Mindenkire szükség van a magyar bor védelmében!

Az aranyszínű sárgaság, ez a baktérium okozta szőlőbetegség lényegében megbénítja a növényt, így az nem hoz termést – leegyszerűsítve ekképp lehet összefoglalni a baj lényegét. A betegség ugyan az emberre teljesen veszélytelen, és a borban sincs jelen, de a növényélettan jelenlegi tudása szerint nem lehet gyógyítani, a fertőzött szőlő menthetetlenül elpusztul. Az egyetlen lehetőség a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca irtása.

A kór hazánkon kívül eddig tizenegy európai országban (Ausztriában, Franciaországban, Horvátországban, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Svájcban, Szerbiában, Szlovéniában és a Felvidéken) van jelen – elgondolkodtató, hogy az Amerikából érkezett kórterjesztő rovar jelenlétéről más földrészről nincs hír.

Magyarországon először 2013-ban, Zalában, Lenti határában bukkant fel. Mára a vármegye egésze súlyosan fertőzött, akárcsak Dél-Somogy. 2019-ben jelent meg a Dunától keletre is, ma már a 19 vármegyéből 15-ben pusztít a kór. Ha pedig borvidékekkel számolunk, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a 22 hazai borvidékből 19-ben jelen van az aranyszínű sárgaság. A zalai, a badacsonyi, a balatonboglári, a Balaton-felvidéki, a balatonfüred–csopaki, a csongrádi, az etyek–budai, a hajós–bajai, a kunsági, a móri, a neszmélyi, a pécsi, a soproni, a tolnai borvidék után júliusban a nagy-somlói és a villányi, augusztus végén a pannonhalmi, szeptember végén a szekszárdi, október elején pedig már az egri, kicsivel később a tokaji, majd a mátrai borvidéken is észlelték a betegség jelenlétét, vagyis immár az északi területek is veszélyben vannak. E sorok írásakor hivatalosan már csak a bükki borvidék volt mentes volt a fertőzéstől.

A helyzet súlyosságára tekintettel a kormány cselekvési tervet fogadott el, és 3,8 milliárd forintot különített el a védekezésre, vagyis az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni küzdelemre.

Az átfogó beavatkozás keretében országos felderítés kezdődött. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa hat-nyolc fős szemlebizottságokat állított föl növényorvosok, szőlész-borász és növényvédelmi egyetemi hallgatók, termelők és hegybírók részvételével. Ezek az egész országot végigjárva ellenőrzik az ültetvényeket, és múlt csütörtök óta a felderítéshez már drónokat is alkalmaznak, bevetve a mesterséges intelligenciát is a fertőzés tüneteinek azonosításában. Hogy biztosra lehessen menni, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laborjárműve helyben, a terepen is szűréseket végez, a fertőzés jelenléte ugyanis csak laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki. Mindemellett kiterjedt vegyszeres védelmi harcot is indított az Agrárminisztérium, ennek érdekében a Nébih soron kívül vizsgálja a lehetséges szerek engedélyezési kérelmeit. Nemrég két rovarölő szerre is szükséghelyzeti engedélyt adott a hivatal, ezeket szüret után lehet kijuttatni az ültetvényekre meghatározott koncentrációban, maximum két alkalommal, az egyiket augusztus 20. és november 20., a másikat augusztus 22. és november 22. között. Fontos információ a gazdáknak, hogy az engedélyezett szerek listája megtalálható a Nébih tematikus világhálós oldalán. Az elmúlt hetekben helikopteres permetezéssel is védekeztek a hatóságok, kihagyva az öko-, illetve biominősítésű ültetvényeket. Az érintett területek helyrajzi szám szerinti listája szintén megtalálható a Nébih oldalán. Máig több mint 8000 hektárt vizsgáltak át.

– Az aranyszínű sárgaság évek óta jelen van, igaz, a korábbi években nem volt ennyire súlyos a helyzet, mint most. Sajnos a termelők egy része, talán a szükséges ismeretek hiányában, nem mindig tanúsít kellő felelősséget. Mi a saját ültetvényeinkben eddig is mindig kivágtuk azt a tőkét, amit betegnek ítéltünk, laborvizsgálat nélkül is, mert nem akarunk kockáztatni – mondta a Demokratának Légli Ottó balatonboglári borosgazda, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának korábbi elnöke. Hozzátette, hogy május óta kongatja a vészharangot a borvidéken, de sokan csak most kezdik komolyan venni a veszélyt.

A termelői felelősséget hangsúlyozta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a védekezésben illetékes elnökségi tagja is. Molnár Ákos szerint az aranyszínű sárgaság terjedése nem megállíthatatlan, meg kell tanulni vele együtt élni.

