Megkezdődött a nemzetek korszaka

A sajtótájékoztató elején a miniszterelnök rövid összegzést tartott a tavalyi évről, és beszélt az idei várható legfontosabb eseményeiről is. „Unalmas statisztikai összefoglalóként” elmondta, 2025-ben 82 állam- és kormányfői találkozón vett részt, és emellett ott volt huszonöt csúcstalálkozón is.

– Ami ennél izgalmasabb, hogy 2025 olyan év volt, amikor talán mindenki számára nyilvánvalóvá vált: egy korszak lezárult a nemzetközi politikában. Trump elnök úr hivatalba lépése megadta a kegyelemdöfést a régi korszaknak, következésképpen 2026-ban már egy új korszak napjait éljük. Biztos lesz majd könyvtárnyi irodalom arról, hogyan kell definiálni, nyelvileg megragadni a régi korszakot, és hogyan kell leírni az előttünk álló újat. Mi azt az egyszerű megközelítést alkalmazzuk, hogy a 2025-ben lezárult korszakot liberális világrendnek nevezzük, amelynek megvoltak a maga szabályai, mondjuk úgy, hogy a maga régi szabályai, amelyek most már nem érvényesek, és egy új szabályok szerint működő világban kell majd boldogulniuk a magyaroknak 2026-ban. Ezt a korszakot, amelybe beléptünk, mi a nemzetek korszakának nevezzük, és kellő alázattal és szerénységgel, saját magunkat pedig 2010-től már ezen korszak előhírnökeinek tekintjük.

Orbán Viktor szerint az új korszak legfontosabb kérdése itt, Európában a háború vagy a béke. Itt a magyar kormány feladata könnyen azonosítható: távol kell tartani Magyarországot a háborús veszélyektől.

– Arra kell törekedni, hogy a veszélyek korszaka, amely most ránk köszöntött, a lehető legkisebb kihívást és megpróbáltatást jelentse Magyarországnak. Ennek az új korszaknak az egyik legfontosabb kérdése, szerintem erről a következő tíz évben rengeteget fogunk beszélni, az energia. Két okból. Egyfelől a szuverenitás, a nemzetek szuverenitása egyre erőteljesebben függ az energia-önellátás képességétől, másfelől ez nemcsak szuverenitási kérdés, hanem láthatóan a technikai fejlődés legfontosabb kérdése is. Mert azok az új technológiák, amelyek egyre inkább megjelennek az életünkben, a nagy adatközpontok, mesterséges intelligencia, ezeknek az energiaigénye folyamatosan nagyságrendekkel, szinte követhetetlen sebességgel nő. Azon országoknak, amelyek képesek lesznek ezeknek az új iparágaknak megfizethető, ha lehet, olcsó energiaforrást biztosítani, van esélyük arra, hogy az új technológiai korszaknak a nyertesei legyenek.

Hozzátette, akik ilyen képességgel nem rendelkeznek, akik energiaellátás szempontjából nem szuverének, le fognak maradni. Magyarország számára az a feladat, hogy legyen egy erős ellátási láncunk, legyen biztos infrastruktúránk, és legyenek stabil, komoly, nagy energetikai cégeink.

– Úgy látom, hogy Magyarország energiaellátása és biztonsága garantált, a függetlenségünk rendben van, és az új kapacitások kiépítéséhez szükséges energiamennyiséget is elő tudjuk állítani. Ehhez persze változtatnunk kellett, ki kellett egészíteni a korábbi energiapolitikánkat, és meg kellett jelenni a világ különböző pontjain a magyar cégeknek kitermelőként és tulajdonosként is – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök hangsúlyozta, a gáz- és olajipari szabályozások, amelyeknek egy része Brüsszelben születik, rombolóak Magyarországra nézve, különösen az, hogy az Oroszországból érkező olaj- és gázellátástól el akarnak vágni minket. Ez 2027-től lenne a brüsszeli szándékok szerint esedékes. Később azt mondta, „az a reményünk, a munkánkkal azt akarjuk elősegíteni, hogy 2027-re szűnjön meg a mostani háborús helyzet”.

– Legyen egy kiegyensúlyozott új szituáció Oroszország és Ukrajna között, ennek eredményeképpen töröljék el a szankciókat, és ha nincsenek szankciók, akkor ez az európai döntés is okafogyottá válik majd. Mellékesen jegyzem meg, hogy a jelenleg hatályos brüsszeli árszabályozás körülbelül húsz százalékkal növeli meg az energia árát Európában – tette hozzá.

Orbán Viktor a 2026-os év fontos kérdései között említette a migrációt, a Brüsszel által elfogadott migrációs paktum végrehajtását is.

– Ezt a migrációs paktumot 2026. június 12-étől kellene alkalmazni. A brüsszeli döntés szerint Magyarországnak le kellene folytatni 23 ezer kérelem elbírálását egy év alatt. Ez csak abban az esetben lehetséges, illetve lenne lehetséges, hogyha létrehoznánk egy tízezer fős tartózkodási helyet, nevezzük ezt migránstábornak. A bizottság arról is döntött, hogy 350 főt be kell fogadnunk, olyan migránsokat, akik nem Magyarországon adták be a kérelmüket, hanem más nyugat-európai országban, ezeket át kéne vennünk, és itt kellene az eljárásokat lefolytatnunk.

