Megvédjük a rezsicsökkentést

– Bár óriási volt a nyomás, Magyarország végül mentesül az olajembargó alól. Remélte, hogy ilyen sikert ér el Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács ülésén?

– Orbán Viktornak az volt a célja az uniós csúcson, hogy ne a magyar embereknek kelljen megfizetni a háború árát. És a miniszterelnök történelmi győzelmet aratott Brüsszelben, mert nemzetközi szintéren is elérte, amit idehaza a nagy többség is akart és támogatott. Sikeresen megvédte a magyar családokat az Ukrajnában folyó háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika egész Európát érintő legkárosabb következményeitől. A miniszterelnök megvédte a magyar családokat az unió más országaiban égbe szökő rezsiáraktól, az elszabadult üzemanyagáraktól és ezek inflációt gerjesztő káros hatásaitól. A 27 EU-tagállam egyetlen miniszterelnökeként állt ki országa, jelesül Magyarország érdekeinek védelmében. Orbán Viktor elérte, hogy Magyarországra – a Barátság II. csővezetéken – továbbra is a megszokott rendben és áron érkezhessen a magyar gazdaság számára nélkülözhetetlen orosz kőolaj, ami a hazai kőolaj-felhasználás 65 százalékát teszi ki. Nem véletlenül mondtuk, hogy az orosz olajembargó ránk erőltetése felérne a magyar gazdaságra ledobott atombombával. A háborúval együtt elhúzódik a brüsszeli, alapjaiban elhibázott szankciós politika és következményeiként a gazdasági válság is. A kőolaj után előkerült a gáz kérdése is…

– Ami még súlyosabb következményekkel járna.

– Ha a kőolaj embargója atombomba, akkor a földgázé olyan hidrogénbomba lenne, amely már nemcsak a magyar, hanem az egész európai gazdaságot padlóra vágná. A hetedik szankciós csomag tekintetében ugyanúgy fogunk eljárni, mint a hatodiknál; a gázembargó egész Magyarországot és Európát is tönkretenné. Nagy küzdelem vár ránk, talán ebben már lesznek velünk szövetséges nemzet­államok is. Hogy megakadályozzuk az orosz gáz felelőtlen brüsszeli embargóját, már nemcsak számunkra, hanem egész Európa számára létkérdés. Mindez már nem csupán a megfizethetetlen árakról szól, hanem olyan energiabiztonsági, energiaellátási kockázat, ami sokkal jobban fájna Európának, mint Oroszországnak. Az orosz gáz pótlására jelenleg egyszerűen nincs mód, mert egy esetleges átállás hosszú évekbe és eurómilliárdokba kerülne. És mi lesz addig az európai polgárokkal?

– A brüsszeli bürokraták mindenáron ragaszkodnak a szankciókhoz, és nem akarnak tudomást venni azok káros európai hatásairól. Most például újabb kemény támadás érkezett, megkérdőjelezik és büntetni akarják a 480 forintos üzemanyagárainkat. Megmaradhat így a benzin- és gázolajárstop?

– Ha nem lenne a tavaly november 15-e óta bevezetett intézkedés, akkor a magyar emberek ma a benzint 780, a gázolajat 814 forintért tankolhatnák, és valószínűleg itt még nincs vége az áremelkedésnek. Szerintem a magyar rendszámú autóval rendelkezők részére maradnia kell az üzemanyagárstopnak. Brüsszelnek is be kell látnia, hogy a háború miatt rendkívüli helyzet van, ami rendkívüli reakciókat és megoldásokat kíván. Nálunk és Közép-Európában például azért magasabb ma az infláció, mert közelebb vagyunk Ukrajnához, mint a nyugati országok. Ezt hívják háborús inflációnak, a háború okán kialakult és felerősödött gazdasági válságnak. Mi ugyan kimaradunk a háborúból, de annak gazdasági hatásai bennünket sújtanak leginkább. Ezzel nekünk kell farkasszemet néznünk, nem a brüsszeli bürokratáknak. Egyébként a valós és tartós megoldást csak a béke teremtheti meg, nem pedig a háború és szankciós politika. A mai háborús veszélyhelyzetben viszont ha nem volna rezsicsökkentés, üzemanyagár- és élelmi­szerárstop Magyarországon, akkor a háborús inflációnk öt-hat százalékkal is magasabb volna. Egyébként a brüsszeli eljárás kínosan emlékeztet az illegális migrációval kapcsolatos kettős mércéjükre, arra, hogy folyamatosan alaptalanul avatkoznak be a belügyeinkbe, megsértik a szuverenitásunkat. Mi voltunk egyedül, akik nemcsak hazánkat, de egész Európát megvédtük – és ma is védjük – a beáramló migránsoktól, a velük együtt járó biztonsági, szociális és egészségügyi kockázatoktól.

– A baloldalnak az sem tetszik, hogy a kormány döntése érdekében bevezetik az extraprofitadót, vagyis bizonyos ágazatok szereplőinek a rezsivédelmi és a honvédelmi alapba kell befizetniük extraprofitjuk egy részét. Mit gondol a bírálataikról?

