Hatalomkutatás az állami szuverenitás védelmében
A szuverenitás egy adott terület és népesség feletti befolyást jelent. Ha ezt negatív behatások érik, akkor ez a szuverenitás megkérdőjeleződik, és fölmerül a kérdés, hogy kié is a hatalom.
A szuverenitás egy adott terület és népesség feletti befolyást jelent. Ha ezt, miként az újonnan kialakult törésvonalak bizonyítják, negatív behatások érik, akkor ez a szuverenitás megkérdőjeleződik, és fölmerül a kérdés, hogy kié is a hatalom – hangzott el az Alapjogokért Központ sajtóbeszélgetésén.
Szánthó Miklós, az intézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami szuverenitáson nyugvó nemzetállamoknak az 1648-as vesztfáliai békében kialakult rendjét ma új kihívások érik, egyre erőteljesebbek azok a törekvések, amelyekkel különböző transznacionális szerveződések, például az ENSZ vagy az Európai Unió igyekeznek „kiszervezni” a döntéshozatalt az államok hatásköréből. Ezek a politikai, jogi, ideológiai és technológiai folyamatok pedig azt eredményezhetik, figyelmeztetett Szánthó Miklós, hogy a társadalomszervezés idővel egy nemzetek fölötti vagy akár virtuális entitás szintjén összpontosulhat, hiszen a Szilícium-völgyi infotechnológiai óriáscégek olyan adatbázissal rendelkeznek a felhasználók millióiról, amellyel adott esetben az egyes államok sem.
Mindez nem csak az Európai Unióban korábban gyakran hangoztatott szubszidiaritás, azaz a polgárokhoz lehető legközelebbi szinten történő döntéshozatal elvét sérti, hanem megkérdőjeleződik a népszuverenitás alapelve, hiszen ily módon a hatalomgyakorlás kérdéses legitimációjú óriásokhoz kerülhet.
Szánthó Miklós példaként említette, hogy bár a Twitter, az Instagram, a Facebook és az úgynevezett közösségi média más felületei a gyakorlatban sajtóként viselkednek, bizonyos szempontok alapján szerkesztett tartalmakat közvetítenek, nem hajlandók alávetni magukat semmilyen médiaszabályozásnak.
Az Alapjogokért Központ igazgatója hangsúlyozta, hogy a magyarság megmaradásának most már több, mint ezer esztendeje az államiság adja az alapját, ezért mindez a szó legszorosabb értelmében sorskérdést jelent számunkra.
A negatív folyamatok feltárására indítja el Kié a hatalom? című projektjét az Alapjogokért Központ. A tervek szerint év végéig folyó tudományos kutatás során, amint azt Molnár Balázs, a program vezetője ismertette, többek között a téma nemzetközi szakirodalmára támaszkodva górcső alá veszik az állami szuverenitást fokozatosan csorbítani igyekvő úgynevezett lopakodó jogalkotást, valamint a politika világát ma már nagyban befolyásoló IT-nagyvállalatokat.
A vállalkozás célja nem csupán pillanatfelvétel készítése, hanem történeti összefüggésbe helyezve, többek között a szuverenitás fogalmának formálódását és a magyar alkotmányos szuverenitás kialakulását is vizsgálva feltárni, hogyan avatkoznak bele külső erők egy-egy állam szuverén döntéshozatalába akár a szerződéses alapon járó források folyósításának egyetemes elvárásokhoz („európai értékekhez”) kötésével.
Szánthó Miklós a Demokrata kérdésére azt is elmondta, hogy az Alapjogokért Központ kutatási projektjének fókusza kiterjed az úgynevezett civil szervezetek, az NGO-k hálózatszerű tevékenységére is.
A kutatás a transznacionális szerveződések és a helyi entitások, a globalitás és a lokalitás, a föderalista és a szuverenista felfogás és mindezek ideológiai eredője, a posztmodern progresszió és a konzervatív, keresztény szabadságfelfogás közötti törésvonalakra összpontosít, felmutatva az állami-nemzeti szuverenitással vetélkedő újfajta, nemzetek fölötti szuverenitás jelentette veszélyre adható lehetséges válaszokat.
