Fotó: MTI/Illyés Tibor
Márki-Zay Péter az országgyűlési választás napján, 2022. április 3-án
Hirdetés

Márki-Zay Péternek két ellenfele volt a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) elnöki tisztségéért, a politikában teljesen ismeretlen Deutsch Tibor, illetve a baloldali ügyvéd, Gyurcsány Ferenc hű szövetségese, Magyar György, aki az utóbbi három évtizedben több alkalommal is próbált politikus lenni, de ez soha nem jött össze neki – számol be cikkében az Origo.

Végül Márki-Zay Péter 100 százalékos győzelmet arathatott. Magyar György állítólag visszalépett, Deutsch Tiborról pedig az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt állította a hódmezővásárhelyi polgármester, hogy meg sem jelent a közgyűlésen, ezért nem szavazott.

Kárpótlásképpen Magyar György bekerült az MMM elnökségébe, igaz, ő kapta a legkevesebb voksot, 74-et.

A párttá alakuláson vesztek össze

Márki-Zay Péter és Magyar György között az okozott igazán nagy törést, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester az MMM-ből meg akarja alakítani az úgynevezett „Civilek Pártját”, amely majd elindulhat a 2024-es európai parlamenti (és vélhetően önkormányzati) választásokon.

Márki-Zay Péter ugyanis a március 15-i, budapesti baloldali megmozduláson megígérte Donald Tusk bukott lengyel miniszterelnöknek, az Európai Néppárt (EPP) akkori vezetőjének, hogy létrehoz egy pártot, amely elindul az EP-választásokon, és amennyiben mandátumot szerez, akkor beül az EPP frakciójába. Igaz, miután ez kiderült, a Néppártból többen figyelmeztették Tuskot, hogy csak saját felelősségére barátkozhat Márki-Zay Péterrel, a párt nevében nem ígérhet semmit. Donald Tusk aztán elhagyta a „süllyedő hajót”, az EPP május végi tisztújítóján már nem indult újra a pártcsalád elnökségéért.

Magyar György azonban hallani sem akar arról, hogy az MMM párttá alakuljon, szerinte erre semmi szükség, az ügyvéd véleménye alapján ehelyett a mozgalom valamiféle „civil” szervezetként kellene működjön tovább, amely majd segíti a baloldali pártok összefogását (amit ezek szerint Magyar György rendkívül sikeresnek lát). A Mediaworks Hírcentrumának nyilatkozva mind Márki-Zay Péter, mind Magyar György elismerte, hogy a párttá alakuláson vesztek össze. A bukott baloldali miniszterelnök-jelölt pedig arról beszélt, hogy emiatt akár kilépések is jöhetnek az MMM-ből.

Az MMM tisztújítóján jelen volt Lukácsi Katalin, aki ezúttal nem indult semmilyen tisztségért. Május közepén kiszivárgott a baloldali aktivista állítólag belső felhasználásra szánt levele, amely eljutott a sajtóhoz. Ebben Lukácsi Katalin is Márki-Zay Péter párttá alakítási ötletét szidja, szerinte inkább a választási vereség okain kellene gondolkodni – ismerteti az Origo.

Fotó: MTI/Illyés Tibor
Lukácsi Katalin sajtótájékoztatót tart az Egységben Magyarországért eredményváró rendezvényén 2022. április 3-án

Lukácsi Katalin arról is beszélt,

nem tartja jó vezetőnek Márki-Zay Pétert, a bukott miniszterelnök-jelölt pedig, ha nem lép hátrébb az országos politizálástól, akkor annyira gyűlölt és elutasított lesz, mint Gyurcsány Ferenc.

Kész Zoltán a kampánypénzeken veszett össze Márki-Zay Péterrel

Az Origo úgy tudja, az MMM egy másik arca, Kész Zoltán bukott országgyűlési képviselő (2015–2018) nem is vett részt az MMM tisztújítóján, noha eddig tagja volt a szervezet elnökségének. Döntése valószínűleg azzal magyarázható, hogy Márki-Zay péter nem volt hajlandó elszámolni a kampányköltésekkel.

A pénzügyek miatt komoly, a nyilvánosság előtt zajló veszekedés tört ki Márki-Zay Péter és Kész Zoltán között. Május 20-án Kész Zoltán a közösségi oldalán nyílt levélben fordult Hódmezővásárhely polgármesteréhez, amelyben azt követelte, hogy Márki-Zay Péter még abban a hónapban számoljon el a kampányköltéseivel, ellenkező esetben ő nem marad elnökségi tagja az MMM-nek.

Azt mondta, ki kell derüljön, hogy pontosan mire is költötte el a Mindenki Magyarországa Mozgalom a támogatók pénzét, másrészt a nyilvánosság számára egyértelművé kell tenni, hogy az adományozóktól a kampányra átutalt támogatásokból a megmaradt összeget milyen módon juttatja vissza az MMM az adományozókhoz.

A teljes cikket az Origo oldalán olvashatják.

Korábban írtuk