Lesz elég élelmiszer

– A legégetőbb kérdés: milyen kockázatokat jelent a magyar mezőgazdaság számára az ukrajnai háború?

– Még néhány hónappal ezelőtt sem gondoltunk volna, hogy a világ számos térségében éhínség fenyeget majd. Idehaza is a közbeszéd leghangsúlyosabb eleme az élelmiszerárak emelkedése. A jó hírem az, hogy Magyarország több mint húszmillió ember ellátására képes, ezért lesz idehaza elég élelmiszer. Az élelmiszerárstoppal gondoskodunk arról, hogy a leginkább rászorulók is hozzáférhessenek a jó minőségű élelmiszerhez. A magyar kormány naprakészen figyeli a folyamatokat, nem véletlenül vezettük be a gabonakiviteli szándék bejelentésének kötelezettségét a hazai ellátás biztosítására. Rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket igényelnek. Azt nézzük, hogy az export meghaladná-e az elmúlt évek átlagát. Szerencsére a magyar államnak eddig még nem kellett élnie elővásárlási jogával, a külpiaci megjelenés ütemesen, szerződések szerint halad, a hazai ellátás biztonságban van. A most kezdődő aratás után ráadásul a tárolók fel is töltődnek. A lényeg, hogy továbbra is biztonsággal lesz kenyér. A magyar kormány megvédi a polgárait. Ugyanakkor az energiaárak világszerte háromszorosukra, néha ötszörösükre nőttek, emiatt a mű­trágya, az üzemanyag ellenértéke is ugyanilyen arányban emelkedett, és ez bizony az ársapkák által nem érintett termékek fogyasztói árában is megnyilvánul.

– Hogy áll a Brüsszel sötétzöldjeivel vívott küzdelem? Miként lehet megvédeni a gazdákat, a termelést, egyáltalán a józan észt az életidegen ideológiáktól?

– A mezőgazdaságot az elmúlt években súlyos támadások érték magukat környezet- vagy állatvédőknek nevező aktivisták részéről, és ezek jelentősen befolyásolják az ottani társadalmak értékítéletét és ezen keresztül a politikát is. Legutóbb az Európai Bizottság jelentette be, hogy nyilvántartásba veszi a Vessünk véget az állatok levágásának! elnevezésű európai polgári kezdeményezést. Sajnos ez is teljesen figyelmen kívül hagyja az emberek, különös tekintettel a kisgyermekek táplálkozási igényeit, valamint az európai állattartás szerves kapcsolódását az élelmiszer-termelés és mezőgazdaság többi részéhez. Ráadásul akkor, amikor a háború miatt Európa élelmiszer-ellátási válság küszöbén áll. Józan ésszel érthetetlen, hogy miért kell ideológiai alapú hecckampányt folytatni a mezőgazdasággal és az európai gazdaság szerves részét képező, az európai agrárium 45 százalékát adó, 30 millió munkahelyet biztosító állattartás ellen. Ezért nagyon komolyan vesszük ezeket a támadásokat, kiemelten foglalkozunk velük.

– Mi az elmúlt kormányzati ciklus agrárpolitikai mérlege?

– Négy évvel ezelőtt négy pillérre építettük az Agrárminisztérium munkáját. Első stratégiai döntésünk az volt, hogy a magyar mezőgazdaság gúzsait levágjuk. Ennek érdekében, mondhatom, emberfeletti munkával elkezdtük felszámolni a rendszerváltozás korának egyik nagy bűnét, az osztatlan közös tulajdon intézményét a termőföldek esetében. Ez a folyamat országszerte megkezdődött, folyamatosan, egyre nagyobb lendülettel zajlik. A második lépés annak rögzítése volt, hogy az öntözés közérdek, hiszen nélküle ma már nincs termésbiztonság, nincs eredményes gazdálkodás. Az öntözés könnyítésére éppen ezért törvény is született. Az agrárium jövedelmezőképességének növelése érdekében életbe lépett az őstermelők és családi gazdaságok speciális adózásáról szóló szabályozás, amely Európában egyedülállóan kedvező személyijövedelemadó-fizetési lehetőséget nyújt a magyar gazdáknak. A gazdaságátadás egyszerűsítéséről megalkotott jogszabály pedig a nemzedékváltást teszi jelentősen könnyebbé. Elmondható, hogy a vidéki gazdaság gerincét adó mezőgazdaság és élelmiszeripar, nemkülönben a vidéki települések infrastruktúrája és képe látványos fejlődésen ment keresztül, ami kedvezően hat az ott élők életminőségére és munkalehetőségére. Számokban kifejezve, a mezőgazdaság teljesítménye tovább növekedett, az ágazat kibocsátása 2021-ben a koronavírus-járvány ellenére újabb rekordértéket ért el, 3378 milliárd forint volt, ez 2018 óta 26 százalékos növekedés. Fontos, hogy a gazdálkodók többet költenek fejlesztésre, így nő a versenyképesség és javul a környezeti teljesítmény. Büszkék vagyunk rá, hogy a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége 2018 óta 21 százalékkal nőtt. Az agrár- és élelmiszerexport 2018 és ’21 között 23, a külkereskedelmi többlet 24 százalékkal bővült. Az agrárexport értéke 2021-ben 10,6 milliárd, a külkereskedelmi többlet 3,6 milliárd euró volt. Összességében az elmúlt négy évben biztonságba helyeztük a termelési alapokat.

