Iskolaőrséget hoz létre a kormány

Az iskolaőrségről Gulyás Gergely azt mondta, az intézkedés első körben mintegy 500 iskolát érint, ebből körülbelül 140-150 szakiskola. Az iskolaőr része lesz a tantestületnek, állandó jelleggel jelen lesz az iskolában – azokban az intézményekben, ahol a legsúlyosabb fegyelmi problémák vannak -, és nagyrészt vélhetően korábbi rendőrök töltik majd be a posztot az 500 tagú testületben. Az iskolaőrnél fegyver nem lesz, de más kényszerítő eszközök lehetnek nála, és intézkedési jogosultsága is lesz erőszak megakadályozása érdekében.

Kibővítik továbbá azoknak a bűncselekményeknek a körét, amelyeknél a büntethetőség alsó korhatára 12 év, és a pedagógusok sérelmére elkövetett összes bűncselekmény ebbe a körbe tartozik majd – közölte a tárcavezető.

Az államnak feladata, hogy az iskolában a rendet biztosítsa, a pedagógusokat pedig megvédje – jelentette ki, megjegyezve: a legtöbb helyen ilyen problémák nincsenek, de vannak olyan térségek, ahol rendszeresek a fegyelmi gondok, és állandó a tanárokkal szembeni erőszak veszélye, ami tűrhetetlen, megengedhetetlen.

Hozzátette, egyeztettek az érintett térségek országgyűlési képviselőivel is, mindannyian támogatták a javaslatot. Ha pedig szükséges, a kormány kész több iskolaőrt is alkalmazásba állítani.

Gulyás Gergely bejelentette azt is: 2021. január 1. helyett 2021. július 1-jével tiltják be Magyarországon az egyszer használatos műanyagokat.

A betiltást úgy kell megtenni, hogy az – különösen a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben – ne veszélyeztessen munkahelyeket – hangsúlyozta.

Jelezte, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter lefolytatta az egyeztetéseket az ágazati szereplőkkel és a leginkább érintett választókerületek parlamenti képviselőivel – elsősorban a fideszes Font Sándor kerületét érinti -, ezután állapodtak meg a jövő évi július 1-jei időpontban, valamint abban, hogy 15 mikron felett fogják betiltani az egyszer használatos műanyagok gyártását. Az EU-s előírás 50 mikron feletti betiltást ír elő, vagyis a magyar szabályozás szigorúbb lesz – jegyezte meg.

„A zöldpolitikában vitt elkötelezettségünkkel ez összhangban áll” – mondta.

Közölte továbbá, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium az ágazatban tízmilliárd forintot bocsát a vállalkozások rendelkezésére a technológiaváltás érdekében, így a versenyképességük ugyanolyan vagy még jobb lesz annak ellenére, hogy az eddigi termékeik egy részét a továbbiakban nem gyárthatják majd.

Gulyás Gergelyt kérdezték arról, hogy a benyújtott jövő évi költségvetés kapcsán Karácsony Gergely főpolgármester arra panaszkodott: a szolidaritási hozzájárulás kivéreztetné az önkormányzatokat. A miniszter erre úgy reagált: eddig olyan döntéseket hoztak, miszerint az önkormányzatok az államnál lényegesen kisebb mértékben és arányban kellett, hogy szerepet vállaljanak a védekezésben. Ez a fővárosi önkormányzatot a lehető legcsekélyebb mértékben érintette, hiszen gépjárműadó-, illetve idegenforgalmiadó-bevétele nincs. Rámutatott: a fővárosnak „a szolidaritásiadó-ügyben” volt egy kedvezménye, ennek mértéke jövő évben jelentősen csökken. Ez nem a központi bevételek növelését jelenti, mert amit a kormány ilyen címen a gazdagabb önkormányzatoktól évek óta beszed, azt a szegényebbeknek fizeti ki – magyarázta. Az a kérésük a főpolgármesterhez és a fővároshoz, hogy abban a szolidaritásban, amit az egész országtól kérnek, vegyenek részt, a terhek egyáltalán nem aránytalanok, sőt eddig aránytalanul kedvezőek voltak számukra – közölte.