– Minden ágazati szereplőnek és az állami szerveknek is szigorú, fegyelmezett munkát kell végezniük. Komoly veszteségeink lesznek, az már most látható, hogy több száz hektárt kell kivágni. Sajnos itt érvényesült a „nekünk Mohács kell” logikája, hát most Mohácsnál tartunk, de majd felállunk innen is – mondta a Demokratának Molnár Ákos. A kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca intenzív szaporodásának egyik fő okának a klímaváltozást tartja. Mint mondja, óriási szükség lenne kemény telekre, ilyenre azonban évek óta nem volt példa. Ugyanakkor reménykeltő, hogy rohamléptekben zajlik a helyzet javítását célzó jogszabályalkotás.

– A kormány felismerte a veszély jelentőségét, és szakmai alapú program született a károk enyhítésére. A veszteséget egyelőre lehetetlen felmérni, folyamatosan jönnek a laboreredmények. A szervezett védekezés folyik, de nem lehet eléggé kiemelni a gazdák egyéni felelősségét – hangsúlyozta Molnár Ákos.

– Az elhagyott ültetvények nagy problémát jelentenek, eleve elaprózott az ültetvényszerkezet, sok ilyen szőlő zártkertben található. Hogy miért hagytak fel a műveléssel a tulajdonosok, az összetett kérdés: a szőlőtermelés jövedelmezősége igen alacsony, emellett sok termelő megöregedett, és nincs, aki átvegye a területet. Gyakran nehezen érik el a hegybírók a tulajdonosokat. Ilyen esetben bizony határozott fellépésre van szükség – mondta Légli Ottó. Szerinte ugyanakkor jó hír a bajban, hogy az úgynevezett pontuszi szőlők, amik közé egyebek mellett a furmint, a királyleányka és több őshonos fajtánk is tartozik, a tapasztalatok szerint kevésbé veszélyeztetettek, mint például a chardonnay, a sauvignon blanc és több francia eredetű fajta.

A témában szeptember 25-én kiadott kormányrendelet értelmében amennyiben egy szőlőültetvényt egy évig nem művel rendeltetésszerűen a gazdája, az illetékes hegybíró figyelmezteti kötelességére a tulajdonost, akinek hét napja van nyilatkozni arról, hogy megkezdte-e az ültetvény szakszerű művelését, illetve mással, például bérlővel művelteti. Amennyiben ez nem történik meg, a hegybíró jogosult elrendelni a kényszerkivágást a gondatlan gazda költségére. Az ebből származó bevétel a védekezést szolgáló pénzalapba kerül.

A kivágás persze fájdalmas, hiszen hazánk borszőlőterülete bár az európai unió csatlakozási szerződésünkben foglaltak szerint százezer hektár lehetne, ma mindössze mintegy 54 ezer hektárt tesz ki, és minden további zsugorodás csak egyre nehezebb helyzetbe hozza az amúgy is súlyos kihívásokkal küszködő szőlő-bor ágazatot (világszerte megfigyelhető aggasztó folyamat például a borfogyasztás jelentős csökkenése).

Fontos, hogy agrárminisztériumi támogatás igényelhető a július 31-ét megelőző időszakban folytatott védekezésre. A támogatás a kijuttatott növényvédő szer árának, illetve a gépi bérmunka-szolgáltatás díjának 75 százaléka, hektáronként 12 ezer forintban és termelőnként húsz hektárban maximálva – tájékoztatta a Demokratát a szaktárca. Az Agrárminisztériumtól azt is megtudtuk, hogy kártalanításra is van lehetőség, amennyiben a gazdálkodó minden tőle telhetőt megtett ültetvénye védelmében. Ez nem automatikus, hanem a gazdának kell kérelmeznie. A kártalanítás termő ültetvények esetén az újratelepítés, termőre még nem fordult ültetvény esetén a telepítéstől a megsemmisítésig eltelt időszak ápolási költségeinek 80 százaléka.

– Az előző években egy-egy tőke fertőződött meg az aranyszínű sárgasággal, idén viszont tömegesen betegednek meg. A termelők jelentős része nem érti, hogy tényleg nagyon nagy a baj, sokan elhanyagolják a kötelezettségeiket – mondta Barcza Bálint. A somlói borász hozzátette, hogy hazánk legkisebb borvidékén már minden egyes tőkét felmértek a szemlebizottságok, önkéntesként maga is részt vett a munkában. A hozzá hasonlóan organikusan, vagyis rendes üzemmódban vegyszermentesen termelő gazdák számára is rendelkezésre állnak olyan rovarölő szerek, amelyek használatával még benne maradhatnak a biominősítésben, ám ezek rendkívül drágák, és a kapható támogatás a költségek töredékét sem fedezi. Ezért Barcza Bálint szerint az ágazat védelmében most különösen fontos kitartani az újabban egyébként is támadott, egészségtelennek titulált magyar bor és a hazai termelők mellett.