Ferencváros továbbra is népszerű

– Kilencedik éve áll a IX. kerület élén. Folytatná a munkát?

– Természetesen szeretném, már csak azért is, mert nem tudok szebb, megtisztelőbb feladatot annál, mint hogy Ferencváros polgármestere lehetek. Nincs olyan iskola, ahol a „polgármesterséget” tanítják, ez a kilenc év viszont rengeteg tapasztalattal vértezett fel. A munkánk legfontosabb része megtanulni dönteni. Van, hogy egy ügyben hetekig, hónapokig lehet mérlegelni a lehetőségeket, de az is előfordul, hogy néhány másodpercen belül döntést kell hozni. A felelősséget viszont minden esetben vállalni kell, magam sem szoktam kibújni alóla.

– Úgy tudjuk, a helyi Fidesz-szervezet is egyértelműen azt szeretné, ha ismét indulna a tisztségért.

– Éppen a napokban került a kezembe az a Demokrata-lapszám, amelyben a 2009-es időközi választás előtt velem készült interjú olvasható. Azóta minden választást megnyertünk itt a kerületben, jó csapatot alkotunk. Közel huszonegy esztendővel ezelőtt lettem először önkormányzati képviselő. Ebben a bő két évtizedben nem csupán a közéletet, a kerületi utcákat, házakat ismertem meg, hanem az itt élőket is, szerintem ez sem elhanyagolható szempont.

– Az ellenzéki oldalon ugyanakkor nehezebben megy a jelöltállítás: két lehetséges induló is felmerült, de egyikőjük mögött sem alakult ki egység, a pártok között pedig a nyilvánosság előtt zajlik a vita. Természetesen alkalmasságról, programokról még véletlenül sem esik szó, csak politikai szempontokról…

– Noha a budapesti közélet sok tekintetben különbözik az országos politikától, az ellenzéki szereplők ugyanazok. Itt, a kerületben is van olyan, aki a túlélésért küzd, van, aki rutinos, és már ’85-ben is tanácstag volt, és olyan is akad, aki éppen most esett be az ajtón, és még azt sem tudja, milyen viselkedési, etikai szabályokat illik betartani. Magam is komoly harcot látok a különböző posztokért, ott ez a szempont, nálunk viszont, ahogy Orbán Viktor megfogalmazta, nem pozíciót osztanak, hanem munkát, feladatot. Jól látható, hogy sokan a közös indulást, az egy közös jelölt kiválasztását szeretnék elérni az ellenzéki térfélen, de nem hiszem, hogy ezt maradéktalanul sikerül majd megvalósítani, mert lesz olyan, aki kiszorul ebből az úgynevezett összefogásból, ami az egymás közötti küzdelem folytatásához vezethet. Amíg a mi oldalunkon értékalapú közösség van, a másik térfélen érdekalapú alkudozásokat látunk.

– Egyes ellenzéki szereplők láthatóan mindent megtesznek annak érdekében, hogy botrányokat kreáljanak. Ezeknek az ügyeknek helyi szinten is érzékelhető a hatásuk, vagy inkább csak az ellenzéki sajtóban van visszhangjuk?

– Egyik-másik szereplő országos médiumoktól is kap támogatást, a legnagyobb fake news-gyárral szinte folyamatosan perben állunk. Ez nem könnyű, hiszen bármit sikerül véleménynek minősíteni, onnantól kezdve szinte reménytelen küzdeni az igazságért, mert az érintett médiumoknak nem kell bizonyítaniuk a véleménynek minősített állításaikat. Mondhatják, hogy a ferencvárosi parkolójegyek hamisak anélkül, hogy bárkit is érdekelne az állítás valóságtartalma. Az egyik ellenzéki képviselő, aki most a leginkább törekszik a polgármester-jelöltségre, úgy mutatkozott be a testületi ülésen, hogy felolvasta a 444.hu egyik cikkét, ami a kerületről szólt, és olyan állításokat tartalmazott, amiket a szerző nem bizonyított. És azóta is rendszeresen kitalálnak valamit, amivel kapcsolatban nem az a fontos, hogy megfelel-e a valóságnak, csak az a lényeg, hogy kritizálni lehessen Ferencvárost. De a legutóbbi országgyűlési választás talán méltó választ adott arra a kérdésre, hogy mennyire stabil ez a légvár, hiszen az említett képviselőhölgy alig több mint három százalékot kapott. Ennyit ért a hazugságáradat.

