Géza nagyfejedelem
A keresztény Európa Szent Istvántól számította a magyar állam keresztény vallását és kultúráját, mindent az ő javára írt, azt is, ami valójában apja, Géza fejedelem nevéhez kötődik. Pedig Géza volt az, aki megalapozott egy máig élő országot, és előkészítette Szent István keresztény királyságát.
A magyarok első dinasztiája sokkal régebbi, mint maga a nemzet. Ázsia és Európa keleti sztyeppéin nomád népek éltek, időnként szervezetbe tömörültek, majd széthullottak, aztán ismét egyesültek. Néptömegek jelentek meg mindig más néven, ami zavart okozott azonosításukban. Az ideiglenesen összekovácsolódó néptörzsek között a nemzetségi szervezet szívósabb volt, mint az állami, birodalmi keretet jelentő törzsszövetségek tömörülése. Ha egy-egy nemzetség súlyos harcok árán uralomra jutott, dinasztiává vált a tömegek hitét követő őskultusztól támogatva, de az alattvalók szemében nem volt más, mint varázserejű személyiségek láncolata.
A szakrális hatalom Álmos és Árpád személyiségének mágikus erejében mutatkozott meg. A Kárpát-medencét elfoglaló Árpád halála után utódainak nem volt olyan tekintélye, mint a „párducos” Árpádnak. A pozsonyi csatában (907) aratott győzelme után az országtól nyugatra élő, földjeinkre ácsingózó ellenség hosszú ideig közelébe sem mert jönni hazánknak. Nagyon érdekes megfigyelés az a párhuzam, amit képzett történészeink már igen korán észrevettek, például Dümmerth Dezső így írt: „Géza fellépésével mintha ismét Álmos és Árpád hatalma kelt volna életre: a dinasztia újból önmagára talált, és Taksony fiának személyében kezdte visszaállítani a központi hatalmat.”
Géza elképzeléseinek a hitvilág okozott nehézségeket. A magyarság még a honfoglalás előtt megismerkedett keleten a bizánci kereszténységgel. Ebből következtetni lehetett arra, hogy a keletrómai császár politikai befolyása nőni fog. Az igaz problémát azonban nem a kereszténység felvétele jelentette, hanem a keleti vagy nyugati változat követésének dilemmája, vagyis hogy melyik biztosítja a jövőben az ország valódi függetlenségét. Géza fejedelem igen okos, előrelátó ember volt, és a nyugati kereszténységet választotta. Fiát, Istvánt is ebben a szellemben és hitben készítette föl az uralkodásra.
Géza nagyszerű békepolitikájáról Szent István nagyobbik legendája tesz említést: „Valamennyi szomszédos körös-körül elterülő tartománnyal figyelmesen béketárgyalásokba kezdett, noha azelőtt sohasem telt kedve ilyesmiben.” Folytatta apja, Taksony gondolatát, és véget vetett a magyarok portyázásainak. Az utolsó ilyen esemény 970-ben Konstantinápoly ostromához kapcsolódott. Géza fejedelem saját hatalmát a gyepűk és a korábban szabadon hagyott területek elfoglalásával erősítette, biztosította az ország határait, és erősen támaszkodott katonai segédnépeire. Udvarházakat és földvárakat építtetett, megerősítette az alakuló nemzet kereteit. Uralkodásának központját Esztergomba helyezte, ahol nagyszerű palotát és kővárat emeltetett. Alba Regiában (Fehérváron) templomot építtetett, Veszprémben pedig püspökséget alapított. Szent Márton hegyén (a mai Pannonhalmán) bencés apátságot hozott létre, ahova 996-ban a clunyi szellemet magukkal hozó brevnovi papokat telepített. Az apátság templomát már Szent István uralkodása idején, 1001-ben felszentelték.
Adalbert prágai püspök hosszú ideig tartózkodott Esztergomban, ahol Géza saját külpolitikájának erősítése érdekében tevékenykedett. Például Regensburgban ő kérte meg István számára IV. Henriktől húga, Gizella kezét. Géza fejedelem és egész családja Bruno, volt Sankt Gallen-i szerzetes keze által 972-ben megkeresztelkedett. Felesége Sarolta, az erdélyi vajda lánya volt, ő lett István édesanyja. Saroltát még görögkeleti szertartás szerint keresztelték meg, ezen is változtattak Bruno segítségével. A keresztségben Géza az István (Stephanus) nevet kapta. Az általa veretett pénz kevésbé finom kiképzésű volt, de a magyar állam első pénze. Igaz, koronát II. Szilveszter pápa csak Istvánnak küldött, így ő lett Magyarország első megkoronázott királya, Géza fejedelmet mégis egész Európa „királynak” titulálta, és a kisebbik István-legenda is királynak nevezi.