Arról, hogy a főváros kért-e már plusz forrást a Lánchíd felújítására, elmondta: még Tarlós István előző városvezető kért, vele meg is állapodtak, hogy e célra 6 milliárd forintot biztosítanak. Ezt fenntartják, ugyanakkor nem tudják, van-e még erre a forrásra igény – utalt Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes héten tett nyilatkozatára, miszerint a kormányt a lehető legtávolabb tartanák a beruházástól. A kormány azt szeretné, ha minél gyorsabban, a Tarlós Istvánnal kötött megállapodásnak megfelelően, legfeljebb másfél éves lezárással a fővárosi fenntartású híd felújítása megtörténne. Ha a kormány segítségét ehhez nem kéri a fővárosi önkormányzat, akkor azt örömmel fordítják gazdaságélénkítésre, járványügyi védekezésre – jegyezte meg Gulyás Gergely.

Kitért arra is, hogy legközelebb június 9-én, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülésén találkoznak Karácsony Gergellyel, és ott kérni fogják, tegye világossá, a főpolgármester-helyettes nyilatkozata az ő álláspontja is-e.

Az olasz külügyminiszter felvetéséről, hogy az unió országai egységesen június 15-én nyissák meg a határokat, azt mondta: minden kormány a saját polgárainak biztonságáért felel, és a magyar kormány is ennek megfelelően tárgyal. Először azokkal az országokkal szeretnék nyitni és nyitják is a határokat, ahol a fertőzés mértéke nem tér el arányaiban a magyartól. Olaszország nem tartozik még ebbe a körbe, a velük való nyitásra szerinte még várni kell, és ezt nem csak Magyarország gondolja így.

Az Európai Bizottság előző nap bejelentett 750 milliárd eurós mentőcsomagjáról elmondta: Orbán Viktor csütörtökön többekkel tárgyal, és a kormány ezután alakítja ki álláspontját. A kormányfő várhatóan a pénteki rádióinterjúban már érdemben tud reagálni.

Hozzátette: a közös hitelfelvétel egy olyan új szakasza az integrációnak, ami eddig még nem létezett, és jól meg kell fontolni, hogy akarnak-e ebbe az irányba elindulni, és milyen következményei lehetnek ennek.

A rozsdaövezetekben tervezett lakásépítéssel kapcsolatos kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta: ez új lehetőséget jelent a nagyvárosoknak és elsősorban a fővárosnak. Valós városrehabilitációt szeretnénk, ami akkor lehet sikeres, ha az állam a piacot is be tudja vonni – tette hozzá. Elmondta: az itt épülő ingatlanok mérete a 150 négyzetmétert nem haladhatja meg, és az építés után 5 százalékos áfát kell csak fizetni.

A rozsdaövezetekre vonatkozó áfatörvényt illetően közölte azt is: a szabályozás kialakításakor tekintettel voltak az EU eddigi adóügyi gyakorlatára, így remélhetőleg ebből nem lesznek viták Brüsszelben.

A román külügyminiszternek a Magyarországról érkező gazdaságfejlesztő támogatásokra vonatkozó nyilatkozatát Gulyás Gergely úgy értékelte: 100 év elteltével üdvözítő lenne, ha Románia az ott élő magyarságot is saját polgárinak tekintené, és ha így lenne, akkor örülne annak, hogy magyar többségű térségekben megjelennek a magyar vállalati vagy állami pénzek is. Mi nagy örömmel vennék, ha a román kormány úgy döntene, hogy a Magyarországon élő román közösséget bármivel támogatja, mert mi úgy gondoljuk, hogy ezzel Magyarországot gyarapítja – emelte ki.

Az elmúlt időben történt erőszakos bűncselekményekre vonatkozó kérdésre elmondta: a kormány mindig a szigorú büntetőpolitika pártján állt, de a történtek arra is felhívták a figyelmet, hogy a fiatalok droghasználata veszélyt jelent az egész társadalomra, és foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.

Arról is beszélt, hogy sokan a kedvezményes adózási lehetőségek miatt alapítottak egyházat, de a Hit Gyülekezetével kapcsolatban ez a vád nem merülhet fel, itt működő és hívekkel rendelkező egyházról van szó.