– A baloldal mindig a multik oldalán áll, nincs új a nap alatt. Ezzel szemben a jövő évi költségvetés a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése lesz, és már az idei módosításában is képviseljük a közös teherviselés elvét. Az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt egész Európában jelentős az áremelkedés, az egekben vannak az energiaárak. A kormány legfontosabb célja továbbra is az, hogy Magyarország maradjon ki a háborúból, és ne a magyar emberek fizessék meg annak árát. Most a legfontosabb feladat Magyarország békéjének, biztonságának, energiaellátásának megőrzése. A kormány az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi hazánkat, a rezsicsökkentést, a munkahelyeket, a nyugdíjakat, a családokat, és tovább erősítjük a Magyar Honvédséget. A két költségvetés ezért rezsivédelmi és honvédelmi alapot is tartalmaz.

– Nagyságrendileg mekkora összegekről lesz szó ezek esetében?

– Az alapok bevétele 2023-ban meghaladja az 1500 milliárd forintot, ami az extraprofit-különadókból és egyéb bevételekből származik. Elvárjuk, hogy azok a szektorok is járuljanak hozzá az ország védelméhez, amelyek ebben a háborús helyzetben extraprofitra tesznek szert. A rezsicsökkentésnek köszönhetően jelenleg a magyar családok fizetik a legkedvezőbb rezsidíjakat az Európai Unióban. Az a cél, hogy továbbra is fenntartsuk a rezsicsökkentést a magyar lakosság számára. Ezt szolgálja a rezsivédelmi alap, amelyre a kormány 670 milliárd forintot fordít. A honvédelmi alap pedig megteremti a további honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíti hazánk fizikai biztonságát. Az alap kerete 2023-ban 842 milliárd forintot tesz ki, míg a teljes honvédelmi kiadás eléri a GDP két százalékát. Nemcsak a háború, hanem a migráció miatt is szükség van a biztonság további erősítésére. A háború okozta gazdasági válság újabb migrációs hullámokat indít el Európa felé, egyre feszültebb lesz a helyzet, egyre nagyobb lesz a nyomás a magyar és egyben schengeni határon. És Magyarország eddig is csak magára számíthatott a határok védelmében.

– A rezsicsökkentés „egy hülyeség”, mondta korábban a baloldal vezetője, Gyurcsány Ferenc. Márki-Zay Péter volt kormányfőjelölt pedig úgy vélekedett, „az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni”.

– Van még pár ilyen önfeladó és rezsicsökkentés-ellenes megnyilatkozás. Szabó Szabolcs például sunyin és gyáván hajlong ebben az ügyben is, szerinte majd „az unió eldönti, mit akar, és azt mindenkinek el kell fogadnia”. Tordai Bence viszont a tőle megszokott cinikus nagyképűséggel egyenesen azt sulykolja, hogy a magyar kormány „a magyar embereket túszul ejtve zsarolja az uniót”. Igazából azonban Fekete-Győr András mondta meg a tutit, ő ugyanis bevallotta, „ha a Momentum lenne kormányon, Magyarország mindenképpen csatlakozott volna az embargóhoz”. Ez a világos beszéd. Ha Gyurcsány Ferenc és klónjai kormányoznának, akkor már háromszoros gázárat és négyszeres villanyárat fizetne mind a négymillió magyar háztartás. Gyurcsányék alatt a családokat – a többi európai országhoz hasonlóan – nem védené a rezsicsökkentés, mert az elszabadult piaci árakat terhelnék a magyarokra is. Sőt még az is előfordulna, hogy nem volna mivel fűteni, nem volna mivel világítani, és Márki-Zay vágyálmai is valóra válnának, az emberek kevesebbet fürdenének, és mosás helyett inkább szellőztetnék a ruháikat. Köszönjük, de nem kérünk a baloldal életviteli és rezsitanácsaiból, inkább maradunk a rezsicsökkentésnél!

– Ön szerint jövőre lesz miért háborogniuk a baloldaliaknak, továbbra is marad a rezsicsökkentés?

– A rezsicsökkentést nem a Gyurcsány-féle baloldal bosszantására találtuk ki és vezettük be. Ez az intézkedés immár tizedik éve, töretlenül védi a magyar családokat. Azért tudjuk érvényben tartani, mert van rá akaratunk, bátorságunk, és a magyar emberek nagy többsége – velünk szoros szövetségben – mindezt támogatja, szavazatával legitimálja. Ezért lett a rezsicsökkentés a Fidesz politikájának sarokköve. Ma mi fizetjük Európa legolcsóbb rezsijét. Sőt a járványveszély idején kiterjesztettük ezt az önkormányzatokra és a vállalkozásokra is. Pedig ez nem kis erőfeszítéssel járt és jár. Egyrészt az elszabadult energiaárak miatt erősen megterheli az ország költségvetését. Másrészt Brüsszel és a multik, illetve az őket kiszolgáló hazai baloldal támadásainak kivédésre is folyamatosan számítanunk kell, kemény küzdelmet folytatunk. Fenntartjuk a rezsicsökkentést ebben a háborús veszélyhelyzetben is. A magyar háztartások alanyi jogon részesei mindennek. Legújabban pedig a kormány arról is döntött, hogy mintegy százezer kisvállalkozó is a rezsicsökkentés részese maradhat. A rezsicsökkentést megvédjük, mert ez a magyar érdek, és nekünk mindig Magyarország az első.