Háromszéki ágyúöntők
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több önvédelmi harca a Háromszéki-medence falvai környékén zajlott. A Kárpátok kanyarulatát átvágó Ojtozi-szoros ugyanis az egyetlen út, ahol elérhették Erdély legtávolabbi, keleti településeit.
A Kárpátok kapuja, az Ojtozi-szoros nem elsősorban természeti szépségeiről híres, hanem történelmének csatáiról. Erre meneteltek Hadrianus császár légiói, itt törtek be Batu kán hordái, járt erre Mátyás király serege. A szabadságharc idején Bem tábornok kicsi, de elszánt seregei 1849-ben ügyesen használták ki a szoros adottságait.
Az Ojtozi-szoros erdélyi kijáratának kapujában, a Berecki-patak mellett fekszik Bereck, a szabadságharc hős ágyúöntője, Gábor Áron szülőfaluja. A település az újkőkorszak óta lakott. A közelben emelkedik Veneturné várának maradványa, amelyet egykor a Római Birodalom limesét őrző katonák számára építettek. A falutól két kilométerre van a Körültáj-hegy, neve az ázsiai törzsi gyűlést jelentő szó megfelelője.
Gábor Áron (1814–1849) szülőháza az országút mellett a 103. számot viselte. Ma már csak emléktábla jelöli a helyére épített ház falán. Ő volt az önálló székely tüzérség megteremtője és parancsnoka. Neki köszönhető, hogy 1848–49 telén Székelyföld képes volt önálló önvédelmi harcok véghezvitelére, amíg Bem tábornok csapatai segítségükre siettek.
Gábor Áron Bécsben tanult néhány hónapig, majd a harcok hírére hazament Erdélybe, ahol 1848. november 28-án a sepsiszentgyörgyi székely gyűlés megbízta a lőszergyártás és a hadfelszerelés megszervezésével. Néhány hónap alatt közel 70 ágyút öntetett, többségükben három-, kisebb részben hatfontosat. Az ágyöntés helyszíne Kézdivásárhely volt. Az ágyúöntésben Gábor Áron társa Túróczi Mózes volt. Az ő műhelyében készültek a szabadságharc ágyúi, a helytörténeti múzeumok tanúsága szerint 313 harangot gyűjtöttek össze az ágyúöntéshez.
A kökösi csatában Gábor Áront ágyúgolyó találta el, és Eresztevénynél életét vesztette. Ott is temették el, sírja ma is ott látható szépen rendbe hozva a falu mellett.
Bereck római katolikus templomának első harangját nem használták föl az ágyúöntéshez. Rajta latin felirat üzeni a híveknek: „A halottakat elsiratom, a villámokat megtöröm, a szeleket szétoszlatom, ünnepkor a lelkeket házamba hívom. Öntetett Szent Miklós püspök, a berecki eklézsia védőszentjének tiszteletére 1775.” A berecki templom mellett áll Gábor Áron egész alakos bronzszobra, amit a nevével jelzett alapítvány rendelt meg. Nem először próbálkoztak vele, még a II. világháború előtt Hankó Aladár hozott létre egy szoborbizottságot a faluban. Okkal, mert a Gábor család a Hankó család rokona is volt. A Hankó család* berecki házában tartott Bem 1849. július 25-én haditanácsot, ekkor találkozott Petőfi Sándorral.
Az ismétlődő román tiltások ellenére a háromszéki polgárok mindig is lelkiismeretesen őrizték a Trianon előtti idők emlékeit. Az Ojtozi-szorosba vezető út mellett egy családi ház udvarán, futónövényekkel borított rejtekhelyen ma is látható az elrejtett hármas halom, ami valaha az országzászlót tartotta a régi határon. Március idusán Berecken pedig székely ruhába öltözött fiatalok Gábor Áron szobra mellett tartják a megemlékezést. Az igazi nagy ünnep Kézdivásárhelyen van, ahol a legszebb Gábor Áron-szobor látható a főtéren.
* A szerző a berecki Hankó család leszármazottja.
