Keleten azonban azt nem tudhatják, hogy nekünk nem egy, de négy kutyaévünk volt. A rendezvényen felszólalók aztán egyetértettek abban, hogy a legüdvösebb az lenne, ha az idei évre már leginkább a változás lenne a jellemző.

Elsőként az ezen a napon házigazdaként szereplő Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere lépett a dugig tömött csarnokban tolongó érdeklődők elé. Felszólalását Ady Endre elgondolkodtató soraival kezdte:

– „Most perc-emberkék dáridója tart / De építésre készen a kövünk / Nagyot végezni mégis mi jövünk / Nagyot és szépet, emberit s magyart”. Őszintén mondom, soha nem gondoltam volna, hogy Horn Gyulára egyszer mint igazi, jó államférfira fogok emlékezni – állította gunyorosan Debrecen első embere. A központi költségvetés helyzetéről szólva megemlítette, hogy míg 1990 márciusában 21,5 milliárd dollár volt hazánk adóssága, addig a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok 22,5 milliárd dollárt vettek fel, s míg négy esztendő alatt az egészségügy minden eleme romlott, közben az államkincstár kiürült, s leginkább egy végkiárusítás előtt álló céghez hasonlít. Felidézte, hogy 1990 óta először László Csaba pénzügyminisztersége idején volt arra példa, hogy minden adózóval kapcsolatban minden adatot lemásoljanak. Állítása szerint az új közigazgatási törvény életbelépésével lényegében felszámolták a jogállamiságot és a jogalkotásról általánosságban elmondható, hogy követhetetlenné vált. Szintén a Medgyessy-kormány felállása óta eltelt években történt meg a paksi katasztrófa, az érettségibotrány, illetve 1990 óta először volt teljes leállás a Magyar Postánál, a karcsúbb állam ígéretéről pedig mára kiderült, hogy valójában az „állam szétrohasztásáról” szól.

– Talán Debrecen példája biztatást adhat azoknak a településeknek is, ahol ma azt hiszik, nincs tovább, mert bezárt az iskola, nincs munkahely, közlekedés, nincs semmi. Csak akkor nincs semmi, ha ezt magunk is elhisszük. Ha azt gondoljuk, hogy az értékek bennünk, a közösségünkben, a munkánkban, a családunkban, a gyermekeinkben van, akkor mindenünk van – zárta gondolatait Kósa Lajos.

A Fidesz elmúlt egy évének legfontosabb eseményeit bemutató kisfilm levetítése után Áder János frakcióvezető felidézte, hogy közel négy évvel ezelőtt a választók nagy része még bízott abban, hogy a szocialisták legalább ígéreteik egy részét betartják, hiszen, mint mondta, nemcsak a polgári kormány vívmányainak megőrzését és bővítését ígérték, ennél sokkal, de sokkal többre vállalkoztak, és ennél sokkal, de sokkal többre kaptak felhatalmazást. Az ígéretek között szerepelt a 38 órás munkahét bevezetése, négyszázezer új munkahely megteremtése, gátak építése a Tiszán, háromszázezer hektárnyi erdő telepítése – ám a fideszes honatya szerint minden ígéretük fordítva teljesült.

– 500 millió forintot költött az Egészségügyi Minisztérium olyan tanulmányok megíratására, amelyek az egészségügyi reformot segítették volna megvalósulni. Ám nemhogy egészségügyi reform nem lett, de az Állami Számvevőszék munkatársai a tanulmányokat sem találták meg. SZDSZ-es kampánycégek közbeszerzés nélküli eljárásban kaptak több száz milliós megbízásokat, és az egyébként ingyenes kakaóbiztos számítógépeket egymillió-hetvenhétezer forintért sikerült darabonként megvásárolni – cáfolta Áder János az olcsóbb állam ígéretének teljesülését. A Gyurcsány Ferencre mint „hórihorgas komédiásra” utaló frakcióvezető szerint a Fidesz tizenhat esztendővel ezelőtt többek közt azért kötött szerződést a polgárokkal, hogy mindenki meg tudjon élni a munkájából, a gyermekvállalás ne legyen egyenlő a szegénység vállalásával, az új otthon megteremtése ne csak álom maradjon, a szülőknek és nagyszülőknek mindenki méltó időskort legyen képes teremteni, ne kelljen dupla rács az ablakokra és a határokon kívül rekedt magyarokat a nemzet részének tekintsük.

– Szerződésünket az elmúlt tizenhat évben többször megújítottuk. Most újra készen állunk a szerződés megújítására. Készen állunk, hogy egy gyarapodó, értékeire büszke, hagyományait megőrző, az évtizedes béklyóitól, koloncaitól végleg megszabaduló országért dolgozzunk – állította Áder János.

A délután legmarkánsabb felszólalása mindenképpen Semjén Zsoltnak, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének nevéhez köthető. Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a CDU-CSU mintájára „bajtársi szövetséget” kötöttek az Orbán Viktor vezette Fidesszel, s közösen mindent megtesznek azért, hogy megnyerjék a tavasszal esedékes választásokat és „a második Orbán-kormány megkezdhesse országépítő munkáját”. Szerinte a kereszténydemokrata politikának két alapvető pillére van. A tradicionális értékek védelmével kapcsolatban hangsúlyozta: ma már a puszta normalitást kell védelmezni, ha a házasságról van szó, és bár senkit nem akar megbélyegezni, két egynemű ember szexuális kapcsolatát mégsem hajlandó házasságnak nevezni, s nem hagyják, hogy homoszexuális párok gyermeket nevelhessenek. Kiemelte a családi adózás lehetőségének fontosságát, s elutasította azt az elképzelést, hogy az egyházakat kettős adózásra kényszerítsék. Elmondta: itt az ideje megfogalmazni azt is, mit jelent a nemzeti elkötelezettség.

– Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk, s aki kibújik földi hazájának sorskérdései elől, az hűtlen égi hazájához is – jelentette ki a csarnokot szinte szétfeszítő tömeg üdvrivalgásától kísérve. Hozzátette továbbá, hogy ha a magyarok eltűnnének a Föld színéről, azzal az egyetemes emberiség lenne szegényebb „egy sajátos arccal”. Európáról szólva Semjén Zsolt megemlítette, hogy az öreg kontinens nélkülünk nem lenne az, amivé ma lett, hiszen mi véreztünk a tatár, a török és a keleti pogányság egyéb formációi ellen.

A kereszténydemokrata politikát alkotó másik alappillérrel, a szociális igazságossággal kapcsolatban kiemelte: az MSZP legnagyobb blöffje az, hogy önmagukat szocialistáknak nevezik, hiszen „ellenzékben csak szociális demagógiára, kormányon pedig csak a legdurvább vadkapitalizmusra képesek”. Hozzátette továbbá, hogy a magyar kormány tagjait jelenleg egy nagyobb, neoliberális és egy kisebb, „anarcholibrista” párt adja. Istenkáromlásnak nevezte az utóbbinak az ezekben a hetekben indított, „Jöjjön el az én országom!” szlogennel fémjelzett kampányát, hiszen szerinte ezzel az SZDSZ „Isten helyére teszi magát”, amit „példátlan egoizmusnak, szélsőséges individualizmusnak” nevezett. A felhevült közönség ezekre a gondolatokra már hangos füttykoncerttel és „Gazemberek!” felkiáltásokkal reagált. Hasonló fogadtatásra talált az a költői kérdés, vajon a jelenlévők közül ki szeretne Kóka János, Gusztos Péter, Horn Gábor vagy Eörsi Mátyás országában élni.

Felszólalását a kereszténydemokrata politikus Platón gondolataival zárta:

– „Ha a becsületes polgárok lemondanak arról, hogy saját maguk irányítsák a polisz, az ország működését, akkor az lesz a büntetésük, hogy ostobák és gazemberek fognak uralkodni felettük”.

Miután Demjén Ferenc az egybegyűltekkel együtt elénekelte a Kell még egy szó kezdetű dalt, Orbán Viktor lépett a színpadra, akit szűnni nem akaró tapssal, felállva üdvözöltek a jelenlévő ezrek. A Fidesz elnöke vasárnapi beszédében lényegében öszszefoglalta a tőle az elmúlt hónapok során hallható üzenetek közül a legfontosabbakat. Szerinte 1990-ben és 1998-ban már januárban „éreztük a változás illatát a levegőben és ösztöneink csalhatatlanul jelezték: hamarosan megmozdul a levegő, élénk szél járja át hazánkat és a fülledt, áporodott, elhasznált levegő helyett ismét friss, életerős fuvallat érkezik. Olyan, amely a jó dolgokat megkíméli, a rossz dolgokat azonban kirepíti az ablakon, és olyan messzire fújja, hogy vissza sem találhatnak többé. Ilyen évet remélünk, ilyen évet szeretnénk magunk és hazánk számára 2006-ban”. Megjegyezte azonban, hogy nem állunk könnyű esztendő előtt, ám ideje lenne a versenyt kizárólag a kampány idejére korlátozni, s az idő maradék részében az összefogásra koncentrálni, hiszen ahol győztesek vannak, ott elengedhetetlenül lenniük kell veszteseknek, az együttműködésnek azonban sok nyertese lehet.

Elmondta, elsődleges céljuk a biztonságos haza megteremtése, ennek alapja pedig az, ha mindenkinek jut munka, mindenkit vár az otthon és körülvesz a család. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon körülbelül kétmegyényi munkaképes embernek nincs munkája, a gyógyszerárak emelkednek, az orvosok elhagyják az országot, sokan az országhatárokon kívülre járnak bevásárolni, a törvények pedig a bűnözőkkel szemben elnézők, míg a becsületes emberekkel szigorúak.

Arra kért mindenkit, aki lélekben valóban kisebb lett az elmúlt négy évben, s azt hiszi, nekünk már nem is juthat jobb, idézze fel Európa térképét, hiszen akkor láthatja, hogy hazánk a kontinenst tekintve közepes, míg a Kárpát-medencét elnézve kifejezetten nagy területű ország. Ezért a volt kormányfő szerint a cél nem lehet más, mint hogy ismét a Kárpát-medence vezető államává váljunk, ehhez azonban olyan kormányra, parlamentre és politikára van szükség, amely feltétel nélkül védelmezi a magyar emberek érdekeit.

A Himnusz és a székely himnusz eléneklése után a tizenkétezres tömeg mosolyogva, bizakodva indult haza. Néhány hónap múlva mindent megnyerhetünk: nemcsak a választásokat, de a lehetőséget is arra, hogy ismét nagyok legyünk.

Somorjai Viktória