Karácsony még tartozik a válasszal

– „Ha a kormány ragaszkodik a kínai elit campushoz a Diákváros helyén, akkor nem épülhet meg az atlétikai stadion sem” – írta a közelmúltban a Facebookon Karácsony Gergely. Meglepte ez a fenyegető hangnem?

– A főpolgármester úrtól az lenne a meglepő, ha a látványos konfliktuskeresés és zsarolás helyett inkább az egyeztetést és a tárgyalást választaná. De hát arról meg keveset írhatna a közösségi oldalán. Szerintem a budapestiek érdekei előbbre valók, mint Karácsony Gergely saját politikai ambíciói. Mindenki számára egyértelmű tény, hogy az atlétikai stadion megépítése és a világverseny megrendezése Budapest és Magyarország hírnevének tenne jót. Ezzel együtt hasznot hozna a gazdaságnak, a turizmusnak, a budapesti vállalkozásoknak, erre pedig nagy szüksége van mindannyiunknak.

– Azt viszont nemrégiben önök tették szóvá a közösségi oldalukon, hogy Karácsony Gergely újabb jobbikos pártembernek osztott felügyelőbizottsági helyet. A főpolgármester és a baloldali koalíció jóvoltából eddig is több felügyelőbizottsági tagság és elnöki poszt került Jakabékhoz. Olyan személyek kapnak pénzt a fővárostól, mint például az a Bodor Zoltán, aki pár éve még a „cionista népirtás” ellen szervezett tüntetést az izraeli nagykövetség elé, és aki a II. kerületben Szebb Jövőért néven akart létrehozni polgárőr-egyesületet…

– Zárójelben jegyzem meg, hogy Bodor Zoltán a választások után a II. kerületben is kapott pozíciót.

– Ahol 2019 ősze óta szintén balliberális vezetés van.

– Világos, hogy Karácsony Gergely miniszterelnöki vágyának beteljesüléséhez számít a jobbikos szavazatokra, és tesz is értük. Láthattuk például nemrég, hogy örömmel ölelte keblére az izraeli turistákat tetűcsúszdásoknak nevező képviselőjelöltet egy vidéki időközi kampányban. A rendkívüli járványhelyzetben a főpolgármester egy személyben dönt a bizottságok és a közgyűlés nevében is. Így tudott annak ellenére is pozíciót adni egy jobbikosnak, hogy a 2019-es helyhatósági választáson nem került be képviselőjük a Fővárosi Önkormányzatba. Nem is akárhova nevezte ki felügyelőbizottsági elnöknek Vona Gábor egykori bizalmi emberét, aki az elmúlt ciklusban a gazdasági és tulajdonosi bizottságban volt szakértő: az idén 1,3 milliárd forintból gazdálkodó Budapest Brand Nonprofit Zrt.-hez. Neki kell ellenőriznie, hogy a Budapest arculatáért és népszerűsítéséért létrehozott cég mire költ ennyi pénzt, amikor idén még egy turista sem jöhetett a járvány miatt. De jól fizető helyet kapott még a Budapest Filmnél a 2006-ban a tévészékház bejáratának rácsait feszegető Szanyó Miklós is, akárcsak a szintén jobbikos Hartaházi Miklós Zsolt a Fővárosi Autópiac, valamint Tokody Marcell a Fővárosi Csatornázási Művek felügyelőbizottságában. Ezt nem lehet másként értelmezni, mint hogy Karácsony Gergely saját politikai érdeke felülírja a választói akaratot.

– Más kérdésekben egyeztet a főpolgármester az ellenzéki frakcióval, mióta a járvány miatt nincs közgyűlés?

– Még mindig abban hiszek, hogy nekünk józanságra kell törekedni, mindegy, milyenek a partnerek. Még ha most ellenzékben vagyunk is a fővárosban, akkor is azzal kell foglalkoznunk, hogy ötleteinkkel, észrevételeinkkel, szakmai kritikáinkkal segítsünk abban, hogy a budapestieknek jobb legyen. Sajnos azonban hiába jogosak, a főpolgármester úr nem veszi figyelembe ezeket a bírálatokat. Bár havonta egyszer, a hónap utolsó hetében telefonon beszélünk a közgyűlés hatáskörébe tartozó néhány témáról, de például az idei, 400 milliárdos fővárosi költségvetés elfogadása előtt még arra sem vette a fáradságot, hogy leüljön velünk, és meghallgassa, mit gondolunk a büdzséről. Szóval ez nagyon kiszámíthatatlan párbeszéd, mint ahogy egyébként a főpolgármester személyisége is az.

