Mérni, de mit?

Drámaian romló tanulói teljesítmények, növekvő lemorzsolódás, a minőségi oktatáshoz való egyenetlen hozzáférés, aggasztó tanárhiány, növekvő szegregáció – idézi a HVG.hu az Európai Bizottság Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága (DG EAC) által készített 2020-as Oktatási és Képzési Figyelőjét, amely szerint a magyar 15 évesek alapkészségeinek általános szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és 2009 óta tovább romlott.

A PISA-vizsgálatokból évek óta rendre kiderül, hogy a magyar 15 évesek teljesítménye mind szövegértésből, mind matematikából, mind természettudományokból egyre rosszabb, de minimum stabilan tartja az alacsony színvonalat – állítja a lap. Ennek ellentmond, hogy diákjaink a diákolimpiákon évek óta az élmezőnyben végeznek. Felsorolni sem könnyű a magyar sikereket. 2019-ben, tehát a járvány előtti évben valóságos éremeső hullott a magyar diákokra. A bukaresti nemzetközi matematikaversenyen ezüstéremmel, bronzérmekkel és dicsérettel zártak a magyar fiatalok. Ez a verseny a Nemzetközi Matematikai Diákolimpiához hasonló – vagyis két egymást követő nap három-három feladatot kellett megoldaniuk az indulóknak.

A Nemzetközi Mengyelejev Kémiai Diákolimpián hat érmet – két ezüstöt és négy bronzot – hoztak el a magyar versenyzők. De az Európai Fizikai Diák­olimpián is remekeltek a hazai fiatalok – a versenyt egy arany-, egy ezüst-, két bronzéremmel és egy dicsérettel zárták. Az EU Természettudományi Diákolimpiáján két magyar csapat is indult. Mindkettőre büszkék lehetünk: ezüstérmeket gyűjtöttek be. A fizikai diákolimpiáról pedig egy arany-, egy ezüst-, két bronz­éremmel, illetve dicsérettel tértek haza a magyar diákok. A 30. Nemzetközi Biológiai Diákolimpián mind a négy magyar induló aranyérmet szerzett. Ezzel az eredménnyel a magyar csapat a részt vevő 73 ország között – Kínát követően – a második legeredményesebbnek bizonyult.

Az sem igaz, hogy szövegértésből gyengék lennénk. A 2019-es Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián a diákok a korábbi magyar sikerekhez viszonyítva az eddigi legtöbb egyéni sikert érték el – két bronzérmet, két dicséretet, illetve a legjobb megoldás különdíját is elhozták. A Nemzetközi Informatikai Diákolimpián (IOI) szintén remek eredményeket produkáltak a magyar diákok – a csapat egyik tagja arany-, egy másik pedig bronzérmes lett. A Keszthelyen megrendezett 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián négy bronzérmet szereztek a magyar fiatalok, a III. Nemzetközi Kémiai Tornán pedig arany- és bronzérmet gyűjtött be a két magyar csapat.

Az Európai Junior Informatikai Diák­olimpián szintén egy magyar diák zsebelte be a bronzérmet. De csapatversenyekben is remekeltünk: a magyar csapat összetettben második lett a tíz nemzet részvételével zajló Közép-európai Matematikai Olimpián (MEMO). Egyéniben pedig egy arany-, egy ezüst- és három bronzérem az eredmény. A 16. Nemzetközi Junior Természettudományi Diák­olimpián egy arany-, két ezüst- és három bronzérmet szerzett a magyar csapat.

Eredményeink évről évre jobbak: a diákolimpiák történetének legtöbb érmét szerezték meg a magyar diákok, közölte az idei eredményekről a Belügyminisztérium.

A 2022 augusztusában megrendezett Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiával fejeződött be az idei nemzetközi diákolimpiai eseménysorozat, amely kiemelkedő eredményeket hozott Magyarországnak. Hazánkat a biológiai, a csillagászati és asztrofizikai, a filozófiai, a fizikai, a földrajzi, az informatikai, a kémiai, a matematikai, valamint a nyelvészeti diákolimpián és nemzetközi tudományos versenyeken képviselték a csapatok.

A világ legrangosabb, középiskolásoknak szóló megmérettetésein a magyar versenyzők idén összesen két arany-, tizenöt ezüst – és huszonkét bronzérmet szereztek az egyéni versenyeken, teljesítményükért hárman dicséretet, hárman különdíjat kaptak. Két nemzetközi csapatversenyen három ezüstérem született.

A 2022-es esztendő minden eddiginél több eredményt és érmet hozott, az egyéni érmek száma 39-re emelkedett, ami a járványt közvetlenül megelőző évek eredményét is meghaladta.

Mi a fenti ellentmondás oka? Miért nem tükrözik ezeket a kimagasló teljesítményeket a PISA-felmérések?

A PISA eredményei, módszertana komoly vitákat gerjeszt. A PISA (Programme for International Student Assessment – Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program) egy globális index, az OECD találmánya. Háromévente tesztelik segítségével a projekthez csatlakozó országok 15 éves tanulóinak teljesítményét. Nem a nemzeti tantervben foglaltak átadásának minőségére kíváncsiak, a tesztek azt hivatottak mérni, hogy az oktatási rendszer milyen mértékben készíti fel a rá bízott tanulókat az életre és a munka világában való helytállásra.

A PISA-tesztek egyéni kompetenciákat pontoznak már 22 éve. A két fő fókusz eredetileg a szövegértés és a matematika volt, 2006 óta mérik a természettudományos műveltséget is. Az, hogy elfogadjuk, ezzel a módszerrel mérni lehet az oktatási rendszer hatékonyságát, hatással van arra, mit gondolunk jó oktatásnak. A PISA az egyéni feladatmegoldó képességre fókuszál, többek között nem vizsgálja, hogyan tudnak a fiatalok csapatban dolgozni, mennyire kreatívak vagy mennyire ismerik a saját kultúrájukat. Ez az egyik legnagyobb hiányossága. E megközelítés egyrészt a mérés kidolgozásában részt vevők aktuális szakmai véleményét tükrözi, másrészt módszertani megfontolásokra épül. A tudás felmérésének az összes tagállamban hasonlóan értelmezhető, objektívan mérhető kérdésekre kell épülnie, azaz csak azt mérik, amit mérni tudnak.

Az OECD felmérése tehát nem ad nekünk objektív értékelést az oktatási rendszerünkről. Azt se tárja fel, mi a baj a magyar iskolákkal, és arra sem ad választ, hogy mit kell tennünk a diákok tudás­szintjének javítása érdekében.