Magyar–lengyel fórum: Prioritás a konzervatív értékek képviselete

A kormánypárti politikus szavai szerint megdöbbentő látni, hogy milyen rövid idő alatt romlott a helyzet Brüsszelben, ahol ma „orwelli világ” van, mert a szavak „pont az ellentétüket jelentik”.

„A magukat liberálisnak, a jogállamiság képviselőinek vallók valójában a szabadság legnagyobb ellenzői. Csak karikatúráját adják a liberalizmusnak, ám nem fogadják el az eltérő véleményeket”

– magyarázta, hozzátéve: pontosan ezt illusztrálják a jelenleg zajló lengyel folyamatok, Donald Tusk kormányalakítása óta „szisztematikusan bontják le a jogállamiság kereteit”.

Hidvéghi Balázs kiemelte: az európai konzervatív erőknek közösen kell fellépniük, és gyorsan megtalálniuk azt a politikai stratégiát, ami segít a közös értékek megvédésében. Hozzátette: az európai pártok, pártcsoportok csupán eszközök a célok eléréséhez, önmagukban nem jelentenek célt. A konzervatív erőknek ezért szavai szerint nem feltétlenül szükséges pártot létrehozniuk európai szinten, helyette inkább a számukra fontos ügyekben kell együttműködniük – húzta alá.

Hangsúlyozta: kitartással és a jog betartásával győzedelmeskedhetnek a Nyugat fölött.

Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának fideszes elnöke azt mondta, „kritikus, történelmi időket élünk”, amikor megmutatkozik a keresztény, konzervatív oldal bátorsága. „Európa csak akkor maradhat európai, ha küzdünk értékeinkért, a kereszténységért, a családjainkért, a nemzeti identitásunkért” – hangoztatta, hozzátéve: a „jogállamisági dzsihád” lendülete jól látható bizonyítékot adott arra, hogy Európában „boszorkányüldözés” folyik. Megjegyezte: a hetedik cikkely szimbóluma lett a magyarok és lengyelek közös történelmének.

„Brüsszel sok hibát vétett, mindenki érzi, hogy változtatnunk kell. Európa ma már nem rólunk szól, elárultak bennünket” – szögezte le Varga Judit, aki szerint a magyar és a lengyel minta más konzervatív országok számára is követendő példa lehet.

„A jobboldali pártoknak közös nevezőt kell találniuk” – mondta, kiemelve: a konzervatívoknak össze kell fogniuk, hogy nagy győzelmet arassanak az idei európai parlamenti választásokon.

Gál Kinga európai parlamenti képviselő, a Fidesz alelnöke arról beszélt, hogy a lengyel és a magyar nemzet páratlan barátságát „ezer év sorsközössége erősíti”.

„Magyarország és Lengyelország szabadsága, szuverenitása kölcsönösen feltételezi egymást. Hosszú távon elképzelhetetlen olyan geopolitikai helyzet, amiben nem ugyanaz a sorsa, az érdeke Budapestnek és Varsónak” – fogalmazott a képviselő.

Úgy folytatta: az európai kontinensen most ismét veszélybe került a gondolatszabadság, a véleményszabadság, „mások akarják megmondani, hogyan tekintsünk Európára, a világra, a saját hazánkra”.

Gál Kinga kiemelte: a magyarok és a lengyelek egyet értenek abban, hogy gyökeres változás kell az európai migrációs politikában, továbbá mindkét nemzet elutasítja a genderideológiát és az LMBTQ-lobbit.

Hozzátette, „Brüsszel is látja, hogy jó esély van a jobboldali pártok megerősödésére, ezért támadják egyre hevesebben a szuverenista erőket”.

Ryszard Czarnecki európai parlamenti képviselő (PiS) hangsúlyozta, Európa válaszút előtt áll. Szavai szerint egyre erősebb azoknak a pártoknak a hangja, amelyek „az egyetlen állammá alakított Európa víziója” helyett a nemzetek Európáját, a hagyományos értékek és a keresztény örökség Európáját szeretnék felépíteni.

„Tiszteletben kell tartani a gyökereinket, nem importálhatjuk olyan országok standardjait”, amelyek később érkeztek Európába – magyarázta, hozzátéve: az európai kultúra és történelem múltját, történelmét nem érthetjük meg, „ha nem sírtunk Nemecsek Ernő történetén”.

Ryszard Czarnecki úgy fogalmazott, a baloldal „a romlásba tart”, és „amputálja kultúránk gyökereit”.

„Nincs alternatíva, csak a szoros együttműködés jelenthet megoldást” – húzta alá, majd megjegyezte, hogy a lengyelek „nagyon erősen támogatják” az év második felére eső magyar uniós elnökséget.

Janusz Kowalski (Suwerenna Polska) lengyel parlamenti képviselő elmondta: Lengyelországban az új kormány a „jognélküliség demokráciájának” modelljét teszteli. Ez nagyon veszélyes az unióra, a szabadságunkra, az értékeinkre – fűzte hozzá.

Rögzítette: az Európai Unió (EU) nem válhat egyetlen állammá, szuverén országok szövetsége kell, hogy legyen.

A lengyel politikus szerint az EU jelenleg „az összeomlás felé tart”, ezért vissza kell térni a gyökerekhez.

Janusz Kowalski köszönetet mondott a magyar kormánynak a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásáért, amely szerinte például szolgál más európi országoknak is.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója hangsúlyozta: a lengyel-magyar barátság a történelem legrégebbi és legerősebb barátsága. A közép-európai régió erejét a lengyel-magyar együttműködés adja, ezt a keleti és nyugati nagyhatalmak egyaránt tudják, ezért „próbálnak minket szembeállítani” – mondta.

Mivel a lengyelekkel közösek a civilizációs alapjaink, közös a szuverenitásunkra leselkedő ellenség is – vélekedett, hozzátéve: ahol a globalista erők kerülnek hatalomra, ott előbb-utóbb megroppan a demokrácia.

Szánthó Miklós azt mondta, a lengyelek és a magyarok megmutathatják, hogy van alternatíva a brüsszeli mélyállammal szemben.

„A közös cél teljesen világos: meg kell akadályozni egy európai szuperállam kialakulását, ezért véget kell vetni a baloldal kulturális környezetszennyezésének és intellektuális sátánizmusának” – mondta.