– Megszólalásaikból úgy tűnt, arról a Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes által nyilvánosságra hozott tervről sem tudtak, amely szerint betonkockák kerülnének a budai Várba, a Szent György térre.

– A jelek szerint nemcsak minket nem kérdeztek meg, de az ott élőkkel sem egyeztettek. Pestiesen szólva minden jóérzésű budapesti dobott egy hátast a terveket látva. Még a saját követőik is értetlenül és csalódottan álltak a szocreál betonvízió előtt. Szerintem ebben az esetben sem ártott volna betartani, amit Karácsony Gergely és csapata a kampányukban oly sokszor hangoztatott: mindenben meg kell kérdezni az embereket! Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy miközben Karácsony Gergely kampányszerűen aggódik a Városliget zöldfelületeiért, amelyek nagyságát egyébként 60-ról 65 százalékra növelik, és ahol több tízezer új növényt telepítenek a fejlesztések során, addig a helyettese egy világörökségi területen egy csak betonból álló koncepciót tesz ki büszkén a Facebookra mint első lépést Budapest közterületeinek megújítására… Bravó! Teljesen jól látszik a különbség aközött, hogy mit mondanak és írogatnak a közösségi médiában, illetve hogy valójában mi van a fejükben, mire képesek.

– Nyílt levélben hívta fel a figyelmet arra, hogy március 15-én nem kerültek ki Budapest köztereire, főútvonalaira a nemzeti színű zászlók, amire a főpolgármester egy egyszerre kínos és cinikus hangvételű Facebook-posztban reagált. „Mi járhatott a fejükben? Hogy éjjel, titokban énkezemmel szedtem le a zászlókat? Vagy a gyíkemberek? A pomogácsok? Vagy mi volt az elképzelés? Nehéz oda követni a Fideszt, ahova jutott, nem is mennék most utánuk a mélybe” – írta Karácsony. Mi az igazság a lobogók ügyében?

– Tudjuk, hogy Karácsony Gergely szócsavarásból csillagos ötöst érdemel. A stílus már más kérdés, másfél év főpolgármesterség után – hiába bizonygatja különböző blogokon, hogy emberileg semmit nem változott – sajnos reagálásából süt a cinizmus és a hatalmi gőg. Ami pedig a legszomorúbb, hogy mennyire nem számít neki a valóság. A tények ugyanis önmagukért beszélnek. A főváros fellobogózásáról szóló önkormányzati rendelet első melléklete tételesen felsorolja, hogy hol és milyen típusú zászlót kell kihelyezni a nemzeti ünnepen. Még ha a nemzet fővárosának irányítói szerint ez nem is fontos – amiben élesen eltér a véleményünk –, jogállamban akkor is mindenkire nézve kötelezőek a jogszabályok, a jogalkotóra morálisan még inkább. Mindenki, aki március 15-én kimozdult otthonából, láthatta, és jó néhány felvétel is bizonyítja, hogy Budapest közútjainak, közterületeinek nagy részén hiányzott az ünnepi lobogózás. Maradjunk annyiban, hogy a Tüttő Kata üzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes alá tartozó ügyosztály vagy cég nem a legjobb munkát végezte. Azt persze valóban nagy sikerként értékelhetjük az elmúlt másfél év teljesítménye után, hogy legalább a hidakat sikerült fellobogózni 24 órára… Március 17-én küldtünk először hivatalos levelet a témában Karácsony Gergelynek, illetve bekértük a fellobogózással megbízott alvállalkozó szerződését és teljesítési igazolását, amivel a főpolgármester egyébként bizonyíthatná, hogy nem a városháza mulasztott az ügyben. Azóta azonban nem érkezett válasz, pedig az átláthatóságra és a demokratikus értékekre nagyon büszke a jelenlegi városvezetés.

– Sokan azt mondják, hogy Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt szeretne lenni, és közéleti megszólalásaival már magát építi.

– Ahogy a Jobbik igényeinek kiszolgálása kapcsán már említettem, minden jel erre mutat. Persze releváns, őszinte választ ezzel kapcsolatban csak maga Karácsony Gergely tudna adni. Szerintem a legutóbbi miniszterelnök-jelölti kudarca nem tántorította el ettől a vágyától. Ráadásul nagy lehetőség számára, hogy a baloldal évek óta önmagát keresi, de nem találja. Számunkra, budapestiek számára viszont az igazi kérdés inkább az, hogy milyen lehetőségektől és fejlődési potenciáltól esik el Budapest, miközben Karácsony Gergely önmagával van elfoglalva, és pártpolitikai csatáit vívja. Erre sajnos ma még nincs válasz.