Ez a világűr százada lesz

„Ezt nem hiszed el: magyar »űrkatonákat« képeztek Debrecenben – ez nem vicc!”; „Űrnemzet lettünk, Magyarországnak vannak a világon elsőként űrkatonái, mert máshol csak űrhajósok vannak” – a tényszerű beszámolók mellett ezekhez hasonló gúnyos, bulváros és politikai töltetű cikkcímekkel is lehetett találkozni a magyar sajtóban annak kapcsán, hogy átvehették oklevelüket azok a honvédtisztek, akik a közelmúltban elvégezték a Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe című tanfolyamot a Debreceni Egyetemen. A képzés megvalósításában egyébként a debreceni mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is közreműködött.

– Bár talán egyre kevesebben, de valóban vannak még manapság is olyan médiumok Magyarországon, amelyek viccelődni próbálnak az űrtevékenység kapcsán, ám ha körülnézünk a világban, máshol ez már nem jellemző. Ha csak a régiós országokat nézzük, Csehországtól kezdve Románián és Lengyelországon át Ausztriáig, mindenütt rendkívül komoly űrtevékenység, űrkutatás folyik – mondta a Demokratának Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa. – Ennek az az oka, hogy az emberiség XXI. századi történelmét már részben a világűrben írják. Ebből Magyarország sem vonhatja ki magát, és nem csak a polgári-tudományos vetületére gondolok: ahol emberi jelenlét van, ott emberi érdekek vannak, ahol érdekek vannak, ott érdekérvényesítés is zajlik, tehát a nemzetbiztonsági, biztonságpolitikai vetület is megkerülhetetlen. A Magyar Honvédség ennek tudatában, a NATO ilyen irányú kötelezettségeit is jól ismerve kezdeményezte a katonák képzését a három jelentős egyetemmel közösen, a tanfolyamot elvégző tíz honvédtiszt pedig olyan oklevelet kapott, amely feljogosítja őket arra, hogy az űrtevékenységgel összefüggő feladatokban, akár az észak-atlanti szövetségen belül is, Magyarországot képviseljék.

Ferencz Orsolya hozzátette: az űrkutatás, az űrtevékenység mindig is kettős felhasználású terület volt, vagyis a világpolitikai konfliktusok természetesen itt is megjelennek. Beszédes, hogy 2019-ben a NATO műveleti területté nyilvánította a világűrt, az Egyesült Államok pedig még Trump idején megalakította a space force (űrhaderő) fegyvernemet, és a program Biden elnöksége alatt is folytatódik. De például a franciák és más középhatalmak is komoly hangsúlyt helyeznek erre a területre.

– A sajtóban, közbeszédben sokszor használt űrkutatás szó talán nem teljesen helyes, hiszen azt sugallja, hogy a hétköznapi élettől távoli, elvont, tudományos tevékenységről van szó, de ez nem igaz. A terület fontosságát a kormány is felismerte, egyebek mellett csatlakoztunk az Európai Űrügynökséghez, az űrkutatásért miniszteri biztos felel, és a Magyar Honvédség sem maradhat le a világtól. Hogy máshol milyen fontosnak tekintik mindezt, mutatja, hogy az Orsolya által említett amerikai űrhaderőben több mint tízezren dolgoznak, és jelentős számú olyan űreszközt üzemeltetnek az amerikaiak, amelyeket kizárólag a Space Force felügyel – fejtette ki a Demokratának Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. – A magyar űrtevékenység legfontosabb vetülete a nemzetvédelem, a nemzetbiztonság. Ebben értelemszerűen szükség van a honvédségre, ez garantálhatja az ország biztonságát és függetlenségét. Ezért is kapcsolódtunk a programhoz.

A miniszterhelyettes azt mondta: a tíz honvédtiszt a Debreceni Egyetemen 965 órás, kétéves képzésen vett részt, amelynek megvalósításában tehát az ELTE és a BME is közreműködött. A programot folytatni is szeretnék, egyrészt a most végzettek folyamatos továbbképzésével, akár külföldön is, másrészt pedig a tapasztalatok alapján egy egységes egyetemi jegyzet összeállításával, amelynek alapján később újabb tanfolyam indulna, ismét tíz-tizenkét honvédtiszt részvételével.

Németh Szilárd felhívta a figyelmet arra, hogy űreszközök alkalmazásával ma már egész városok, sőt, országrészek fontos rendszereinek működését lehet megzavarni, a kibertéren keresztül befolyásolni az úgynevezett kritikus infrastruktúrák működtetését.

