A paksi üzem első blokkja az eredeti tervek szerint csak 2012-ig működhetne – ha egy húskonzerv lenne, akkor azt mondhatnánk, ekkor jár le a szavatossági ideje. Az Energia Klub nevű civil szervezet ezért ellenzi az erőmű üzemidejének meghosszabbítását. Paks ugyanis nem májkonzerv. Illés Zoltán, a Fidesz parlamenti képviselője, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának tagja szerint sem szabadna meghosszabbítani az erőmű üzemidejét. Illés Zoltán kifejtette, a paksi erőmű fenntartásával hazánk az EU nagy közös energiarendszerének része lesz, ami rendkívül kiszolgáltatottá teszi az országot. Az atomerőmű helyett inkább a lokális, vagyis a helyi energiatermelést és a természetes energiaforrások kiaknázását kellene fejleszteni. Németország például elsősorban a szélenergia-termeléssel igyekszik magának önálló, az EU nagy közös rendszerétől független energiarendszert létrehozni.

Negyven százalék

Magyarországon ötféle természetes energiaforrás létezik, a nap-, a szél-, a geotermikus és korlátozott mértékben a vízi energia, valamint a biomassza. Minden tévhittel ellentétben, hazánknak elsősorban a geotermikus, azaz a hévizekből eredő energiát kellene leginkább kihasználni. Ez lenne a leggazdaságosabb is. Geotermikus energia tekintetében nagyon gazdagok vagyunk. Izland után Magyarországon található a legtöbb hőforrás.

A Fidesz-kormány idején Mészáros György egyetemi docens állt a Paksi Atomerőmű igazgatótanácsának élén, aki ma teljes mértékben egyetért a természetes energiaforrások kiaknázásnak fejlesztésével, különösen a napfény és a geotermikus energia kihasználását sürgeti ő is, de az ésszerűség és a műszaki lehetőségek keretein belül. Szerinte a természetes erőforrások kiaknázásban éllovas Németország is csupán az energiaigényének 9 százalékát nyeri természetes forrásokból. Ezért szerinte a paksi erőmű működési idejének meghosszabbítása megkerülhetetlen, az atomerőműnek jelenleg nincs és a jövőben sem lesz alternatívája. Paks adja az ország energiatermelésének 40 százalékát, ekkora árammennyiséget semmivel nem lehet kiváltani. Ezt a Fidesz kormányprogramja is kimondta, sőt az élettartam-hosszabbítás előkészítő munkálatait, az ehhez szükséges politikai és gazdasági döntéseket is a polgári kormány alatt hozta meg.

A privatizáció gondolatát viszont élesen elutasította az Orbán-kabinet. Ami pedig az energetikai függetlenségünket illeti, Mészáros György az ázsiai kistigrisekre hivatkozik, akik azért tudták elkerülni a tőzsdei spekulánsok által okozott teljes összeomlást, mert atomerőműveik saját kezükben voltak, s az energiatermelésre alapozva állították talpra gazdaságukat.

Még mindig semmi

Senki sem érti, miért szándékozik a kérdést a Gyurcsány-kormány a parlament elé vinni. A jogszabályok szerint a kormánynak kell döntenie, az Országgyűlésnek az üzemidő meghosszabbításával semmi dolga. Illés Zoltán úgy véli, a szocialista kabinet arra törekszik, hogy megossza a Pakssal kapcsolatos felelősséget a parlamentben ülő pártok között, noha az erőmű működésért és annak biztonságáért a mindenkori kormány a felelős.

Pakson azonban semmi sincs rendben. A szocialista kormány és az általa kinevezett paksi vezetés továbbra is titkolózik a 2003-ban történt üzemzavarral kapcsolatosan. Azóta sem hozott nyilvánosságra minden olyan szerződést, amelyet a Framatome-mal kötött, sőt azt sem tudhatja a magyar közvélemény, hogyan állapodott meg a kártérítés kérdésében a paksi vezetés és a francia cég.

Illés szerint eredetileg 1-1,5 évre ígérték a 2-es blokk helyreállítását, a sérült tartály kiemelését. 2003 óta azonban hozzá sem nyúltak a berendezéshez. Most van engedélyeztetés alatt az illetékes orosz cég kiemelési terve, a vállalat már elkészítette az egyedileg tervezett mentesítő berendezéseket is. A paksi vezetés azonban mindenképpen megvárja a balesettől számított három évet, ekkor égnek ki ugyanis a fűtőelemek, ekkor válik viszonylag veszélytelenné a kiemelés.

Az erőműből származó információk szerint az orosz fél leenged egy kapszulában egy embert a harmincméteres mélységben levő tartályba, aki aztán egy manipulátor segítségével feldarabolja a fűtőtokokat, majd kiadogatja őket. Megdöbbentő gondolat. Az oroszok szerint nem lesz baj, ember akad bőven, aki jó pénzért vállalja, hogy lemenjen, elvégre senki sem él örökké. A valóságban persze minden mozzanat tartogathat váratlan meglepetéseket és veszélyeket, sehol a világon sem mentesítettek még ilyen tartályt.

Egy másik, nemcsak biztonsági értelemben vett veszély, a magánosítás is leselkedik Paksra. A Gyurcsány-kormány ugyan többször is kijelentette, nem privatizálja a Paksi Atomerőművet, ez azonban csak a felszín, amely alatt furcsa dolgok történnek. Koltai Tamás, a Fidesz parlamenti képviselője szerint a cég ára most 200-300 milliárd forint körül mozog, az igazi értékét azonban – éppen nemzetstratégiai jelentősége miatt – nem lehet pénzben kifejezni. Tóth István, a Fidesz kalocsai parlamenti képviselője pedig úgy vélekedett, hogy Paks eladásával újra meghazudtolná a privatizáció eredeti logikáját a Gyurcsány-kormány. Hiszen az erőmű nyereségesen dolgozik, nemzetgazdasági szempontból nincs ok a magánosítására. Ebből is látszik, hogy Paks eladása csupán a szocialista elit egyes köreinek áll érdekében, ők akarnak hasznot húzni belőle.

