A Gyurcsány-kormány elmulasztotta a védekező építéseket – Gátépítés csak a kampányban

A nagy dunai áradás után kitombolta magát a Tisza is, Szegednél minden idők legmagasabb vízállását mérték. De a Hármas-Körös sem nyugodott, sőt, ha lehet még nagyobb bajt okozott Tiszasas, Csépa és Szelevény térségében. Az árvízi védekezés vezetői el is rendelték a három falu kitelepítését.

Szeged két nagy árvizet tart az emlékezetében. Az 1875-öset és az 1970-est. Az előbbi elmosta a várost, az utóbbival viszont megbirkózott a város. Akkor 966 centiméteren tetőzött itt a Tisza. Egy régi, de jól megépített téglafal védte 1970-ben Szeged központját, rögtön az árvíz után azonban új védőművet kapott a város. Egy vasbeton falat. És most éppen az volt a kérdés, hogy kibírja-e a Tisza támadását ez a védőmű, hiszen minden idők legmagasabb vízállását jósolták a szakemberek. Nem tévedtek. Múlt csütörtökön 1009 centiméterre ugrott a folyó vízszintje, ilyen magas még sohasem volt Szegednél.

A szakemberek nem a vízszint nagy magassága, hanem a hosszan tartó áradás miatt aggódtak. A baj abból eredhet, mondták a vízügyesek, hogy nem bírják a védőművek a hosszú időn át rájuk nehezedő borzalmas nyomást. Szegeden több helyen, például a hajóállomásnál, vagy például a klinikáknál is látni lehetett az alattomos átszivárgásokat. A víz utat talált magának a védőművek szemmel talán nem is érzékelhető résein, s ha igen vékony kis sugárban is, de átlépett a parapeten. Ezt homokzsákokból épített kazettákkal igyekeztek megfékezni, illetve a fizika törvényeinek megfelelően „ellen nyomni” a védekezők. Ekkor egyébként már majd három hete nehezedett hatalmas víztömeg a belvárosi gátfalnak, ilyen hosszú próbát még sohasem kellett kiállnia a védőműnek. Nem véletlen, hogy bár 36 centi volt még vissza a gátfal tetejéig, a Móra Ferenc Múzeum pincéiből már felpakolták a különféle értékeket. A klinikák esetében azonban más volt a helyzet. Ott igen értékes orvosi műszerek, gépi berendezések találhatók, amelyeket mentés címén sem lehetett elmozdítani, nem lehetett máshová vinni, hiszen a nap minden percében szükség volt rájuk a gyógyításban. Ezt a részt fokozottan is védték a szakemberek, és itt dolgozott a legtöbb katona. Egyébként 300 ember tevékenykedett a gátakon Szegednél. Köztük 130 katona, és megannyi önkéntes. Eddig körülbelül százezer homokzsákot építettek be a védőművekbe.

Kozák Péter, a szegedi védekezés vezetője elmondta, nagyon sokban hasonlít egymásra az 1875-ös és a mostani árvíz. Akkor is és most is alulról támadta Szegedet a folyó, a fő gondot mindkét alkalommal az egyidejű dunai áradás, és a Duna víztömegének visszatartó, betámasztó hatása okozta. És most ehhez jött még a tiszai mellékfolyók, mindenekelőtt a Körös áradása.

A szegedinél nagyobb volt a baj Tiszasas, Csépa és Szelevény településeknél. Tiszasast földrajzi helyzeténél fogva kétfelől is fenyegette a víz. Egyrészt a Tisza felől, ahol a tiszasasi részen egészen a gát felső pereméig ért a víz, néhol már csak a földgátra rakott homokzsákokkal lehetett megakadályozni, hogy át ne folyjon. Tiszasas alatt pedig megcsúszott a gát a védőművet tartó padka leomlása miatt. Egy kazettás homokzsákrendszerrel fogták meg a szakemberek a vizet, s támasztották vissza a gátat.

Tiszasasnál 2000-ben 960 centiméteren tetőzött a Tisza, most 964 centin állt. Fönn, a gát tetején hordták az autók a homokzsákokat, de csak lépésben haladhattak. A vízügyesek szerint a hosszú ázás miatt már olyan iszapos a gát alja, mint a kenőszappan. Ilyenkor még egy zökkenő kocsi hatására is arrébb csúszhat a gát egy részre, ez pedig a véget jelentené.

Később a Hármas-Körösön a szakemberek még a nagy katonai helikopterek dübörgő motorhangjától is féltették a gátat, ezért egy idő után be is fejeztették velük a védekezést segítő munkát.

A tiszasasiak nem is a Tiszától, hanem inkább a Hármas-Köröstől féltek. Szelevény községből nagyon rossz hírek érkeztek, ott is megcsúszott a gát, veszélyesebben, mint itt a Tisza vonalán. Nagy a baj, de folyik a harc, mondták a Szelevény felől érkezők. A tiszasasi közösségi házban többen is kiszámolták, ha megindul a Körös, a felső ajtófélfáig ér majd itt a víz. A falu legalacsonyabb részein lakók kocsira pakolták az érékeiket. Egy férfi keserűen mondta, a kormány tehet mindenről. Egy lapát föld nem sok, annyit nem dobtak az utóbbi években a Körös gátjaira.

