Megvan a felbujtó

Több mint 21 évig tartó eljárás fejeződött be: Fenyő Jánost 1998. február 11-én, nagyjából 17 óra 50 perckor ölték meg, amikor Mercedesével megállt a II. kerületi Margit utca 4. szám előtt, vagyis a Margit körúti kereszteződésnél, a piros lámpánál. A hírhedt médiavállalkozóra géppisztolyból adtak le több – korábbi sajtóbeszámolók szerint tizenkilenc-húsz – lövést, ezek közül négy állítólag olyan pontos volt, hogy külön-külön is a halálát okozhatta volna.

A kilencvenes évek közepén több nagy leszámolás is komoly visszhangot vert, Fenyő János megölése azonban még ezek közül is kirítt, és sokáig foglalkoztatta a közvéleményt. Egyrészt mert forgalmas helyen, kora este történt, és brutális kegyetlenséggel vitték véghez, másrészt mert Fenyő akkoriban az egyik legismertebb és legnagyobb hatalmú milliárdosnak számított.

Az egykori tehetséges fotós fiatalon disszidált. Franciaországban, majd az Egyesült Államokban tevékenykedett, 1987-ben pedig magyar mércével mérve tetemes vagyonnal tért vissza, ezt aztán itthon a többszörösére hizlalta. Cége, a Vico videokazetta-forgalmazással és -kölcsönzéssel foglalkozott, amiben nagy üzleti lehetőség volt akkoriban Magyarországon, ráadásul Fenyő az első években nem is fizetett jogdíjat a külföldi sikerfilmek után.

Jó érzékkel látta meg a lehetőséget a rendszerváltozással átalakuló hazai sajtópiacban is. Épülő médiabirodalma első ékköve a trükkel megszerzett, óriási példányszámban fogyó Nők Lapja volt, halálakor pedig már tizenhárom újság volt az övé, egyebek mellett a Népszava, a Vasárnapi Hírek, a Színes RTV, az Otthon, a tiniknek szóló Bravo magazinok és a Családi Lap.

1994-ben aztán szemet vetett a köztévé reggeli műsorát készítő Nap TV-re, aminek producere Gyárfás Tamás volt. Az MTV-s reggeli műsornak akkoriban óriási volt a közvélemény-befolyásoló ereje, a kapcsolatépítésben mindig is kiváló Gyárfás pedig ezáltal a magyar közélet megkerülhetetlen alakjának számított. Az újságok mellé egy tévéműsor birtoklása és a vele járó hatalom vonzó volt a mindig többre és többre vágyó Fenyőnek; egy fölöttébb zavaros időszakban befolyást is szerzett a Nap TV és az MTV közé beékelt cégben, a reggeli műsor „szerkesztéséért és szakmai színvonaláért felelős” Stáb Rt.-ben. A csatát viszont hosszú távon Gyárfás nyerte, mert jó két év múlva visszaállt az eredeti állapot.

A két nagyvállalkozó vitája közben mindinkább kikerült a nyilvánosság elé, már csak azért is, mert az akkor Fenyő tulajdonában álló Népszava igyekezett időről időre valamilyen kínos sztorit lehozni Gyárfás Tamás kapcsán. Gyárfás állítása szerint azonban közvetlenül Fenyő halála előtt kibékültek.

„Elég sokan működtek közre – például Friderikusz Sándor, Várszegi Gábor, de politikusok is – abban, hogy megállapodtunk, kölcsönösen elállunk minden követelésünktől”, idézte az Élet és Irodalom egy 1999-es cikkében. „Mi több, négy nappal a halála előtt, az újságíróbálon még kezet is fogtunk.”

A Fenyő-üggyel kapcsolatban a rendőrség az első időszakban tökéletesen rossz irányba indult, albánok kerültek képbe – a gyilkossággal az albán nemzetiségű, jugoszláv állampolgárságú Acifi Nijazit gyanúsították meg –, ám aztán a gyanú alaptalannak bizonyult, Nijazi tisztázta magát. Legközelebb 2005-ben tűnt úgy, hogy megoldódhat a rejtély: Garamvölgyi László, az ORFK akkori kommunikációs igazgatója ugyanis az egyik kereskedelmi tévé reggeli műsorában arról beszélt, a Fenyő Jánost kivégző gyilkos személyének kilétére „komoly bizonyítékok” utalnak, a rendőrök a felbujtót is ismerik, de annak esetében nehezebb lesz a bizonyítás. Végül azonban ekkor sem oldódott meg az ügy.

Az ismeretlen tettes ellen folyó nyomozás, ahogy most a rendőrség közleménye is felidézi, 2010-ben vett fordulatot. Sikerült ugyanis azonosítani az elkövető által a gyilkosság után hátrahagyott ruházatból nyert DNS alapján Jozef R. szlovák állampolgárt, és nemzetközi elfogatóparancs alapján kézre is kerítették. A férfit a Fenyő-gyilkosság, illetve az Aranykéz utcai robbantás tetteseként életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Fenyő megölésének háttere, így a felbujtó személye azonban ekkor még ismeretlen maradt.

A nyomozás 2017-ben új bizonyítékok alapján vett újabb irányt: az Országos Rendőr-főkapitányság tavaly áprilisban tette közzé, hogy 2017 októbere óta ismét nyomoznak a Fenyő-ügyben, egy héttel később pedig előállították és gyanúsítottként hallgatták ki Gyárfás Tamást, és Portik Tamást is emberölésre való felbujtással gyanúsították meg. Gyárfás, aki ellen felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés gyanúja miatt folyt a nyomozás, tagadta a terhére rótt bűncselekményt.

A rendőrség közleménye azt írja, az újraindított nyomozás során „a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kutatásokat és lefoglalásokat hajtott végre Magyarország és Németország területén, számos szakértői véleményt szerzett be, továbbá 75 személyt hallgatott ki tanúként”. Bár jó néhány részlet nem ismert, az tavaly óta kiderült, hogy a különböző megbeszéléseit hosszú éveken át már-már megszállottan, titokban rögzítő Portik Tamás a 2000-es években a Gyárfás Tamással folytatott beszélgetéseit is felvette. Év eleji sajtóhírek szerint a rendőrség a nyomozás során teherautónyi hangszalagot foglalt le. Sokan úgy gondolják, ezek a felvételek nemcsak a Fenyő-gyilkosság megoldásához vihetnek közelebb, hanem más, az 1990-es, 2000-es években történt bűncselekmények feltárásához is…