Tóth István szerint valójában már akkor megindult Paks privatizációja, amikor a Medgyessy-kormány Kocsis Istvánt az üzem élére helyezte. Kocsis István, az ÁPV Rt. egykori első embere vezette le annak idején a magyar energiaipar részleges privatizációját. Csakhogy közbejött a 2-es blokkban elkövetett hiba, ami hosszú időre elodázta a Paks-bizniszt.

Illés Zoltán szerint a Gyurcsány-kormány privatizációs szándéka egyedülálló egész Európában. Eddig csak Margaret Thatcher kísérletezett atomerőmű-eladással Nagy-Britanniában, sikertelenül. Ott is olyan nagy gondot jelentett volna a nukleáris hulladék elhelyezése, hogy egyetlen cégcsoport sem mert belevágni. Magyarországon azonban nyilván garanciát nyújtana erre is a szocialista kormány, hiszen megkezdte már a tároló építését Bátaapátiban. Nem ez lenne az első olyan szocialisták által kötött szerződés és garancia, amely káros lenne a magyar nemzetgazdaságnak. Elegendő, ha csak az autópályák vagy a gázágazat államilag garantált nyereségére gondolunk.

Mészáros György szerint az ellátás biztonsága miatt is állami kézben kell maradnia az atomerőműnek. Ahogy az lenni szokott a privatizált cégeknél, feltehetően Pakson is elbocsátásokkal, létszámcsökkentéssel, a karbantartási és fejlesztési beruházások visszafogásával kezdené meg tevékenységét az új tulajdonos. A nagy kaliforniai áramkimaradások is bizonyítják, hogy milyen végzetes lehet az energiarendszer túlzottan liberalizált és profitérdekelt működtetése. Ráadásul az erőmű eladásával nagyon beszűkülne a magyar állam stratégiai mozgástere. Nem véletlen, hogy több európai országhoz hasonlóan például Franciaország is állami kézben tartja saját energiarendszerének stratégiai elemeit, annak ellenére is, hogy a francia és a német állami energetikai cégek is szívesen vásárolnak energiarendszereket más országokban. Mint Magyarországon is…

Alakul a holding

A Gyurcsány-kormány óvakodik a nyílt lépésektől Pakssal kapcsolatosan. A volt vezérigazgató, a privatizáció-specialista Kocsis István menesztése is csak afféle álca. Hiszen Kocsis István éppen annak az MVM-nek az élére került, amely a Paksi Atomerőmű tulajdonosa. Koltai Tamás szerint ez a fölfelé buktatás még jobb pozíciót biztosít Kocsisnak az erőmű privatizációjára, mint az, ha ő marad a cég vezérigazgatója. Kocsis most magasabb székből vezényli a folyamatot, amelynek legárulkodóbb jele, hogy egy holdingot, azaz vállalatcsoportot szeretne szervezni az MVM-ből és az alá tartozó cégekből, így például a paksi erőműből. Az elképzelés megtalálható egyébként az MVM internetes honlapján is. Sőt azt is tudni lehet, hogy ezt a regionális energetikai csoportot, vagyis holdingot Kocsis István a tőzsdére szeretné vinni.

Tóth István fideszes képviselő szerint itt van a kutya eltemetve. A tőzsdére vitt holding ugyanis a részvényvásárlásokkal megindul a magánosítás útján. Éppen így játszották magánkézbe a Molt is annak idején a szocialisták. És hogy mekkora lett a nemzetet sújtó kár? Hatezer forintot ért annak idején a londoni tőzsdén egy Mol-részvény, ma huszonkettőt. Ráadásul más szinten és más dimenzióban is előkészítette Paks privatizációjára a terepet a Gyurcsány-kormány. Koltai Tamás szerint egy nyáron született jogszabály szerint pillanatnyilag 50 százalék plusz egy szavatos, azaz egyszerű többségű törvény védi több más, privatizálandó vállalat és cég mellett Paksot. A Gyurcsány-kormány a megalakítandó MVM-es holdinggal kapcsolatosan többször is kijelentette, mindenképpen megtartja a vállalatcsoport „többségi” részvényeit. Másképpen fogalmazva: egy részét eladja, vagy privatizálni akar. Kérdés azonban, mit jelent a „kisebbségi” részvénypakett áruba bocsátása. Arányosan vonatkozik-e majd a holding minden vállalatára, azaz Paksra is, vagy pedig a csoport cégeinek egy nagyobb része kompletten állami tulajdonban marad, egy másik kisebb részét viszont ugyancsak kompletten tőzsdére viszik? És Paks melyik csomagba kerül?

Mészáros György szerint a mindenképpen elkészítendő nemzeti energetikai stratégiának számolnia kell azzal, hogy Magyarország az EU várható bővítési folyamata kapcsán az áramforgalom fontos elosztó állomásává, logisztikai központjává, afféle tranzitcsomóponttá válik majd. Ez komoly gazdasági előnyöket tartogat Magyarország számára, s már csak ezért is öngyilkosság lenne Paksot, vagy a megmaradt energiaipari cégeket dobra verni.

Mészáros György persze előremutató gondolatai során azt elfelejti, hogy az MSZP államkapitalista milliárdosai, élükön Gyurcsány Ferenccel már túl járnak a nemzet, az állam, az ország eszméjén. Ők már a saját széfjüknél tartanak.

S. F.