Géza fejedelem és Szent István hagyatéka
Országalapító István királyunk Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én ajánlotta föl országát Szűz Máriának, és később, 1038-ban ugyanezen a napon hunyt el. Augusztus 20-án tartják emléknapját. A magyarok keresztény hitre térítését azonban még Géza fejedelem kezdte meg.
A honfoglaló Árpád fejedelem dédunokája, Géza és felesége, Sarolt jó politikai érzékkel a nyugati kereszténység, vagyis Róma felé nyitotta meg az országot. A honfoglalás után a magyarok a Kárpát-medencéből a kalandozásoknak nevezett hadi akcióikat nagyon is tudatos megfontolásból vezették. Külpolitikai érdekből indultak nyugatra, hadjárataikat diplomáciailag is előkészítették. Például megismerkedtek a nyugati kereszténységgel. Taksony fejedelem (931–972) volt az, aki a bizánci térítés ellenére is a nyugati kereszténység mellett döntött, 962-ben Rómából kért térítőket. Ottó birodalomépítő politikája pedig Géza fejedelmet (972–997) arra késztette, hogy végleg a kereszténység fölvételét szorgalmazza.
Szent Istvánnak volt kitől tanulnia a kereszténységet, hiszen szülei is azok voltak. Igaz, a maguk félbarbár uralkodói stílusában. Ez Géza esetében azt jelentette, hogy felnőttként keresztelkedett meg, és a Vajk nevű néhány éves kisfiával együtt a Sankt Gallen monostorából jövő Brúnótól a keresztségben az István nevet kapta. Az első vértanú, István diakónus a passaui hatalomvágyó püspök, Piligrim ihletésére lett patrónusa apának és fiának. Géza a keresztség után nem használta keresztnevét – Istvánt –, ami azt jelenti, hogy eljutott az új hit mezsgyéjére, de azt átlépni nem tudta, nem is akarta. A magyarok szervezett térítése viszont Géza uralkodásának kezdetén indult meg. Fontos döntése volt Gézának, hogy Esztergomban állandó székhelyet választott, és ott védőszentjük, Szent István tiszteletére templomot emeltetett.
Szent Adalbert, Prága püspöke többször megfordult a fejedelmi udvarban. Ő bérmálta meg Istvánt, és lelki gyámja lett. Géza fejedelem az utódlást elég későn döntötte el: István 14-15 éves volt, amikor apja elfogadtatta utódként az ország nagyjaival. István pajzsra emelése törvényesítette az utódlást, és ezt hamarosan házasság is követte, amit Szent Adalbert közvetített. Civakodó Henrik lányát, a bajor Gizellát kérték meg István számára. Az viszont nem valós, hogy a magyarok térítését a bajorok kezdték volna meg hazánkban.
A koronázás és királlyá kenés ünnepe szertartásával létrejött a keresztény magyar királyság. A magyar egyház alapkőletétele 1001 húsvétján történt Ravennában. Szent István hosszú uralkodása (997–1038) során háromszor kényszerült gyors fegyveres fellépésre: Koppány, az erdélyi Gyula és Ajtony ellen. Szent István a keresztes hadjáratok idején királyi székhelyét áttette Esztergomból Fehérvárra. Utóbbi ugyanis gazdasági és politikai szempontból is inkább központi helyen volt, ott minden csapatmozgásról is gyorsabban értesült. 1038-ra felépült a székesfehérvári Boldogasszony-bazilika, mesés kincsekkel díszítve.
Szent Istvánnak több gyermeke volt, az elsőszülött Ottó serdülőkorában hunyt el, testvére, Henrik (Imre) lett az utód, akinek apja megírta az Intelmeket, hogy segítséget nyújtson neki az uralkodáshoz. A király legnagyobb bánatára Imre 1031-ben egy vadászaton életét vesztette. Szent István országát ezért a Szent Szűznek ajánlotta föl augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján. Első királyunk szentté avatását László király vezette le 1083-ban, Szent Gellért püspök és Szent Imre felmagasztalásával együtt.
