A névváltozásból eredő költségek nem kampányszerűen jelentkeznek a költségvetési szerveknél: az adott szerv akkor hajtja végre az ebből fakadó feladatokat, (táblacsere, bélyegzőcsere, új nyomtatványok stb.), amikor az egyébként is – például elhasználódás, vagy a nyomtatványok elfogyása miatt – szükségessé válik – válaszolta a közigazgatási és igazságügyi miniszter egy független képviselő írásbeli kérdésére.

A miniszterelnök-helyettes parlamenti honlapon elérhető – a Demokratikus Koalícióban politizáló Kolber István, miniszterelnökhöz címzett kérdésére adott – válaszában hozzáfűzi, hogy ez felel meg a felelős gazdálkodás követelményeinek, így ez nem okoz többletköltséget. Ezek a kiadások a működési költségek töredékét jelentik és kigazdálkodhatók – írja.

Navracsics Tibor idézi az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek vonatkozó cikkét is, amely kimondja: „Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a 2011. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható”.

Kolber István kérdése úgy kezdődött: „Hallgatom Bródy János dalát. Szépen hullámzanak a dallamok, a strófák, de leginkább a refrén szövege ragad meg: ”Lesz még Magyar Köztársaság!„.

”Kérdésének megírásához Ön Bródy János dalát hallgatta. A válaszhoz én Presser – Sztevanovity „Magyarország” című számát, de emlékezhettem Oláh Ibolya énekére is, ugyancsak „Magyarország” címmel„ – reagált erre Navracsics Tibor, ”az emlékezés kapcsán„ Kolber István figyelmébe ajánlva egyúttal azt az alaptörvényi kitételt, amely szerint Magyarország államformája köztársaság és amely alapján szerinte a képviselőnek a köztársaságot féltő felvetése okkal minősíthető alaptalannak.

(MTI)