Lesz kenyér
Az ukrajnai háború jelentős károkat okoz a világ gazdaságának, a hazai agrárium is megérzi a közvetett hatásokat, az élelmiszer-ellátást és a termelés biztonságát azonban garantálja a kormány azon rendelkezése, amelynek értelmében magyar gabonát csak előzetes bejelentéssel lehet kivinni az országból.
A szomszédban dúló háború nagy kihívás elé állítja a világgazdaságot. Hazánknak is számolnia kell negatív hatásokkal, a Sberbank csődbe menetele, a forint árfolyamának felgyorsult romlása mutatja, hogy a kártételeket nem lehet hermetikusan távol tartani. A problémák az agráriumot sem kerülik el. Például a magyar mezőgazdaság egyik fontos ágazata a vetőmagtermelés, hazánk a világ hetedik-nyolcadik legjelentősebb szaporítóanyag-előállítója, a volumen az éves világmennyiség tíz százalékát teszi ki. Legfontosabb kukoricavetőmag-piacaink között volt eddig Ukrajna és Oroszország is, ezek most jó időre kiesnek, így új felvevők után kell nézni.
A háború nehéz helyzetbe hozta az állattartókat is. A terményárak már így is jócskán megugrottak a koronavírus-járvány nyomán; az orosz és ukrán import eldugulása, a kereskedelmi csatornák bizonytalanná válása többek között a Fekete-tenger ukrán kikötőinek háborús zónává válása miatt az állattartás költségeinek jelentős emelkedésével jár, ami az eladási árakban is jelentkezni fog. Mindezt különösen a sertéspestis miatt már most is nehéz helyzetben lévő sertéstartók és a madárinfluenzával küzdő baromfitenyésztők érezhetik meg. Jó hír, hogy a fentiek ellenére az ellátás stabil, és az exportkötelezettségeket is rendben teljesítik a magyar gazdák. De a növénytermesztés költségei is emelkedni fognak, hiszen a szükséges gépparkot jórészt külföldről szerzik be a termelők, és a forint–euró árfolyam romlása ezt is megdrágítja. Ráadásul Oroszország számos egyéb terület mellett a műtrágya-alapanyagok terén is kulcsfontosságú világpiaci szereplő, a szankciók súlyos problémát okoznak az iparágnak.
Bár a búzából és kukoricából Ukrajna és Oroszország a világ termelésének 8 százalékát adja, ez a mennyiség világ exportjának 23 százalékát jelenti. Emiatt van bizonytalanság a gabonapiacokon. A gabonaárak ismét kilőttek: 400 euró lett a búza tonnánkénti ára, ami az ukrajnai háború kezdete óta 55 százalékkal nőtt, míg a kukorica tonnánként 360 euróba kerül, ami 45 százalékos növekedés. Nekünk különösen rosszul jön, hogy az euró–forint árfolyam is kedvezőtlenül alakul, így forintban számolva már ezen gabonák esetében 60, illetve 50 százalék feletti a két hét alatt tapasztalt áremelkedés. Azonban ha Ukrajna a normál esetben várható kukorica- és búzatermésnek csak a felét állítja elő, a Föld búzakészlete a becsült 280 millió tonnáról csupán 270 millióra csökken, vagyis a világ nem fogy ki a búzából. Kukoricából sem, mert ha az ukrán kukoricatermés 75 százalékkal csökken is, a kukorica globális készlete 300 millióról 260 millió tonnára csökkenne csupán.
Mindez azonban mégis további élelmiszerár-emelkedéshez vezethet, vagyis a háború gazdasági, jelen esetben agrárgazdasági következményeit mindenki megérzi majd a zsebén. A magyar kormány által bevezetett élelmiszerárstop ezt egy ideig semlegesíti, ám az előállítási költségek rohamos emelkedését nem lassítja. További kockázatot jelent a műtrágya és az energia árának rohamos növekedése, amit szintén meglódított a háború. A konfliktusnak a munkaerőpiacra is van hatása. A kertészeti ágazatok jelentős számú ukrán és kárpátaljai magyar idénymunkaerőt foglalkoztatnak, ezt veszélyezteti a 18 és 60 év közötti ukrán állampolgárságú férfiakra vonatkozó hadkötelezettség, ami miatt az érintettek nem hagyhatják el legálisan az ukrán állam területét.