– Mennyire stabil az önkormányzat gazdasági helyzete?

– Olyan odafigyeléssel és pontosan gazdálkodtunk, hogy a 2018-as zárszámadásnál több mint 2,7 milliárd forint szabadon felhasználható összeg keletkezett.

– Talán nem véletlen, hogy egyeseknek vonzó lett a polgármesteri poszt…

– Ha a pénzre hajtanak, azért azt tudniuk kell, hogy mindehhez fegyelmezett gazdálkodásra, adópolitikára, felelős döntésekre van szükség. Ami pedig az összeg sorsát illeti: ezt a pénzt a kerület fejlesztésére, az itt élőkre, a köztisztaság fenntartására fordítjuk. Már-már közhely Ferencváros kapcsán, hogy a városrehabilitáció prioritást élvez a feladatok közül. Mi kilenc évvel ezelőtt szociális városrehabilitációnak neveztük el a programot, hiszen ez elsősorban Ferencváros komfortosításáról szól. A rendszerváltozás idején tizenháromezer alacsony komfortfokozatú vagy komfort nélküli lakás volt a városrészben, jelenleg nyolcszáz ilyen ingatlan van, ami bizonyos tekintetben még mindig magas szám, ám a tizenháromezerhez képest komoly előrelépést jelent, innen már látható a folyamat vége. De a városrehabilitáció persze nem pusztán az ingatlanok komfortosítását, állapotának javítását jelenti, hanem az itt élők komfortérzetének, szociális helyzetének javítását is.

– Ez mit takar?

– Említhetném példaként az utolsó nagy, uniós támogatással végrehajtott programunkat, a József Attila-tervet, az erre fordított hárommilliárd forintból nem csupán felújítottunk öt házat, de az ott élők társadalmi helyzetének javítására is futotta belőle. Létrehoztunk egy munkaerőpiaci irodát hátrányos helyzetű családok támogatására és képzésére, míg a gyermekeket azon közösségi terek felé irányítjuk, amelyeket hátrányos helyzetű fiatalok számára tartunk fenn. Ilyen közösségi térből egyébként nyolc van a kerületben, ezekben egyebek mellett sikeres drogprevenciós program működik. A városrehabilitáció kapcsán fontos tudni, hogy lényeges cél a városszövet megtartása és a zöldfelületek bővítése: jó példa erre a közel egyhektáros Kerekerdő, a korábbi Lenhossék park, amit egy háztömb helyén alakított ki az önkormányzat, és amelyben két évvel ezelőtt Lázár Ervin szobrát is felállítottuk, hiszen az ő egyik meséjéről kapta a nevét a park. A városrehabilitációs területen egyébként mintegy harminchét százalék a zöldfelületek aránya, amit még sok budai kerület is megirigyelhetne. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy egyre több család költözik ide, sokan két-három gyermekkel élnek itt, és szeretnének tartósan is Ferencvárosban maradni. A kerületiek egyharmada lakótelepen él. Nagyon büszke vagyok rá, hogy az Aszódi-lakótelepen a kormány segítségével sikerült elvégeznünk a közműfejlesztéseket, ez jelentősen javítja az ott lakók életminőségét. A József Attila-lakótelep ligetes jellegével kedvelt lakókörnyezet a korábban beköltözőknek és a fiataloknak egyaránt. A legfontosabb a parkolási helyzet végleges megoldása. Azt igénylik az itt élők, hogy ne mások használják P+R parkolónak a területet. Ez jogos felvetés, ezért a fizetős parkolást kiterjesztjük az egész területre, de új parkolóhelyeket is tudunk létrehozni. A Kis­erdő Epreserdő felőli részén parkosítás után újabb parkolóhelyek jöhetnek létre, és a Kiserdőben tervben van egy fa játszótér és tanösvény kiépítése is. Közösségi kertekkel és termelői piaccal fogjuk még otthonosabbá és lakópark jellegűvé tenni a József Attila-lakótelepet.

– Az, hogy sok család költözik ide, nyilván jelentős feladatokat is ró az önkormányzatra. Milyen lépéseket tettek, illetve terveznek az érdekükben?

