Negyvennapos böjt
A változó időpontú ünnepek között a húsvét és az azt megelőző nagyböjt a természet megújulását szimbolizálja, az egyházban pedig Jézus halála és harmadnapi föltámadása ihleti meg az embereket. A böjtre vonatkozó szabályok az idők során sokat enyhültek, ám lényegük ma is változatlan: Jézus kínszenvedésére emlékeztetnek, bűnbánatra és megtisztulásra késztetnek.
A nagyböjt vagy negyvennapos böjt hamvazószerdával veszi kezdetét. Az idén március másodika volt a bűnbánat napja, amikor az év során elkövetett bűnöket megbánva hamut szórnak a fejükre a katolikus és görögkatolikus hívek. Az ezután következő nappal kezdődik a nagyböjt, ami húsvétvasárnapig tart. Vidékenként más elnevezéssel is illetik a hosszú böjtöt. Hívják negyvenelőbűtnek vagy egyszerűen bűtnek. A böjt idejét a történelem folyamán szabályokkal látták el, amelyek kezdetben szigorúbbak voltak, később enyhültek. A böjtöt Jézus pusztában történt negyvennapi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartották.
Az 1920-as évekre annyira enyhültek a szabályok, hogy az egyház már csak a hamvazószerdát, a nagyböjti pénteket és a nagyszombat deléig terjedő időt tekintette szigorú böjtnek. Ezeken a napokon tartózkodni kellett a húsevéstől, és naponta csak egyszer volt szabad jóllakni. A nagyböjt többi hétköznapján a főétkezéskor jóllakhattak, este és reggel viszont csak kevés ételt fogyaszthattak. Az öregek azonban ennél sokkal szigorúbb böjtöt tartottak. A böjt különösen kemény fajtája volt az úgynevezett negyvenelés. Ilyenkor naponta csak egyszer ettek, naplemente után. Érdekes, hogy az muszlim vallásúak az évi hónapos böjtjük, a ramadán alatt szintén csak egyszer, este esznek naplemente után. Ez annyival nehezebb, hogy napközben nem is isznak.
Böjt idején tilos lakodalom, bál, zenés mulatságok tartása; a haragosok igyekeztek kibékülni, gyóntak, majd áldoztak. A lányok és a menyecskék egyszerű ruhában jártak. Jellegzetes ételeket is fogyasztottak, például a ciberét. Ez többféle anyagból készülhetett: nagy cserép- vagy faedénybe rozs- vagy búzakorpát tettek és arra forró vizet öntöttek. Néhány nap alatt megerjedt, majd a savanyú levet leszűrték róla. Kölest, hajdinát, kukoricát főztek bele, végül liszttel és tejföllel behabarták. Ugyanezt aszalt gyümölcsből is készítették.
A falusi ifjúság mulatozási és étkezési tilalma ellenére különösen a böjti vasárnapokon jellegzetes játékokat játszottak. Legismertebb leányjáték a karikázós volt. Ez főleg a palóc vidéken és a Dél-Dunántúlon volt jellemző. A karikázó eredeti kísérete nem zene, hanem egyszólamú ének, amelyre szabályozott kör alakban táncoltak. Galgamácsán is járták a karikázót, Esztergom vármegyében pedig Libádon, 1932-ben gyűjtöttek egy máig híres karikázót.
Ugyancsak nagyböjti szokás az úgynevezett sajbózás. A név német eredetű. Szatmár és Nógrád vármegyében is feljegyezték még az első világháború előtt. Német és magyar fiatalok vasárnaponként összeültek, tüzet raktak. A legények fakarikákat készítettek, amelyeket hosszabb botra tűztek és megtüzesítettek. Ezután a fejük felett lóbálva deszkához verték, elrepítették, miközben annak a leánynak a nevét kiáltották, akit kedveltek.
Hamvazószerda utáni első vasárnap csonkavasárnap, böjt első vasárnap. Főleg a németek kedves ünnepe. Ez az emléknap kapcsolódott a tűzgyújtáshoz. A következő vasárnap neve böjt másodvasárnap, nevetlen vasárnap, guzsajvasárnap, vitézvasárnap. A harmadik vasárnap böjtharmad, holdközépvasárnap, szemek vasárnapja (oculi). A nép körében nevetlen hét, fehérvasárnap, búzahét, guzsuhét, fébűthét és fébűtvasárnap.
A nagyhét a nagyböjt utolsó hete. Algyői hagyomány szerint a gazda a nagyhéten összerakta az udvaron a megtisztított szerszámait, és ünnepélyesen imádkozott fölöttük. A családfő ügyelt arra, hogy nagyhéten háza népének minden tagja meggyónjon. Az oltáriszentség szerzésének ünnepe, Jézus szenvedéseinek kezdete nagycsütörtök. A szentmise glóriáján szólaltak meg utoljára a harangok és a csengők, mivel a néphit szerint elrepültek Rómába.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja. A legnagyobb böjt és gyász ideje. A legtöbb templomban rendeztek passiójátékokat. A protestánsok legnagyobb ünnepe nagypéntek. Nagy szerepe van a szentsírnak, amelyet egész éjjel őriztek a jámbor társulatok tagjai. Az istensegítsi székelyek a szentsír látogatásakor tojást tettek a sír mellé. Nagyszombat leglátványosabb szertartása a föltámadási körmenet. A katolikusok a föltámadást ünneplik elsősorban, nem a kereszthalált. Ekkor ér véget a negyven napos nagyböjt is.