Most látszik igazán annak fontossága, hogy az elmúlt években jelentős források erősítették meg a magyar élelmiszeripart. 2014 és 2020 között a 2007 és 2013 közötti időszakhoz képest két és félszer annyi, vagyis 186 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott az ágazat, 2021 és 2027 között pedig, mivel a magyar kormány a maximálisan lehetséges 80 százalékos tagállami hozzájárulást teszi az uniós forrás mellé, 750 milliárd forint áramlik e területre. Ennek köszönhetően, amint azt érdeklődésünkre a szaktárca hangsúlyozta, a magyar agrárium tartópillérei rendkívül stabilak.
– A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonysága, termelékenysége 2010 óta jelentősen nőtt, ez komoly segítség ezekben a nehéz időkben. Azért dolgozunk, hogy a szomszédban zajló háború hatásaitól minél inkább meg tudjuk védeni az agrárium szereplőit és a magyar embereket – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter, emlékeztetve, hogy az üzemanyagok árának befagyasztása és a közepes és kisvállalkozások rezsijének csökkentése is könnyebbséget jelent. Emellett az állam a március végéig kifizetendő támogatásokkal is segíti a gazdálkodókat, hogy megbirkózzanak a termeléshez szükséges alapanyagok megemelkedett árával.
Persze a háború miatti bizonytalanság és a szankciók együttes hatása elkerülhetetlen veszteségeket okoz, de mindent egybevetve jó remény van arra, hogy a magyar mezőgazdaság nagyobb sérülések nélkül túlélje a konfliktust.
Szerencsére a gabonafélék, az olajos magvak és a fehérjenövények termesztésében jól állunk, bőven az önellátás szintje fölött takarítanak be a magyar gazdák, búzából évente átlagosan 2-3 millió tonnát külpiacokon értékesít hazánk. Ez azonban kockázattá válhat a mostani helyzetben. A világkereskedelemből a háború miatt kieső orosz és ukrán gabona bejáratott piacai hirtelen hiánnyal szembesültek. A Közel-Kelet és Észak-Afrika országai javarészt a két háborús féltől szerezték be szükségleteiket; logikus, hogy a térség államai most új források után néznek. Ez bizonyos mértékig lehetőségként is felfogható a hazai agráriumban, de csak a fölösleget szabad kiengedni az országból.
Ennek érdekében rendelkezett úgy a kormány, hogy elejét veszi a nyakló nélküli gabonakivitelnek. Nagy István agrárminiszter tájékoztatása szerint egyelőre május 15-éig a búzát, a rozst, az árpát, a zabot, a kukoricát, a szójababot és a napraforgót illető exportszándékot előzetesen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak kell bejelenteni. Amennyiben a kivitel veszélyezteti a hazai ellátást, a magyar állam elővásárlási jogot érvényesít. Vagyis az intézkedés miatt egyetlen termelő vagy kereskedő sem esik el a tervezett bevételétől, de szükség esetén azt a kormány fizeti ki. Az agrártárca kifejezetten kéri az ágazati szakmai szervezeteket, hogy bármilyen problémát azonnal jelezzenek a minisztériumnak annak érdekében, hogy késlekedés nélkül meg lehessen tenni a szükséges lépéseket.
Általános exporttilalom tehát nincs, az állami ellenőrzés a hazai ellátás érdekeit szolgálja az élelmiszeriparban és az állattartásban egyaránt. Igaz, a takarmányozáshoz szükséges szójababot és szójadarát legnagyobbrészt importból szerzik be a termelők, de szerencsére nem orosz és nem is ukrán forrásból, így itt nem várható fennakadás. Összességében elmondható, hogy a magyar kormány és a gazdák sokéves együttműködésének köszönhetően a magyar mezőgazdaság biztonságban van, a mostani nemzetközi krízishelyzetben is állja a sarat.
