Kanálka-lányok
Három év alatt építették fel sikeres gasztronómiai vállalkozásukat a Molnár testvérek. Missziójuk, hogy kiváló magyar alapanyagokat és adalékmentes, Kanálka márkanéven futó zöldség- és gyümölcskrémeiket népszerűsítve hosszú távú munkalehetőséget kínáljanak a Csongrád-Csanád megyei Királyhegyesen.
A magyar népmesék világát idézi a szegedi születésű Molnár lányok története, akik fővárosi családalapítást követően, négy évvel ezelőtt visszatértek szülőmegyéjükbe, hogy felvirágoztassanak egy félbehagyott királyhegyesi gasztronómiai vállalkozást. Adva volt egy hátrányos helyzetű régió, a jó minőségű magyar föld, az önmegvalósítás vágya és a testvérek közötti szoros összetartozás. Mindezt megfűszerezték a kiváló magyar alapanyagok népszerűsítésének vágyával, ízesítették szakértelemmel és lelkesedéssel.
A kezdeti nehézségek leküzdése után ma már évente több mint negyvenezer üveg adalékmentes zöldség- és gyümölcskrémet készítenek és adnak el az ország számos drogériájában és delikáteszében. Szociális szövetkezetük a vidéki termelőhelyen és a logisztikával, valamint az értékesítéssel foglalkozó fővárosi bázison összesen nyolc embernek ad munkát.
Állandó útkeresés
Farkas-Molnár Ágnes és Molnár Judit, vagyis a „Kanálka-lányok” arról mesélnek, büszkék arra, hogy rendszeresen kapnak meghívást igényes gasztronómiai fesztiválokra – mint például a budai Várban megrendezett Budapest Borfesztivál –, ahol az érdeklődők megkóstolhatják a standjuk polcain sorakozó paradicsom-, paprika- és vadasszósz, hagyma-, meggy-, birsalma- és szilvacsatni, padlizsán- és paprikakrém, rozmaringos sült fokhagyma, valamint balzsamecetes, csilis, mézes sült bébicékla termékeiket. Az adalékmentes, tartósítószert és tejszármazékot sem tartalmazó, gluténmentes, prémium kategóriás áruk jelenleg több mint száz helyen kaphatók az ország egész területén.
A vállalkozók az első gyermekáldás után határozták el, hogy olyan új hivatást választanak maguknak, amely sokkal inkább összeegyeztethető a családi élettel, mint az alkalmazotti lét taposómalma. Akkor még nem sejtették, hogy a kalandvággyal is fűszerezett önmegvalósítási törekvés a második gyermekek érkezésével mégiscsak embert próbáló feladat lesz.
– A piac hihetetlen tempóban, szinte folyamatosan változik, ezért a vállalkozás felépítését állandó útkeresés jellemezte, kisebb célokat tűztünk ki magunk elé, nem gondolkodtunk sem három-, sem ötéves tervekben – meséli Farkas-Molnár Ágnes, aki korábban az állami közszférában jogászként dolgozott. – Egy idő után azt tapasztaltuk, hogy akkor tudunk a legdinamikusabban fejlődni, ha szüntelenül figyeljük az üzleti partnereink és a vásárlóink visszajelzéseit, és ezekhez a reakciókhoz igazítjuk döntéseinket.
Egy vállalkozás irányítása számos buktatóval jár, ők sem kerülték el a maguk zsákutcáit. Szerették volna például a szuvenírpiacot meghódítani a díszdobozos csatniválogatásukkal, amellyel a borok és bonbonok mellé kínáltak volna alternatívát, de a siker ezen a téren egyelőre várat magára, az elképzelésen még dolgozniuk kell. Ugyanakkor az idei év kihívásaira válaszul sikeres online bolthálózatokkal kötöttek együttműködést, mint a NekedTerem.hu, a Kifli.hu, valamint a Multivitamin.hu.
Felelősség és kockázat
A Molnár lányok mindenképpen mezőgazdasági profilú céget szerettek volna indítani, figyelték az ilyen irányú pályázati kiírásokat és lehetőségeket, így jutottak el Királyhegyesre, a Kanálka bázisára. A csongrádi üzemben korábban tankonyha működött, ahol helyi asszonyokat tanítottak önellátásra és befőzésre, így segítve őket visszahelyezkedni a munka világába, főként gyermekvállalás után. Ezt a vállalkozást vette át a budapesti testvérpár, mert fantáziát láttak benne, hogy továbbvigyék és felfejlesszék a megkezdett munkát.
