Kígyótojásból gólem

A Kié a főhatalom? Szuverenitásharcok tegnap, ma és holnapután – új globális szuverének születnek a digitális térben? címmel rendezett eszmecserén Szánthó Miklós, az intézmény igazgatója hangsúlyozta, hogy senki által nem választott nemzetközi szervezetek emberjogi filmréteggel írnák fölül az állami szuverenitást, és hasonló törekvések tapasztalhatók a gazdasági térben is, például amikor azt évtized elején Görögország számára bizonyos gazdaságpolitikai döntések meghozatalát szabták a pénzügyi segítség feltételéül.

– A digitalizáció szuverenitási kérdés is, hiszen egyes gazdasági szereplők mára ellenőrizetlen, szabályozatlan befolyásra tettek szert, és ezt a gazdasági, társadalmi és sajátos életmódbeli érdekeik propagálására használják – hívta fel a figyelmet Schanda Tamás.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára, egyben miniszterhelyettese szerint arctalan óriásvállalatok alakítják a közízlést, így a digitális diktatúra és a véleménydiktatúra kéz a kézben jár. Ez egyfajta ideológiai zsarnokság.

 – Mindannyian a globális propaganda elszenvedői vagyunk – fogalmazott Schanda Tamás, megállapítva, hogy mára az emberek felhasználókká, virtuális államokként is felfogható, üzleti modelljüket a személyes adatokkal történő kereskedelemre építő globális monopóliumok alattvalóivá váltak.

– Technológiára csakis technológia lehet a válasz – szögezte le a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa. Ferencz Orsolya emlékeztetett, hogy a műholdakkal kezdődött a szinte azonnali idejű globális hírközlés, így született meg a „globális falu”, vagyis az a jelenség, hogy a Föld bármely pontján perceken belül értesülhetünk a glóbusz másik felén történt eseményekről. Ezzel manipulálni is lehet. Ezért külön kell választani például az emberi tevékenység által nagyban befolyásolt klímaváltozás tényét annak interpretációjától, hívta fel a figyelmet Ferencz Orsolya.

Dukász Magor digitális stratéga arra figyelmeztetett, hogy az Amazon internetes kereskedelmi cég például, szavai szerint, hazavágta a valóságos kiskereskedelmet, és csak idő kérdése, hogy Magyarországon is elterjedjen. Emellett – húzta alá – az emberek az adataik kiszolgáltatásával fizetik meg az igénybe vett szolgáltatást, így a techóriások mindent tudnak rólunk. Ezek a szolgáltatók valós piaci igényt elégítenek ki, amikor bizonyos algoritmusok alapján bizonyos típusú, megközelítésű híreket, információkat nyújtanak a felhasználóknak. Ily módon természetes, hogy az emberek egyre inkább véleménybuborékban élnek, és nem, vagy csak nagyon ritkán találkoznak az övékétől eltérő véleményekkel.

– Mára a hírek is digitalizálódtak, és mindig vannak domináns témák, ez magyarázza, hogy a koronavírus a digitális térben sokkal gyorsabban terjed, mint a valóságban – mondta Dukász Magor.

– Az információ óriási hatalom. Nagy nyilvánosságot kapott az Egyesült Államokban, amikor annak idején tüntettek a vietnami háború ellen a „hozzák haza a fiainkat!” jeligére, de az már nagyon kevesekhez jutott el, hogy naponta többen haltak meg Amerikában  közlekedési balesetben, mint az ázsiai ország harcterein – csatlakozott a felvetett témához az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője. Horváth József szerint ugyanez a helyzet ma a koronavírus körül is. A polgári, majd a katonai elhárítás volt műveleti főigazgató-helyettese arra is felhívta a figyelmet, hogy a pekingi olimpiai idején a madárinfluenza keltett pánikot, a riói ötkarikás játékokat a Zika-vírus körüli hisztéria kísérte, most pedig a tokiói olimpia évében vagyunk.

– A közösségi oldalak és más felületek képzavarral élve kígyótojásból gólemmé váltak, hiszen miközben az államok szigorúan szabályozzák a titkosszolgálati adatgyűjtést, előírva a célhoz kötöttséget és a bírói engedélyt, a techcégek korlátlanul gyűjtik és használják a felhasználók adatait. Európa pedig óráról órára jobban lemarad Amerikától és Kínától. A magyar állam feladata és felelőssége, hogy ebben az információs háborúban megvédje polgárait – hangsúlyozta Horváth József.