– Hamarosan befejeződik a gyermekrendelők felújítása, és lényegében folyamatos a játszóterek fejlesztése is. Ha csak azt nézzük, hogy jelenleg havi átlagban nyolcvan lakást adnak át, vagyis a következő három-öt évben nagyságrendileg ötezer új lakás épülhet Ferencvárosban, akkor világos, hogy muszáj lépést tartanunk ezzel a növekedéssel. Az elmúlt években már számos fejlesztés volt: a fővárossal együttműködve megújult a Nehru part, saját forrásból egyebek mellett a Ferenc tér, a Zombori, a Tinódi és a Mihálkovics utcai játszótér, illetve három ütemben a Nagyjátszótér a József Attila-lakótelepen. Még idén elkezdődik a Haller park teljes körű rehabilitációja, amelyre összesen négyszázmillió forintot fordítunk. Zöldike néven a napokban elindítottunk egy újabb játszótér- és közparkfelújítási programot, további 330 millió forintot szavaztunk meg a testületben erre a célra.

– Megújuló rendelők, játszóterek, közösségi terek; hogyan tudnak még jobb körülményeket teremteni a családoknak?

– Igyekszünk minél több formában támogatni az itt élőket. Ilyen új forma a fiatalok internetdíjának támogatása, hiszen a világháló manapság a tanuláshoz is nélkülözhetetlen, és szintén támogatjuk a nyelvvizsga és a jogosítvány megszerzését. Tervezzük az iskolakezdési támogatás megduplázását, a gyermekenkénti hatezerről tizenkétezer forintra, illetve számos támogatás esetében a jogosultak körének bővítését is. De természetesen nem csupán a fiatalokra gondolunk: a szépkorúakat is igyekszünk megbecsülni, a fejlesztések tervezése során pedig fontos szempont, hogy közterületeinken, parkjainkban minden generáció kikapcsolódhasson, pihenhessen.

– A kerület nevét világszerte ismertté tette a százhúsz évvel ezelőtt alakult Ferencvárosi Torna Club, amelyet 1899-ben éppen ott, a Bakáts téren alapítottak, ahol a polgármesteri hivatal van. Mondhatni, jól sikerült ez a jubileumi esztendő.

– Valóban különleges év, hiszen a férfi és a női labdarúgók, a jégkorongozók és a férfi vízilabdázók is bajnokok lettek, utóbbiak ráadásul a Bajnokok Ligáját is megnyerték. És még csak a csapatsportágakat soroltuk fel… Ferencvárosban mindig is nagyon fontos volt a sport, nemcsak a Fradi különböző szakosztályaiban sportol rengeteg itt élő fiatal, de említhetjük a Telepy utcai sportiskolát is, ahol a magyar sport több kiválósága is tanult. Ahogy az FTC kötelez bennünket a sport támogatására, úgy a kultúra területét is kiemelten kell kezelnünk. Az egyetlen olyan kerület vagyunk, amelynek saját színháza van, a Pinceszínház, amely nagyon népszerű, a művelődési házunk szintén. És akkor még nem beszéltünk a Gát utcában született József Attiláról, akinek múlt héten avattuk fel a mellszobrát Tarlós Istvánnal a Ferenc téren, ahol a legtovább éltek a „Mamával”, az ő emlékét is igyekszünk méltóképpen ápolni. Ha már a kérdésben felmerült a Bakáts tér: itt hamarosan befejeződik a templom felújítása, míg a Schöpf-Merei-kórház egy évtizede üresen álló épülete új, méltó funkciót kap, hiszen a kormány döntése alapján egy gyógyszerkutatási centrum költözhet ide, illetve a SOTE gyógyszerészeti campusa. Úgy gondolom, ez is tovább emeli főterünk, a Bakáts tér fényét.

– Számos olyan terület van, ahol nélkülözhetetlen a fővárossal való jó együttműködés. Milyen a kapcsolat a kerület és a főváros között?

– Könnyű helyzetben vagyunk, hiszen a főpolgármester úr saját bevallása szerint négyéves kora óta Fradi-szurkoló, úgyhogy már csak ezért is szívén viseli Ferencváros sorsát. Komolyra fordítva: nagyszerű az együttműködés, és személyesen is jó a kapcsolatom Tarlós Istvánnal. Ez azért is lényeges, mert úgy gondolom, a fejlődés egyik legfontosabb alapja a nyugalom. Bízom a ferencvárosiak bölcsességében, hogy a következő ciklusban is folytathatjuk az építkezést.