Az online marketinges létet fakanálra cserélő Molnár Judit hangsúlyozza, hogy vállalkozóként sokkal nagyobb felelősség hárul rájuk, mint amikor alkalmazottként dolgoztak. Szerencsére mindketten optimista beállítottságúak, ráadásul az erős testvéri kötelék is komoly támaszt nyújt nekik a hétköznapi küzdelmek során.
– A vállalkozásba befektettük a saját pénzünket is, pályáztunk és hitelt vettünk fel, a vidéki dolgozók bérének finanszírozásához pedig állami támogatást igényeltünk. Helyben is sok segítséget kaptunk az üzemvezetőtől, Csányi Tündétől, aki már a korábban bezárt tankonyhán is zöldségkrémeket készített. Sok-sok kóstolgatással töltött főzés során együtt kísérleteztük ki azokat a mára már bevált recepteket, amelyeken a folyamatosan garantált minőség érdekében nem változtatunk.
Talpra állni
A fővárosból Királyhegyesre indulunk, hogy megnézzük, hogyan folyik a munka az újranyitott üzemben. Szinte a teljes utat kényelmes autópályán tesszük meg, a településre érkezve azonban mintha megállt volna az idő. Hiába is próbálnánk útbaigazítást kérni, hétköznap délelőtt teljesen kihaltak a falu utcái. A mintegy hatszáz fős település a román határnál fekszik, a legközelebbi nagyváros a hagymájáról híres Makó. Az itt élő emberek főként mezőgazdasági munkából tesznek szert némi kiegészítő jövedelemre: konyhakerti és takarmánynövényeket termesztenek, ezen a vidéken ugyanis szinte mindenki ért a gazdálkodáshoz.
Az elemi iskola felső tagozata már régen bezárt, gyermekneveléssel összeegyeztethető állás is csak keveseknek jut, ezért a munkaképes lakosság napszámba, a 17 kilométerre fekvő makói gyárakba vagy a távolabbi Szegedre jár dolgozni. Így óriási jelentőségű esemény a helyiek életében, ha a faluban sikerül megvetnie a lábát egy új, munkahelyteremtő vállalkozásnak, mint amilyen a Molnár lányok manufaktúrája.
A Szociális Szövetkezet szépen felújított épületének kapujában Csányi Tünde üzemvezető fogad. Belépve azonnal megérezzük a levegőben terjedő finom fűszeres padlizsánillatot. A legnépszerűbb Kanálka-termék, a szezonálisan készülő padlizsánkrém jellegzetes ízvilágát makói vörös- és fokhagyma, olívaolaj, balzsamecet, fehér bors, némi bazsalikom és méz teszi igazán harmonikussá. Megtudjuk, hogy a gondosan válogatott, megyei és helyi gazdáktól vásárolt alapanyagokból származó zöldségkrémet magas hőfokon pasztörizálják, hogy tartósítószer nélkül is megőrizze minőségét csakúgy, mint a cég többi terméke, amelyek a raktárban sorakozva várják a szállítást.
Miközben a modern konyhaeszközökkel berendezett helyiségeket mutatja, Csányi Tünde arról mesél, hogy igazi áldás családja számára, hogy 2016-ban Ágnes és Judit újragondolták a gasztronómiai vállalkozást.
– Érettségizett mezőgazdasági áruforgalmazó vagyok, de van szoftverüzemeltetői, illetve gyermek- és ifjúsági felügyelő végzettségem is, szakirányú munkalehetőség azonban nem adódott Királyhegyesen. A legnehezebb az a fél év volt, amikor közfoglalkoztatottként dolgoztam a településen, de többször voltam állás nélkül is. Úgy éreztem, többre vagyok hivatott, nem akartam közmunkásként tengetni a napjaimat. Évekig tartó keresgélés után akkor fordult jobbra a sorsom, amikor újraindítottuk a termelést.
A kétgyermekes anyuka hozzáfűzi, jelenleg hárman dolgoznak a helyi manufaktúrában, teljes munkaidőben. A befőzésen túl a birtokhoz tartozó kertet is szívesen művelik, ahol például vöröshagymát termesztenek, amit a zöldségkrémekhez használnak fel.
Csányi Tünde abban bízik, hogy a vállalkozás hosszú életű lesz. A biztos jövőt ígérő, kiszámítható munkalehetőség ugyanis családja életben maradását jelentheti a hátrányos helyzetű, határ menti régióban. Az üzemvezető vágya egybecseng Farkas-Molnár Ágnes és Molnár Judit álmával is, akik azon dolgoznak, hogy a Kanálka márkanév és az eladási listákat vezető padlizsánkrém, ahogy ők fogalmaznak, „hazánk ízeinek legjava” mihamarabb országosan ismert és kedvelt terméknévvé váljon.