– Melyek a most kezdődött ciklus legfontosabb céljai?

– Az a legfontosabb, hogy a gazdálkodókat a mostani nehézségek közepette is segítsük az eredményes gazdálkodásban, növeljük versenyképességüket és piacra jutásukat. Ehhez az elmúlt két-három évtizedben jelentős versenyhátrányt okozó lemaradások gyors ledolgozása, az élelmiszer-, a feldolgozóipar további, immár felfokozott fejlesztése szükséges. Ennek érdekében hozta meg azt a történelmi döntést a magyar kormány, hogy az európai uniós források mellé rendelhető nemzeti társfinanszírozás arányát 17,5-ről 80 százalékra emeli, és ezzel összegszerűen megháromszorozta a rendelkezésre álló forrásokat. A Megújuló vidék, megújuló agrárium programra mindezek eredményeképpen 2021-től ’27-ig uniós és hazai forrásból 4265 milliárd forint áll rendelkezésre. A programban az elmúlt másfél évben már 1100 milliárd forint plusztámogatást ítéltünk oda a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztési projektjeire. Ezzel négy év múlva esélyünk lesz a vetélytársaink megelőzésére, feltéve hogy gazdaságaink képesek mind nagyobb közös, minőségi árualappal piacra lépni. Ennek érdekében ösztönözzük, szorgalmazzuk, támogatjuk a termelői együttműködések, az integrációk kiszélesítését. Ez is a következő ciklus egyik nagy feladata, akárcsak a boltokban kapható hazai termékek arányának, valamint a kiskereskedelmi láncok magyar tulajdoni hányadának növelése.

– A termelésbiztonsághoz idehaza gyártott termelőeszközök is kellenek.

– Így van, ezt a célt is szolgálják a pályázataink és a szinte minden este tartott gazdafórumaink, amelyeken megbeszéljük a megoldandó feladatokat. Most például, a betakarítási szezon kezdetén égető gond a befőttesüveg beszerzése. Sokan talán nem gondolnak rá, de bizony a hazai öblösüveggyártásban jelentős előrelépésre van szükség. A háború e téren is megmutatta, hogy a külföldi kitettség kockázatot jelent. Ugyanez igaz a mezőgazdasági kis- és nagygépgyártásra.

– Az utóbbi hónapokban meglepő izgalmakról jöttek hírek a víziszárnyas-ágazatból, amelynek érdekvédelmi szervezete ketté is szakadt. Mi történt?

– Szomorú ügy ez. A fő kérdés inkább az, hogy érdekünk-e, pontosabban a termelők érdeke-e, hogy a külföldi fogyasztók olcsón vehessenek magyar kacsát, libát. Meggyőződésem szerint erre a válasz határozottan az, hogy nem, hiszen a főleg emiatt alacsony átvételi árak a magyar termelőket nyomorítják meg. Az állattartó gazdák így nem tudnak fejleszteni, kiszolgáltatottak a mindennapi nehézségeknek. Ilyen mértékű piaci egyensúlytalanságot nem lehet támogatási eszközökkel áthidalni. A megoldás a termelők elvégzett munkájával értékarányos felvásárlási ár lenne, a méltányos ellenértéket pedig a feldolgozóknak kellene kitermelni és kifizetni. Az Agrárminisztérium mindig a termelők oldalán állt és áll, az ő méltányos hasznuk mellett kardoskodunk.

– Hol tart a sokat emlegetett öntözésfejlesztés?

– Sajnos az öntözött területek aránya jelentősen elmarad a rendszerváltozás előtti szinttől és az európai átlagtól is. Az Agrárközgazdasági Intézet legutolsó statisztikai jelentése szerint a vízjogi engedéllyel rendelkező öntözhető terület nagysága országosan 178 ezer hektárt tesz ki, amelynek háromnegyede az Alföldön található. A kormány célja, hogy 2024-ig további 100-130 ezer hektár területet vonjon be az öntözésbe. Fontos, hogy az öntözött területek nagysága tavaly már csaknem 25 százalékos növekedést mutatott. Terveink szerint az öntözhető területek nagysága Magyarországon 2024 végére 300 ezer, 2030-ra pedig 400 ezer hektárra emelkedik.