– Hogyan jutott arra a következtetésre, hogy a sertésinfluenza-járvány nem egyéb, mint egy világméretű manipuláció, vagy ahogy fogalmazott, az évszázad legbotrányosabb üzlete?

– Már a legelső esetek megdöbbentettek. Mexikóban, egy húszmilliós világvárosban kevesebb mint száz megbetegedést regisztráltak. Egy hagyományos, vagy ahogy mondani szokás, szezonális influenzajárvány esetében két héten belül legalább húszezer, de inkább több, akár nyolcvanezer megbetegedés is előfordul. Mexikóban is minden tizedik ember megbetegedne egy igazi járvány esetén, azonban a megbetegedések száma még a százat sem érte el, amikor már világjárványról, pandémiáról kezdtek beszélni. Feltűnt, hogy nem az esetek súlyossága, hanem a megbetegedések száma alapján jelentették be a világjárványt. Azóta egyébként köztudott, hogy a megbetegedések általában enyhébb lefolyásúak a szezonális influenzánál. Epidemiológusként, járványügyi szakemberként és tüdőgyógyász-allergológus szakorvosként azt kell mondjam, ezek a számok minden tudományos ténynek ellentmondanak.

– Ez mit jelent?

– Van sertésinfluenza, de korántsem annyira veszélyes, és nem is új, még akkor sem, ha előszeretettel beszélnek újinfluenzáról. A kutatók azóta bebizonyították, hogy a 70-es években már végigsöpört a világon ez a vírus, ez a magyarázata annak, hogy az idősebb korosztályt kevésbé érintette, mint a fiatalokat. Ráadásul lényegesen enyhébb lefolyású. Ugyanakkor, ha egy idős ember meghal bármilyen betegségben, például szívelégtelenségben, és felboncolják, ki fogják tudni mutatni szervezetében a H1N1-vírust, mert a 70-es években már átesett a betegségen, és az emberi szervezet nem felejt.

– Tehát a laboreredmények alapján sem bizonyítható, hogy a páciens frissen fertőződött meg?

– Pontosan erről van szó. Dolgoztam korábban epidemiológiai központban, ahol erről többször meggyőződhettem. Egy százhúszezres körzet járványügyi hivatalát vezettem.

– Hány megbetegedést regisztráltak Németországban?

– Meglepően keveset. Egy szezonális influenzajárvány idején a halálos esetek száma tíz- és húszezer közé tehető. A most szeptemberben kezdődött, úgynevezett világjárvány alatt mindössze százötven kérdéses esetről tudunk, mert nem bizonyították be minden kétséget kizáróan még ebben a százötven esetben sem, hogy a beteg halálát a H1N1-vírus okozta volna.

– Meglehet, hogy egy egyszerű náthát, megfázásos, légzőszervi megbetegedést is H1N1-fertőzésnek tituláltak, csak hogy fenntartsák az érdeklődést és a pánikot?

– Ebben a média szerepe óriási volt.

– Mekkora összeget fordított a német kormány a vakcinára?

– Körülbelül hétszázmillió eurót.

– Ez óriási összeg.

– Csak töredéke annak, amit világviszonylatban oltásra költöttek. Franciaországban például a lakosság 85 százalékát be akarták oltani, de csak 6 százalék kérte az oltást. A rengeteg feleslegessé vált oltóanyagot, nyolcvanmillió adag vakcinát most felajánlották a fejlődő országoknak, csak hogy megszabaduljanak tőle. A várható veszteségek lefaragására a francia hatóságok versenyfutásba kezdtek az idővel, az oltóanyag ugyanis a vírus várható mutálódása miatt jövőre már nem lesz felhasználható. 2,3 millió adag oltást már eladtak Katarnak és Egyiptomnak, de az oltóanyag java része még ott áll raktáron. Ukrajnával, Bulgáriával, Mexikóval és Romániával is tárgyalnak, de ekkora túlkínálattal nem számoltak: időközben ugyanis kiderült, hogy Németország, Svájc és Hollandia is szabadulna a felhalmozódott raktárkészleteitől.

– Ön a járvány és a pánik szóból új fogalmat hozott létre, amelyet „panikdémiának” nevezett el. Most az Európa Tanács Egészségügyi Bizottságának elnökeként szembefordult a gyógyszeriparral és a nemzetközi egészségügyi szervezetekkel, köztük a WHO-val is. Bejelentették, hogy vizsgálat indul, mert azt tételezik fel, hogy több millió egészséges embert tettek ki a nem kellően tesztelt oltások kockázatának. Mikor lesz az első meghallgatás?

