Hőzöngés helyett nyugalom

– A Gyurcsány Ferenc vezette baloldal Tordai Bencét indítja ebben a körzetben. Önről tudható, hogy tizenkét éve önkormányzati képviselő a II. kerületben; Tordai Bencének van valamilyen érdemi kötődése Óbudához vagy a II. kerülethez?

– Nem tudok róla. Amióta bejelentette, hogy elindul az úgynevezett előválasztáson, illetve kiderült, hogy ő lesz a baloldal jelöltje, azóta előfordul, hogy olykor egy-egy mondat erejéig foglalkozik a II. vagy a III. kerülettel, de egyébként aktívan nincs jelen a budai közéletben. Korábban a két kerület ünnepségein, rendezvényein sem nagyon bukkant fel, mostanában néha látjuk, ám elég nyilvánvalónak látszik, hogy mindez számára csak egy kötelező kampányelem, és nem azért jön el ezekre az eseményekre, mert érzelmileg kötődne a helyi közösségekhez. Egyetlen kapcsolódási pont jut eszembe Tordai Bence és II. kerület között: miután a baloldali Őrsi Gergely lett a polgármester, Tordai élettársa azonnal külsős bizottsági tag lett az önkormányzatban.

– Észak- és Közép-Budára azt szokták mondani, hogy klasszikus polgári környezet. Tordai Bence parlamenti stílusa mintha nem passzolna ehhez…

– Az itt élőkkel beszélgetve számomra is nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a fajta botránypolitizálást mindenki elfogadhatatlannak tartja. Olyanok is voltak, akik elárulták, hogy ugyan nem támogatják a mi politikai közösségünket, de elítélik azt a stílust, amit Tordai Bence képvisel. Egy-egy országgyűlési felszólalás vagy ellenzéki demonstráció alkalmával még mindig ugyanazt az agresszív stílust látjuk tőle, bármennyire igyekszik is ezt a helyiekkel való találkozások alkalmával palástolni. Elég csak a múlt hétre emlékezni, amikor egyszerűen patkánynak nevezett munkájukat végző újságírókat, a jobbikos Z. Kárpát Dániel náci karlendítését pedig viccesnek tartotta. A magam részéről viszont úgy gondolom, hogy ebben a zűrzavaros időszakban, amelyben most élünk, az emberek még inkább nyugalomra, békére, kiszámíthatóságra vágynak a közéletben is. A választókkal beszélgetve egyértelműen kijelenthető: Budának békére és fejlődésre van szüksége, nem agresszióra és hőzöngésre.

– Az ön, illetve a helyi Fidesz közösségi oldaláról kiderül, hogy itt is szerveztek gyűjtést az ukrajnai menekültek javára. Hogyan, mivel tudtak segíteni?

– Fantasztikus volt megtapasztalni azt az összefogást, amely az elmúlt hetekben a II. kerületi és óbudai, békásmegyeri polgárokat jellemezte. Miután meghirdettük az akciónkat a menekültek megsegítésére, nap mint nap rengeteg felajánlás érkezett a Fidesz-irodákba. Az adományokat aztán a segélyszervezetek kérésének megfelelően szortíroztuk, majd a Máltai Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Segélyszervezet segítségével juttattuk el a rászorulókhoz. Ezenkívül nekem is volt módom Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárral és Nacsa Lőrinc képviselő úrral eljutni a határhoz, közel tíz tonna adományt adtunk át a menekülteket segítő szervezeteknek, a szállítmány jórészt ágyneműből, takaróból, tisztálkodási szerekből állt. Megrázó volt látni, ahogy a menekültek, köztük fiatal édesanyák egyetlen táskával, mindenüket hátrahagyva kénytelenek átjönni a határon, hogy biztonságban legyenek.

– 2010 ősze óta önkormányzati képviselő, vagyis a polgári kormányzás nagy részében már a II. kerületi testület tagja volt. Hogy látja, mennyit fejlődött ez a városrész, illetve Óbuda-Békásmegyer az elmúlt bő egy évtizedben?

– Két részre választanám ezt az időszakot. 2019-ig nagyon jelentős volt a fejlődés mindkét kerületben, amit jól mutat, hogy csak 2014 óta közel százhatvanmilliárd forintnyi fejlesztést hozott ebbe a térségbe a kormány. Ennek pedig mindenki számára látható eredményei voltak a Millenáris-Széllkaputól a Csillaghegyi Strandfürdőn át a Szent Ferenc-kórház megújulásáig, és még hosszasan sorolhatnám a különböző beruházásokat. Sajnos 2019-ben mindkét kerület és Budapest élén is változás történt, ami érezteti is a hatását ezekben a városrészekben, lassulást, sok tekintetben visszafejlődést tapasztalhatunk. A kormány ugyanakkor nem hagyja magukra az észak-budaiakat, nemrég jelenthettük be például, hogy több mint 470 millió forinttal támogatja új bölcsődei férőhelyek létrehozását a kabinet.

– Ha már kórházak: sarkalatos kérdés az egészségügy. Ezen a területen milyen beruházások kezdődtek?