Csépán néma csend fogadta az idegent, a médiából úgy tudta az egész ország, ezt a falut már előző nap kitelepítették. Kiderült azonban, hogy a 2700 lakosból csupán 500-600 ember költözött el. Hegedűs György volt az egyik, aki maradt. Még sohasem volt ennyire veszélyes a helyzet, mondta, de ő akkor sem hagyja itt a házát. Különösnek tartotta, hogy őket ki akarják költöztetni, a falu alsóbb részén lakókat pedig felhozzák ide, az ő helyükbe. Nagy lenne a kavarodás, mondta Hegedűs György, hiába a sok rendőr meg a számtalan polgárőr, csak azt nem vinnék el a hívatlan vendégek, ami le van betonozva.

Szombat délben Tiszasasra, Csépára és Szelevényre vonatkozólag is elrendelte a megyei védelmi bizottság a kiürítést. És amíg Szelevényen megindult a jószágok összeírása és elszállítása, kint a gáton folyt a munka. A megcsúszott gátszakaszra 8 katonai helikopterrel hordta a „big bag”-eket, vagyis a nagy, tonnás homokzsákokat a honvédség. A repedést már nem lehetett teherautókkal megközelíteni, mert a terhelés következtében tovább csúszhatott volna a gát, a levegőből kellett letenni mindent. Az idegeneket sem szerették most kint a gáton, nem is lehetett a közelébe menni.

Gyurcsány Ferenc nem számított itt idegennek, ő odamehetett egy kisebb delegáció élén. Pár fotó a Népszabadságnak, néhány snitt az MTV híradójának. Kampánycsend volt ugyan, de ahogy azt korábban is halottuk Gyurcsány Ferenctől, nagyon hatásosan lehet kommunikálni a katasztrófa-helyzeteket. Tokár István, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnöke, illetve a megyei védelmi bizottság vezetője elmondta, szerinte sikerült megállítani a gát csúszását, a helikopterek homokzsákjai most már kellő ellennyomást gyakorolnak a falára.

Szelevénynél ekkor 1031 centiméteren állt a Körös. Százéves gátak védik a falut, korábban Szelevény alatt csúszott meg a védőmű, ott is elhárították a bajt. Tokár István szerint nagy gond, hogy annak idején túl meredekre tervezték a gát belső falát, ezért igen nagy a felületére nehezedő nyomás. Azt már Pánczél Ferenc polgármester mondta el, hogy itt Szelevénynél elvileg mindenütt csúszásveszély fenyeget, mert szikes talajra épültek a gátak, az pedig még jobban szappanozódik, mint a többi talajtípus.

A média szerint összesen 4500 embert telepítettek ki a három faluból. A polgárőrök szerint viszont körülbelül 1000, a katasztrófavédelem szerint pedig 1600 ember költözött ki. A védekezés vezetői elrendelték a mögöttes területen egy lokalizáló gát gyors megépítését, lapzártánkkor még javában folyt a munka, kedd estére ígérték a befejezését. Ennek a gátnak kell felfognia azt a vizet, amely egy esetleges gátszakadás esetén lépne át a régi rendszeren. Az új gát ugyan csak pár napig bírná a nyomást, a remények szerint addigra viszont jelentősen visszavonulna az áradás.

Azok a helyiek, akik nem költöztek el, fehér zászlót tűztek a házukra, hogy ha mégis áttörne a víz, megtalálják őket a mentésükre indulók. Szelevénynél sikerült elhárítani a bajokat. Az országban 1500 kilométeres folyószakaszon védekezett körülbelül 17 ezer ember. Ezen a hétvégén azonban mindenki a Hármas-Köröszugra, vagyis a három falu, ezen belül is elsősorban Szelevényre figyelt. És még nagyon messze van a vége. A vízszintcsúcsok utáni apadás még veszélyesebb lehet. Ilyenkor a nyomás enyhülésével befelé, a folyók felé csúsznak, illetve omlanak a gátak. Ami éppen úgy katasztrófához vezethet.

A Gyurcsány-kormány – ha nem akar törvényt sérteni – kénytelen lesz végre a gátak ügyével foglalkozni. Ha az eredeti terv szerint megépült volna napjainkra a hat felső-tiszai tározó, most körülbelül 60-80 centivel lett volna alacsonyabb a folyó vízállása. S akkor a Tisza nem duzzasztotta volna vissza a mellékfolyóit, például a Hármas-Köröst sem. De éppen hogy csak belekezdtek az első tározó építésébe Cigándon… A Tisza menti polgármesterek most egy emberként szólították fel a Gyurcsány-kabinetet a tározók építésére. Hiába áll még mindig majd 1000 centin a folyó, most nem ez az érdekes.

Sinkovics Ferenc