– Január 28-án, Strasbourgban. Fel fogjuk tenni a kérdéseinket a WHO-nak, illetve a kutatóknak, a gyógyszergyártó cégek képviselőinek. A cél az Arany Háromszög, a Goldene Dreieck, vagyis a gyógyszeripar, a tudósok, valamint a nemzetközi egészségügyi szervezetek kapcsolatának átvilágítása. Mivel a WHO nem áll semmiféle parlamenti ellenőrzés alatt, az Európa Tanácsnak kell tagállamai, így Magyarország érdekében is számon kérnie az emberek százmillióinak életére hatást gyakorló hamis kampányt és leleplezni az esetleges korrupciót.

– Mit szeretnének elérni?

– Mindenekelőtt helyre szeretnénk állítani az elveszített bizalmat, amelyet ez a botrányos oltáskampány okozott. De ha kell, meg fogjuk tenni a szükséges jogi lépéseket is. Azon leszünk, hogy tagállamainkat képviseljük, és tájékoztassunk a vizsgálat eredményéről.

* * *

DR. WOLFGANG WODARG

1947-ben Itzehoe-ben született, 1973-ban szerzett orvosi diplomát. 1975 közepéig a hamburgi kikötőben teljesít orvosi szolgálatot. Ezt követően több szakmai vezetői tisztséget tölt be. 1986-ban a berlini egyetemen járványügyi szakképesítést szerez. 1994 óta a német parlament, a Bundestag tagja, 1998 óta tagja az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének, ahol a szocialista képviselőcsoport alelnöke, illetve az Egészségügyi Bizottság elnöke.

* * *

Enyhe járvány

Távolodik a világjárvány, írta az olasz La Republica „Enyhe járvány” című cikkében. A napilap felhívja a figyelmet, hogy az úgynevezett újinfluenza halálozási aránya világszerte jóval alacsonyabb, mint a korábbi járványok esetében, és a megbetegedettek száma is elmarad a korábban becsültnél.

Olaszországban a H1N1-hisztéria akkor kezdődött, amikor a WHO világjárvánnyá nyilvánította az újinfluenzát, és honlapján adatokat közölt a várható halálozási adatokról. Olaszország ekkor, hazánkkal ellentétben, nem rendelkezett oltóanyaggal, ezért előre fizetett a vakcinagyártó cégeknek az oltóanyagért, annak ellenére, hogy a vakcinákat még ki sem próbálták. Amikorra elkészült az oltóanyag, már javában dúlt a járvány, amelyről később kiderült, hogy sokkal enyhébb, mint hitték, mert akik megfertőződtek, azok egy-három nap alatt a szokásos influenzatünetekkel vészelték át a betegséget.

Fazio Ferruccio olasz egészségügyi miniszter szerint folytatni kell az oltási kampányt, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is azt állítja, a H1N1-járvány veszélye még nem múlt el, de Európában elkezdtek túladni a vakcinán.

Franciaország és Németország eladja a felhasználatlan dózisokat. Az egészségügyi minisztertől vár választ a parlamentben saját pártja arra a kérdésre, hogy miért vásárolt a kormány 48 millió dózis oltóanyagot a H1N1-vírus ellen, ha ebből csak nyolcszázezer fogyott el. Olaszország egy svájci gyógyszercégtől vette az oltóanyagot, de az ingyenes oltásból még az olasz orvosok sem kértek.

Az őszi tervek szerint 2010 elejére a lakosság egyharmadát, 24 millió olaszt oltattak volna be. A kormánypárt szenátusi frakcióvezetője most azzal vádolta a minisztert, hogy eltúlozta az egészségügyi veszélyt, és a szükségesnél jóval több oltóanyagot vásárolt.

Itáliában csaknem négymillióan betegedtek meg újinfluenzában, a halálos áldozatok száma 193. Többségük más betegségben is szenvedett.

„A gyilkosnak beharangozott vírus jelenleg sokkal kevésbé veszélyes, mint azt várták, mert három hónappal a meghirdetése után lezárult a kampány” – írja a La Stampa. A napilap rámutat arra, hogy sertésinfluenza-pánik a pénzügyi várakozásokat azonban teljesítette, mert több milliárd eurót költöttek megelőzésre és vakcinára.

„Két leckére taníthatta meg a vírus a világot – írja a Corierre della sera. – Az első az, hogy a szélsőség egyik oldalon sem célravezető: egyik oldalon a riogatás, másik oldalon a tagadás.”

Az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb tájékoztatása szerint a múlt év utolsó hetében tovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma Magyarországon. Az 53. héten 364 főt ápoltak kórházban influenzaszerű megbetegedés miatt. Az ÁNTSZ az 53. héten öt influenzával is fertőzött ember haláláról értesült. Közülük három személynek egy vagy több krónikus alapbetegsége is volt. Tavaly tavasz óta eddig összesen 6663 betegnél történt virológiai vizsgálat, 1808 esetben találtak sertésinfluenza-fertőzést.

A H1N1-gyel összefüggésbe hozható halálesetek száma 57. Emlékeztetőül, Magyarországon a szezonális influenza évente átlag 2500 ember halálát okozza közvetve vagy közvetlenül.

Tihanyi Tóth Kata