Hirdetés

A nyelvtan az iskolában nem tartozik a kedvelt tantárgyak közé, ugyanakkor az éles eszű, jó logikai készségű gyerekek élvezettel játszadoznak el a különböző nyelvi csapdák, spirálok, feladatok megfejtésével. Szinte nem is vesszük észre, de nyelvünk sok olyan titkot tartalmaz, amely a gazdagságából, ősiségéből következik. E nyelvi gazdagság hatással van az azt használó etnikum – nevezetesen a magyar nép – gondolkodására, agyi fejlettségére.

Minden nyelvnek szoros kapcsolata van az emberré válással. Sok minden mellett a beszéd különbözteti meg az embert az élővilág fejlettebb emlőseitől. A XX. század első harmadában kezdtek tudományosan foglalkozni a főemlősök közül a legfejlettebbekkel, az emberszabású majmokkal, amelyeknél a tagolt beszédnek nyomait sem találták. A beszéd speciális mozgástípus, amelyet elsősorban az időbeli tényezők lezajlásának gyorsasága, a hangképzésnek szinte határ nélküli variabilitása különböztet meg a többi mozgástól. Jobbkezes személynél a bal agyféltekéhez kötődik a beszédképesség. Koponyaleletek alapján nem dönthető el, hogy mikor kezdett beszélni az ember mint legfejlettebb élőlény. A beszédhez megfelelő hangképző szervek szükségesek, amelyek a fejlődés során alakultak ki az embernél és csakis az embernél.

Czakó Gábor egy korábbi, de annál jelentősebb könyvének címe: Az eredeti magyar nyelvtan. Mennyi minden rejlik az „eredeti” jelzőben. Idő, ősiség, meghatározottság, tulajdon és sok egyéb. Czakó Gábor mielőtt megírta egyik legjelentősebb könyvét, jócskán elmélyült a híres Czuczor–Fogarasi szerzőpár által megkezdett A magyar nyelv szótára című írásban, ami aztán ihletője is lett saját munkájának. Az említett szótárat a magyar kultúrát jól ismerő emberek csak úgy emlegették: „a Czuczor–Fogarasi”.

A gyök a szó alapja. Erre érzett rá Czuczor Gergely és Fogarasi János, amikor 1862 és 1874 között hat kötetben megírták a magyar szótárt. Czuczor bencés papköltő volt, Fogarasi János jogtudós és nyelvész. Czuczor az 1848-as forradalom után börtönbe került, de 1851-ben kegyelmet kapott. 1866-ban bekövetkezett halála után Fogarasi egyedül irányította a kötetek anyaggyűjtését. A szótárat az Athenaeum adta ki. Sajnos a szerkesztés idejére esett a finnugor őstörténet kitalációja és előretörése. Az osztrákok által fölbérelt Habsburg-párti szekértolók tudománytalannak minősítették a még ki sem adott hatalmas munkát. Egyik erős emberük Hunfalvy (Hunsdorfer) Pál, az akadémia könyvtárosa volt, aki rövidesen lesöpört mindenkit a színről, aki nem állt be a sorba. Ezzel hosszú időre megpecsételődött a magyar nyelv tanulmányozásának a sorsa. A leginkább üldözött alapfogalmat – a gyököt – kiirtották a tudományosságból.

Czakó könyve ezzel szemben újra kifejti a gyökrendszerre épülő szó- és mondattanunkat, nyelvi logikánkat, észjárásunkat, sőt, kitér az őskor eurázsiai magaskultúráinak számos elemére. A kötet a szerves nyelvészet újabb történetének első kötete volt, sok kérdésre ad egyszerű, érthető magyarázatot. Éppúgy építi fel Czakó a hangokból a gyökelemeket, majd gyököket, mint Makovecz a mesebeli magyar palotát a szerves építészet elemeiből.

Ha a magyar nyelvet értékének, szerkezetének, működésének megfelelően helyére tesszük, akkor kiderül, hogy a magyar nyelvű ember gondolkodása, észjárása kiemelkedő. A magyar emellett ősnyelv is. Nem véletlenül írta a következő sorokat a táltos költő, Ady Endre: „Pedig a szó nekem ópium, / Pogány titkokat szívhatok belőle.”