A kormányfő leszögezte, a magyar kormány álláspontja változatlan, nem veszünk át egyetlen nyugat-európai országtól egyetlen migránst sem, nem építünk menekülttábort, nem változtatjuk meg a határvédelem rendjét, és nem leszünk bevándorlóország. Nem fogadjuk el, hogy Brüsszel mondja meg nekünk, kikkel éljünk együtt.

Orbán Viktor negyedik kérdéskörként arról beszélt, van-e lehetősége Magyarországnak arra, hogy fejlődjön egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió legtöbb országában megszorításokat hajtanak végre, és az európai gazdaság lejtmenetben van.

– Reális-e az a célkitűzés, hogy Magyarország erős legyen, hogy Magyarország fejlődjön és a magyarok jobban élhessenek? Szerintünk ez reális célkitűzés, tehát ebben az új korszakban sem szabad feladni a gazdasági és gazdaságfejlesztési céljainkat. Kétségkívül igaz, hogy a fejlődéshez pénz kell, és akkor van pénzed fejlesztésekre, ha nem adod oda másoknak. Ha odaadod, akkor erre a célra nem marad pénzed. Ez azt jelenti, hogy mi nem fogjuk odaadni a magyarok pénzét Ukrajnának, sem Ukrajnának nyújtott hadikölcsönben nem veszünk részt, sem Ukrajnának küldött pénzügyi segélyekben nem vesz részt Magyarország. A rendelkezésünkre álló gazdasági erőforrásokat a magyarok érdekében fogjuk mozgósítani. Ami pénzünk van, azt Magyarországra és a magyar családokra fordítjuk. Hadikölcsönt sem adunk, illetve abban sem veszünk részt. Meggyőződésünk, hogy ez egy átverés. Kölcsönnek hívják, de mindenki tudja, hogy az ukránok ezt soha nem fogják visszafizetni. Tehát helyesebb, pontosabb lenne, ha támogatásnak neveznék – mondta a miniszterelnök.

Hozzátette, természetesen nem küldünk katonákat, és nem küldünk fegyvert sem, illetve nem fogadjuk el azokat a brüsszeli döntéseket, amelyek hadigazdaságra akarják átállítani a tagállamok gazdasági rendszerét.

– Meggyőződésünk, hogy a hadigazdaságra való átállás nem szolgálja a béke ügyét, ráadásul nem szolgálja a tagállamok gazdasági érdekét sem. Mindezek alapján Magyarország úgy döntött, hogy kimarad ebből a hadigazdaságból, és inkább békegazdaságot építünk. Meggyőződésünk, hogy ez lehetőséget ad a fejlődésre, ezt mi kellő szerénységgel magyar útnak nevezzük, szemben a háborús brüsszeli úttal – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor szerint miután mi békegazdaságot építünk, olyan intézkedések történtek Magyarországon és léptek hatályba január elsejével, amelyek Nyugat-Európában ma elképzelhetetlenek.

– Először is, január elsejével befejezzük a családi adókedvezmények megduplázását. 50 százalékkal emeltük július 1-től, most 50 százalékkal emeljük a családi adókedvezményeket. A 30 év alatti egygyermekes édesanyák szja-mentesek lesznek, január 1-től a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák is szja-mentesek lesznek; a minimálbér 11 százalékkal nő; megkezdődik egy vállalati adócsökkentési program mintegy 90 milliárd forint értékben; bevezetjük a 14. havi nyugdíjat; folytatjuk a fix 3 százalékos első otthonteremtést célzó hitelprogramunkat; ki fogjuk fizetni február elsejével a hathavi fegyverpénzt; a tanárok béremelését folytatjuk; ennek az évnek a végére az átlagbér tekintetében a tanároknál 936 ezer forintig szeretnénk eljutni.

Mint mondta, a közigazgatásban, a területi közigazgatásban, a szociális rendszerben és a kulturális rendszerben dolgozóknál 15 százalékos béremelésre kerül sor.

– Az igazságügyi dolgozóknak hároméves programot hirdettünk meg 2025-ben, ez idén is folytatódik, 2027-ben fejeződik be, a bírák fizetése 48, a fogalmazóké 89, a bírósági alkalmazottaké pedig száz százalékkal nő. Ezenkívül új dolog, hogy meghirdetünk egy lakossági energiatárolási programot, ahol 2,5 millió forint támogatást lehet igényelni ott, ahol egyébként napelemeket alkalmaznak a családok, vagy ilyet szándékoznak a jövőben alkalmazni.

A választások tétjéről a miniszterelnök kifejtette, felfogásuk szerint az ország előtt álló lehetőségek egyszerűek. Vagy a brüsszeli úton haladunk, amely a háborúhoz és a gazdasági megszorításokhoz vezet, vagy a magyar úton, amely békét és fejlődési lehetőséget hoz Magyarországnak, lehetővé téve egy erősebb Magyarországot, erősebb gazdaságot és jobb életet a magyarok számára.