– Ma már egyébként nemcsak a földi, földfelszíni kritikus infrastruktúra függ a világűrtől, hanem ilyen módon az űrben lévő eszközállomány, maguk a műholdflották, megakonstellációk is kritikus infrastruktúrát képeznek. Ezeknek a védelme, megfelelő felhasználása, az adatokhoz való szuverén hozzáférés alapvető feltétele egy ország függetlenségének. Ha egy ország kiszolgáltatottá válik mondjuk a tekintetben, hogy navigációs vagy földmegfigyelési adatokhoz csak bizonyos feltételek teljesülése esetén tud hozzáférni, azokat hasznosítani, az közvetlenül befolyásol egyéb földfelszíni tevékenységeket is, gondoljunk csak a határvédelemre – tette hozzá mindehhez Ferencz Orsolya. – Nem kell feltétlenül háborús konfliktusokra gondolni, de kétségkívül alapvetően érinti a nemzeti biztonságpolitikai kérdéseket, hogy egy ország mennyire szuverén módon tud hozzáférni az űrből érkező adatokhoz. Minden olyan képesség, amivel Magyarország részben vagy egészben rendelkezni tud saját hatáskörében, és egyébként partnerként fel tudja ajánlani az itt létrehozott kapacitásait akár az EU-nak, akár a NATO-nak, erősíti az országot, és így erősíti a szövetségi rendszert is, amiben részt veszünk.

Németh Szilárd hangsúlyozta: nem az űrhaderőnem felépítése zajlik, hanem annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a honvédség a magyar űrtevékenységen keresztül kapcsolódni tudjon ehhez a rendszerhez, illetve el tudja látni az alapfeladatát, az ország függetlenségének védelmét. Az államtitkár megjegyezte, a helikopterépítő Kármán Tódortól kezdve a Föld–Hold-távolságot meghatározó Bay Zoltánon és a fizika kultúrtörténetét is megíró Simonyi Károlyon át a Rakétatechnikai Tudományos Diákkört meg­alapító Ferencz Csabáig vagy a két magyar űrhajósig, Farkas Bertalanig és Magyari Béláig számtalan kiváló kutatót, tudóst, katonát említhetnénk, akik a korábbi évtizedekben kiemelkedő eredményeket értek el az űrtevékenység területén.

– Aki viccet csinál ebből a tanfolyamból, és azt állítja, hogy Jedi-lovagokat képezünk a honvédségben, az nem tudja, milyen fontos területről van szó, és mit kockáztatunk, ha itt lemaradunk. Az oltásellenes ellenzék igazából tudomány- és magyarellenes ellenzék is, amely ezért cinikusan kezeli a honvédelem ügyét, és kíméletlenül gyalázza, gyengíti saját hazáját – mondta Németh Szilárd. – A Gyurcsány–Vadai-érában ezért teljesen lezüllesztették a Magyar Honvédséget. Mi viszont a térség legütőképesebb és legkorszerűbb hadseregét építjük. Ráadásul a NATO az űrt műveleti területté, a kiberteret pedig a jelen és a jövő egyik legfontosabb biztonsági kihívásává nyilvánította. A magyar érdek megköveteli, hogy ezekben részt kérjünk magunknak, ezért tettük a Zrínyi honvédelmi és haderő-fejlesztési program részévé.

Az űrtevékenység felügyelete a magyar kormány 2018-as döntése alapján került a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatáskörébe. Bár ehhez a területhez számos tárca kapcsolódik – az Agrárminisztériumtól a Honvédelmi Minisztériumon át például az Innovációs és Technológiai Minisztériumig –, a koordináció a külügyi tárca feladata, amely természetesen nemzetközi kapcsolatrendszerét is használja. Ennek köszönhetően a közelmúltban hét bilaterális megállapodást is kötöttek űrügynökségekkel, kormányokkal, de magáncégekkel is – ilyen egyezség született Szingapúrral, Brazíliával, Izraellel, Törökországgal, Portugáliával, Franciaországgal, illetve az amerikai Virgin Galactickal, de hazánknak élő kapcsolata van az orosz Roszkoszmosszal is. Mindez pedig Ferencz Orsolya szavai szerint óriási lehetőség az országnak.

– Ma már világűr nélkül nem lehet a Földön létezni – mondta a Demokratának Farkas Bertalan űrkutató. Az első magyar űrhajós hozzátette, a terület korábban is kötődött a honvédséghez. – A tíz honvédtiszt kiképzésében semmi rendkívüli nincs, sőt teljesen természetes. Annak idején, amikor az űrhajósokat kiválasztották, mindegyikünk vadászpilóta volt, vagyis a Magyar Néphadsereg kötelékéhez tartozott az a kilencvenöt ember is, akik közül végül Magyari Bélára és rám esett a választás. De mi is tudományos, nem pedig katonai programot hajtottunk végre, utóbbi területre a Szovjetunió természetesen nem is engedett betekintést a külföldieknek.

Farkas Bertalan hozzátette: a XXI. század a világűr százada lesz, rendkívül fontos, hogy Magyarország is részt vegyen a nemzetközi programokban. Éppen ezért szerinte nagyon időszerű volt, hogy hazánkban ilyen képzés indulhatott a Debreceni Egyetemen.