Műhúst pedig nem eszünk!

Az Európai Unióban ugyan még nem kapott engedélyt a műhús, de aligha lehetnek illúzióink az ez irányú végkimenetelt illetően, ha tudjuk, hogy míg 2004-ben Brüsszel még kategorikusan elutasította a génmanipulációt, tavaly már lelkesen támogatta, és azon ügyködött, hogy a GM-organizmusok előállítását illető szabályozás jogát kicsavarja a tagállamok kezéből. Belátható időn belül tehát vélhetőleg ugyanez a modell érvényesül a műhús esetében. Annál inkább, hiszen például a lisztbogárlárvapor január óta engedélyezett élelmiszer-adalék az Európai Unióban (lásd keretes írásunkat!).

A gasztrohorror előtti brüsszeli kapituláció okozta bajt megelőzendő hazánk megteszi a szükséges önvédelmi lépéseket. Ennek jegyében hamarosan az Országgyűlés elé kerül az úgynevezett műhús hazai gyártását és forgalmazását tiltó törvény tervezete.

„Fontos, hogy étkezésünk alapját a jó minőségű és természetes alapanyagokból előállított élelmiszerek jelentsék. Az élelmiszerek – rendeltetésüknek megfelelően – folyamatosan bekerülnek és jelentős hányadukban be is épülnek az emberi szervezetbe. Ebből következően mindent meg kell tenni a lehetséges negatív hatások kizárása, illetőleg csökkentése érdekében, hiszen az emberi szervezetbe kerülő élelmiszer egyszersmind igen nagy veszélyforrás is lehet. A hagyományostól eltérő technológiákban és termelési módokban olyan potenciális veszélyek rejlenek, amelyek alapvető értékeinket fenyegetik. E kihívásokra még nem rendelkezünk megnyugtató válasszal. A vélelmezhető negatív hatások a laboratóriumi hús előállításának és forgalomba hozatalának általános tilalmát teszik indokolttá” – áll a Nagy István agrárminiszter által jegyzett törvényjavaslatban, amely kizárólag orvosi és állatgyógyászati célú felhasználás esetén engedélyezi a hús laboratóriumi körülmények közötti előállítását, illetve forgalomba hozatalát.

A tervezet az emberi egészség, a környezet, a fenntartható mezőgazdaság és a hagyományos vidéki életforma védelmével indokolja a tilalmat, vagyis nemcsak élettani, hanem, helyesen, gazdasági és hosszú távú társadalmi szempontokat is figyelembe vesz.

– Kevés hivatalos, mértékadó információnk van a műhússal kapcsolatban, annyit tudunk, hogy egyelőre laboratóriumi körülmények között kísérleteznek vele, illetve kisebb mértékben gyártja néhány cég a világon. Itt a hangsúly az egyelőre szón van – mondta a Demokratának a Magyar Húsiparosok Szövetsége (közismert rövidebb nevén Hússzövetség) elnöke. Éder Tamás emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államokban, Szingapúrban és Izraelben már kaphatók ilyen termékek, elsősorban exkluzív éttermek menülapjain találhatók meg.

Mélyebb kutatást tartana célszerűnek a műhús élettani hatásaira és fogyasztói megítélésére nézve hazánk egyik legjelentősebb sertésfeldolgozója, a Kométa 99 Zrt. agrárfejlesztési igazgatója, egyben helyettes ügyvezetője is. Hollósy Tibor a Demokrata érdeklődésére hangsúlyozta, hogy cégük húsipari vállalatként élő sertés vágásából nyeri az alapanyagot, ezért nem is gondolkodnak azon, hogy a műhús felé nyissanak, ehelyett a tulajdonos-ügyvezető, az olasz Giacomo Pedranzini nevéhez fűződő, tavaly óta egyébként több mint egy tucat hazai cég és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem részvételével egyesületi formában is képviselt HonestFood (szó szerinti fordításban Becsületes Élelmiszer) szellemiség jegyében finom, egészséges és megfizethető élelmiszereket készítenek.

– Rövid és középtávon nem hiszünk benne, hogy a műhúsnak nagy mértékű hatása lenne a húspiacra, tekintettel bizonytalan fogyasztói megítélésére és a hagyományos húsénál jelenleg jóval magasabb előállítási költségére – tette hozzá Hollósy Tibor.

Éder Tamás ugyanakkor kiemelte, hogy az Európai Bizottság előtt már ott fekszik két engedélykérelem egy laboratóriumban előállított francia kacsamáj és egy holland marhazsír vonatkozásában. A döntés az Európai Élelmszer-biztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) vizsgálódása után fog megszületni. Jelenleg a Hússzövetség elnöke szerint is gyakorlatilag láthatatlan részesedést jelent a globális húspiacon a laboratóriumi műhús, így egyelőre nem versenytársa a hagyományos hústermékeknek.

– Gazdag amerikai nagytőkések ugyanakkor a fenntarthatóság jelszavát zászlóra tűzve sok pénzt fektettek a műhússal kísérletező startupokba, így nem zárható ki, hogy tíz-tizenöt év múlva már valódi konkurencia lesz – tette hozzá Éder Tamás.

Az pedig baj lenne, ugyanis bár nem tudunk mindent a műhúsról, amit viszont igen, az épp elég sokkoló. Alapanyaga akár növényi fehérje is lehet, amihez ízfokozókat, színezékeket, adalékokat, például az állagot biztosító ragasztókat adnak, térfogatnövelőnek pedig főleg metil-cellulózt használnak, ami az emberi szervezet számára emészthetetlen. Így foglalta össze egy évvel ezelőtt lapunkban a műfaj tudnivalóit dr. Bardócz Zsuzsanna biokémikus, a táplálkozástudomány professzora, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja (Műhús és rovarfehérje, Demokrata, 2024. április 10.).

A professzor asszonytól tavaly azt is megtudhattuk, hogy a fent nevezett produktumot hétpecsétes ipari titokként kezelt hozzávalókkal is bolondítják. Interjúalanyunk elmondta továbbá, hogy mértékadó vizsgálatok szerint az emberi szervezet számára létfontosságú vas és cink egyáltalán nem szívódik fel az emberi szervezetbe a műhúsból, aminek egyébként is nagyon rossz az emészthetősége. Vannak ugyan állati eredetű műhúsok is, de azok talán még visszataszítóbbak. Ezeket ugyanis sejttenyészetben, egyfajta mesterséges sejtburjánzás keretében növesztik, meg nem született, vagyis magzati állapotú borjú véréből készült különleges szérumot adnak hozzájuk (ennyit az állatvédelemről mint a fenntarthatóság egyik eleméről), majd aminosavakat, ásványi anyagokat, gusztusos hormonokat és a jó egészség végett antibiotikumokat is tartalmazó ínycsiklandó tenyészfolyadékban szaporítják az elkönyvelhető haszon érdekében.

Bardócz Zsuzsanna tavaly azt is elmondta lapunknak, hogy mindez ráadásul elképesztően energiapazarló eljárás, egyetlen, hamburgerpogácsa méretű műhús előállításához akár huszonötször annyi energia kell, mint ugyanolyan tömegű valódi, egészséges hús megtermeléséhez.