– Hogy véget vessünk a feltételezéseknek és találgatásoknak: mikor lesz érvényes és eredményes az ügydöntő EU-népszavazás?

– A népszavazás eredményességi feltétele az, hogy menjen el a választásra jogosultak 50 százaléka, de ha nem megy el az 50 százaléka, akkor a szavazásra elmenő választópolgárok jelentős része – ami az összes választópolgár legalább 25 százalékát jelenti – azonos választ adjon.

– Ha tehát csak 40 százalék megy el, de teljesül az a feltétel, hogy az érvényesen leadott egyforma szavazatok – igenek vagy nemek – elérik a teljes választópolgárok 25 százalékát (ez mintegy kétmillió emberre tehető), a népszavazás eredményesnek tekinthető?

– Pontosan így van. De hogy még világosabb legyen, mondom a NATO-szavazás példáját: ott 49 százalék ment el, ez kb. 3 900 000 választó, ebből 600 000 mondott nemet és 3 300 000 igent. Hiába voltunk 50 százalék alatt, az összes választásra jogosultnak a 40 százaléka ott, abban az esetben igent mondott. Tehát bőven teljesült a 25 százalékos kitétel.

– Elképzelhető, hogy ne legyen érvényes a népszavazás?

– Elvileg lehetséges, ha nem mennek el annyian, hogy valamelyik válasz a 25 százalékos támogatottságot elnyerje. 48 százalékos részvétel esetén is lehet olyan megoszlás, hogy 24-24 százalék az igenek és a nemek aránya. Ebben az esetben azonban a döntés joga visszaszáll az Országgyűlésre.

– Múlt héten egyszerű állampolgárként felhívtam az OVI Információs Szolgálatát, s a népszavazás érvényességi feltételéről érdeklődtem. Az ügyintéző csak az 50 százalékos részvételi arányt jelölte meg érvényességi határként.

– Ez így igaz is.

– De a 25 százalékos kitételről – alacsonyabb részvétel esetén – nem szólt…

– Az nem lehet, de ha így történt, felhívom a munkatársaim figyelmét a pontosságra. Lehet, hogy valaki nagyon serénykedett… Az Információs Szolgálaton mindig vannak joghallgató gyakornokok, akik tanulják még ezt a szakmát. Lehet, hogy mivel már elég sokszor hallották a választ, azt gondolták, jól emlékeznek rá. Visszatérve az alapkérdésre, az érvényességre: ajánlom figyelmébe az alkotmány 28/C § (6) bekezdését. Ez egy nagyon egyértelműen megfogalmazott mondat, ami mindenkinek a segítségére lehet, mert ezt lehet utána élve boncolni.

– Az önök honlapján az EU-népszavazási előzetes címszó alá nem lehetne betenni ilyen fontos információkat?

– Ezt a honlapot nem akartuk addig kicserélni, amíg nem fejeződnek be a kisebbségi önkormányzati választások. Ezek most zárultak az országos cigány önkormányzati választással, az eredmény jogerőre emelkedett, a héten lecseréljük. A www.választás.hu-n lesz a népszavazási honlap.

– A Szabad Magyarországért Mozgalom szeretett volna civileket küldeni a Választási Bizottságokba, de az OVB elutasította indítványukat. Miért?

– A Választási Eljárási Törvény szerint csak az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok küldhetnek egy-egy tagot a választási szervekbe.

– Talán még a szombatot is érdemes megemlítenünk. Március 3-án döntött az Országgyűlés arról, hogy a szavazóhelyiségek este kilencig lesznek nyitva.

– A szombati szavazás már önmagában is eltér a magyar gyakorlattól, de ebből kifolyólag pénteken van a kampánycsend. A választási irodának nincs beleszólása az időpont kitűzésébe. Azzal teljesen egyetértek, hogy a Mazsihisz kezdeményezésére az Országgyűlés megszavazta az urnák kilencig történő nyitva tartását. Senkit nem korlátozhatunk abban a jogában, hogy szavazhasson.

* * *

Egyszerű állampolgárként hívtuk fel február második felében az Országos Választási Iroda információs vonalát, hátha megtudjuk, milyen részvételi feltételek vonatkoznak az április 12-ei EU-népszavazásra. Azt a tájékoztatást kaptuk az ügyintézőtől, hogy a választópolgárok 50 százalékos részvétele szükséges a szavazás érvényességéhez. Visszakérdeztünk, hogy jól értjük-e – ő elismételte ugyanazt. Nem volt „de”, és nem volt „ha”…