– Az egészségügy fejlesztése, és erre a pandémia még inkább rávilágított, valóban nagyon fontos mindenkinek, így az itt élőknek is. Észak-Budán is számtalan beruházás indult el vagy már fejeződött is be az előző években. A Budai Irgalmasrendi Kórház 12 milliárd forintos támogatással megvalósult teljes felújítása, bővítése a végéhez közeledik, és ahogy említettem, a Szent Ferenc-kórház megújítása is hamarosan befejeződhet négymilliárd forint értékben. A Szent Margit Kórház korszerűsítésére hétmilliárd forintot fordítottunk, és a napokban jelentettünk be Kásler Miklós miniszter úrral egy kétmilliárd forint értékű energetikai korszerűsítést is. Elkezdődött a Szent János Kórház centrumkórházzá való átalakítása is, ennek a keretén belül valósul meg a Kútvölgyi Tömb homlokzatcseréje és belső megújítása. Van tehát teendő, hiszen ha valaki járt például a János-kórházban, az tudja, hogy az még nem a mai kor elvárásainak megfelelő intézmény, de úgy hiszem, az elmúlt években összességében sokat léptünk előre.

– Az agglomerációban és a külső kerületekben élők számára nagyon lényeges, hogyan jutnak be – akár közúton, akár tömegközlekedéssel – a városba. E tekintetben is vannak még feladatok a II. és III. kerületben…

– Sőt, inkább úgy fogalmaznék, itt van talán a legtöbb feladat. A budapesti 4. számú választókerület helyzete olyan szempontból speciális, hogy egyes részein még aszfaltozott út sincs, közben pedig vannak budapesti mércével is forgalmasnak számító, túlterhelt környékek – említhetném a Budakeszi, a Hűvösvölgyi, a Bécsi vagy éppen a Kapy utat –, ahol mostanra nagyon elhasználódott az infrastruktúra, az úthálózat. Úgyhogy miközben új utakat is kell építeni, el kell indítani egy olyan programot, amelynek köszönhetően a következő években megújulhatnak majd a két kerület főútvonalai. Meg kell duplázni a P+R parkolóhelyek számát is, amiben együtt kell működni a környező agglomerációs településekkel is, hiszen például a solymári vasútállomás parkolójának bővítésével a II. és III. kerületi utakról is érdemi terhet vennénk le. Idekapcsolódó téma, hogy miközben itt vagyunk az egyik legzöldebb városrészben és rengeteg zöld rendszámos autót látunk az utakon, mintha hiányozna az ehhez szükséges infrastruktúra. A töltőállomások számát is minimum meg kellene duplázni, de inkább három-négyszerezni a következő években.

– Az elmúlt két évtizedben jelentősen megnőtt a kertvárosias részek lakossága, nagyon sok a többgyermekes család. Ez milyen feladatokat ró az államra, illetve az önkormányzatra?

– A választókerület óbudai részén több új városrész kezd kialakulni Aranyhegy-Ürömhegy-Péterhegy környékén, több száz új családi ház, ikerház, sorház épült, folyamatos tehát a fejlődés, és jellemzően fiatalok költöznek erre a részre. Ez nagy öröm, de emiatt időről időre növelni kell a bölcsődei, óvodai, iskolai férőhelyek számát. Az elmúlt két ciklusban 17,6 milliárd forintot fordított az állam ilyen jellegű fejlesztésekre ebben a térségben, ennek köszönhetően újul meg például a Szabó Lőrinc Általános Iskola, zajlik a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium bővítése, megújítása vagy épül az Árpád Gimnázium tornaterme. A Völgy utcában Gyermekek Háza néven új iskolát építettünk. A kormányzat jóvoltából tehát folyamatosak a fejlesztések az oktatási intézményekben, miközben az újonnan kialakuló vagy bővülő városrészekben az ott élők kényelmét szolgáló olyan fejlesztésekre is szükség van, mint a játszótérépítés vagy a parkok, zöldfelületek megújítása, növelése. Ezen a területen olyan örömteli példák vannak, mint a Mészkő park projektje, amelynek során civil kezdeményezésre, kormányzati támogatással jött létre egy olyan közösségi tér, amely minden évszakban tele van családokkal, gyermekekkel.

– A II., III., XII. kerület legfontosabb vonzereje, hogy nagyon sok a zöldfelület, ami itt nem csupán parkokat jelent, hanem erdőket, réteket, akár például olyan óriási területet, mint a Hármashatár-hegy. Ezeket mennyire lehet megőrizni úgy, hogy közben folyamatosan nő a lakosság?

– Budapest védett természeti értékeinek 98 százaléka ebben a térségben található. Ezeket meg kell védeni, akármennyien költöznek is ide. Nagyon örömteli, hogy a pandémia alatt a budai polgárok még inkább rátaláltak azokra a természeti kincsekre, amik itt találhatók a közvetlen közelünkben, még többen kezdtek el kirándulni, éppen ezért olyan fejlesztésekre van szükség, amelyek semmilyen kárt nem tesznek a zöldfelületben, de növelik a kirándulók kényelmét. Hiszen az mégiscsak elfogadhatatlan, hogy ha valaki például a Törökvész út környékéről elindul a Hármashatár-hegyre, nincs egy olyan pont, ahol el tudna menni mosdóba vagy inni egy pohár vizet. De hangsúlyozom, csak olyan beruházások jöhetnek szóba, amelyek nem károsítják a zöldfelületeket, a természeti értékeket.

– Néhány nap van a választásokig. Milyen kampányhajrára számít?

– Az elmúlt egy hónapban volt egy kérdés, amit szinte mindenki feltett: ugye Magyarországon béke lesz és nem sodródunk bele ebbe a konfliktusba? Szerintem ez ma hazánkban a legfontosabb kérdés. A menekülőknek, ahogy a háború kitörése óta is tettük, minden segítséget meg kell adni, Magyarországon pedig meg kell őrizni a nyugalmat, a fejlődést, nem szabad hagyni, hogy akár politikai célból tett felelőtlen kijelentések miatt veszélybe kerüljön a biztonságunk. Politikusként ez a dolgunk – őszintén remélem, hogy ezt minden oldal belátja.