Mit együnk, ha eljön a világ vége?

Egyre többen tartanak egy hosszú ideig elhúzódó áramszünet következményeitől Ausztriában, a fenntartható áramtermelés bezzegországában. Sorra jelennek meg a tippek, felhívások az osztrák kormány hivatalos oldalán is. „Ne feledje, hogy hosszan tartó áramszünet esetén nem lehet ételt és italt vásárolni, mert nem működnek a pénztárgépek, összeomlik a szállítási logisztika, nem lehet bankkártyával fizetni” – figyelmeztet a kabinet hivatalos oldala, az Oesterreich.gv.at).

Az osztrák védelmi minisztérium már tavaly ősszel országos plakátkampányba kezdett Mit tegyünk, ha minden leáll? címmel. Ennek keretében 2095 településen összesen 6285 plakátot helyeztek ki, hasznos tippekkel a teljes leállás esetére.

Tartós és nagy kiterjedésű áramszünet idején ugyanis hetekig eltarthat, mire a rend helyreáll. Az osztrák védelmi minisztérium szerint rendkívül fontos a lakosság felkészítése egy ilyen helyzetre, ezért most kiadták a honvédség logisztikai oktató- és tesztkonyhája által kifejlesztett úgynevezett „blackout”-szakácskönyvet, amely egyszerű, könnyen elkészíthető recepteket tartalmaz katasztrófa idejére. De nemcsak recepteket közöl, hanem az ivóvízről való gondoskodáshoz és szükségfőzőhely kialakításához is ad tippeket. Klaudia Tanner védelmi miniszter szerint, aki előszót is írt a szakácskönyvhöz, a hosszú és kiterjedt áramszünet valószínűsége magas, ezt számos tanulmány és kockázatbecslés alátámasztja. Ezért fontos a lakosság hozzászoktatása a gondolathoz.

A szakácskönyvben szereplő ételekhez a legtöbb háztartásban megtalálhatók a szükséges alapanyagok, de hamar megromlanak, ha leereszt a hűtő. A könyv szerint három fő szempontot kell figyelembe venni: az első az ivóvízszükséglet, illetve a vízellátás biztosítása, a második a friss élelmiszerek mielőbbi felhasználása, a harmadik a főzés áram nélkül. Az ivóvízellátás tartós áramszünet esetén még egy darabig fenntartható, de egy idő után megszűnik. Ezért már az áramszünet legelején gondoskodni kell a vízről: fel kell tölteni a kannákat, kádat, vödröket és palackokat vízzel, és a használt vizet sem szabad kiönteni, mert felhasználható például a vécé leöntéséhez.

Legalább ilyen fontos a szükségtűzhely. Egy fatüzelésű kályha optimális volna, egyúttal a fűtést is megoldaná, de a legtöbb lakásban, különösen a nagyvárosokban már nincs ilyen. A védelmi minisztérium kiadványa ezért gázpalackos kempingfőző beszerzését ajánlja. Számításba jöhet még a fondue-készlet vagy bármilyen spirituszfőző, esetleg borszeszégő. Ezekkel gond nélkül készíthető meleg étel, bár a megszokottnál jóval tovább tart. Azt is letesztelték, hogy a szakácskönyv valamennyi ételét el lehet készíteni rajtuk. Ha nincs sem kempingfőző, sem fondue-készlet, akkor is van megoldás: néhány téglából vagy virágcserépből is össze lehet állítani a tűzhelyet, amelybe a tűzrakáshoz használt tűzgyújtó pasztát kell tölteni és ráccsal lefedni.

A szakácskönyv receptjei nem túl étvágygerjesztőek. Néhányat ki is próbáltunk. Az első a kenyérleves. Hozzávalók: 25 dkg barna kenyér, fél liter víz, 2 gerezd fokhagyma, egy kevés tejföl vagy tej, só, bors, kömény, levespor. Elkészítése: a kenyeret kockázzuk fel, és az összes hozzávalót tegyük egy fazékba. Addig főzzük, míg a kenyér szét nem mállik, utána fogyasztható. Ezt megfőztük, de megenni nem bírtuk.

Hasonlóan jártunk a krumplis egytál­étellel. Hozzávalók: 25 dkg burgonya, 2,5 liter víz, 1 fej vöröshagyma, zöldségek, kolbász, hús, sonka tetszés szerint. Őrölt paprika, kömény, só, bors. Elkészítése: a krumplit és a hagymát kockára vágjuk és a többi hozzávalóval együtt feltesszük főzni. Ügyeljünk arra, hogy a víz ellepje. Ha minden megfőtt a levesben, fogyasztható. Állítólag.

A szakácskönyv tartalmazza még a pita receptjét, tésztaegytálételt, rizottót és az osztrákok egyik nemzeti eledelét, a császármorzsát is, de egyiktől se várjunk túl sokat. Ez a kampány nem a gasztronómiáról, hanem a túlélésről szól. Egyúttal nyílt beismerése annak, hogy a jóléthez szokott, elkényelmesedett Nyugat teljesen kiszolgáltatott.