Nem állhat le a fejlődés

–  Rengeteget fejlődött a főváros 2010 óta. Mire számítsanak a budapestiek, megtörik a lendület?

–  Budapest fejlődése nem torpanhat meg! Ez a fővárosiak és ez Magyarország érdeke is. A kormány tettekkel bizonyította, elkötelezett Budapest építése mellett. Orbán Viktor a választás estéjén gratulált az új városvezetésnek és kijelentette, készen állunk az együttműködésre. A parlamentben mindehhez hozzátette: minden Tarlós Istvánnal kötött megállapodás érvényes, azokat forintra és betűre betartjuk, majd az első adandó alkalommal meghívta Karácsony Gergelyt a kormányülésre. Budapest fejlődése közös érdek, így kell hozzáállnia valamennyiünknek!

–  Megtartotta első ülését az új felállásban a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa. Milyen hangulatban telt a megbeszélés?

–  Az FKT-t tavaly novemberben, Budapest születésnapján hoztuk létre. Történeti előképe a londoni mintára, 1870-ben létrehozott Fővárosi Közmunkák Tanácsa volt, az az intézmény, amely a nemzeti kormány és a fővárosi vezetés együttműködését megvalósítva megtervezte és felépítette az ország fővárosát. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának elnöke a miniszterelnök, társelnöke a főpolgármester, a kormány és a főváros azonos számú delegátust küld, és kizárólag egyhangú döntéssel születik határozat. Ez az együttműködés tere, a hangulat konstruktív volt. Ismerkedő, olykor ironikusan kritikus légkörben zajlott a találkozó. Ez nem meglepő: Pesten mindig akadt bőven irónia és kritika is. Aki ezt nem bírja, ne is vállaljon hivatalt Budapest ügyében.

–  Korrekt partnerség lesz a kormány és a főváros között?

–  Budapesten társbérletet hoztak létre a választók, és nekünk kutya kötelességünk elfogadni a döntésüket. Demokráciában mindig a népnek van igaza – ha nem tetszik az eredmény, ne az embereket hibáztasd, inkább söprögess a magad portáján. Egy váratlan pofon alkalmat teremt az önreflexióra, érdemes kihasználni. A fővárosiak jogos elvárása, hogy – nem szőnyeg alá söpörve a politikai véleménykülönbségeket – működjünk együtt az új városvezetéssel Budapest érdekében. Az első ülésen valódi és alapos politikai és szakmai párbeszéd zajlott. Volt sok vita, de végül több dologban értettünk egyet, mint ahányban nem, és több igen született, mint amennyi nem. Ez jó hír a budapestieknek.

–  Az már hetek óta tudható, hogy a Liget-projektet ugyanakkor nem akarják folytatni Karácsony Gergelyék.

–  Nem értünk vele egyet, de tudomásul vettük, hogy szakmai párbeszéd nélkül, a program mellett szóló érveket meg nem hallgatva, egyoldalúan döntött úgy a Fővárosi Közgyűlés az első ülésén, hogy nem támogatja a Ligetben az új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház felépítését. Szerettük volna, ha a döntéssel megvárják a közfejlesztések tanácsa ülését, és bemutathatjuk a program hiánytalan megvalósítása mellett szóló érveket. Sajnos nem így történt, a Liget teljes befejezése megakadt. Ebben a kérdésben nem született közös döntés, semmiképp sem tudtuk támogatni a főváros álláspontját.

– De torzók nem maradnak a Városligetben, ugye?

–  Természetesen a folyamatban lévő építkezéseket az eredeti terveknek megfelelően befejezzük, és megvalósul a zöldfelületek fejlesztése is. Támogatja emellett a főváros azokat a kormányzati elképzeléseket is, amelyek azt célozzák, hogy a lehető legkevesebb autó közlekedjen a Városligetben, a Liget peremén és közelében épüljenek P+R parkolók, kapjanak elsőbbséget a gyalogosok és kerékpárosok. Hamarosan megkezdődhet az ehhez szükséges közlekedési fejlesztések tervezése is.

–  Mi lesz az állatkerti biodóm sorsa?

–  Zavaros a helyzet. Várjuk a főváros hivatalos, írásos tájékoztatását, a mai napig nem kaptunk ilyet. A főváros által önállóan, teljesen saját hatáskörben megvalósított beruházásról van szó, a megvalósító szervezet a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő Fővárosi Állat- és Növénykert, Persányi Miklós volt SZDSZ-es miniszter és képviselő vezetésével. Mivel az eredeti elképzelés jó volt, a kormány összesen 62 milliárd forinttal támogatta a projektet. Most az új vezetés azzal kopogtat, hogy hiány keletkezett, adjunk még több pénzt a biodómra. Nem értjük a helyzetet, tájékoztatást várunk arról, hogyan, miért állt elő a hiány, valamit arról is, hogy milyen lépéseket tervez a főváros saját hatáskörében a nehézség orvoslására. Azt nem tudjuk elfogadni, hogy amikor valaki a saját munkája részeként egy kihívással találkozik, az egyetlen válasza az, hogy más oldja meg helyette.

–  Egy másik ilyen problémás ügy a Lánchíd és a budai Váralagút felújítása.

–  Ennek kapcsán jeleztük Karácsony Gergelyéknek, hogy a Tarlós Istvánnak tett ígéretünket továbbra is tartjuk, a kormány hatmilliárd forinttal támogatja ezt a fővárosi beruházást. Másrészt felvetettük, hogy ha valóban komoly, húszmilliárdos hiány van – bár erről eddig csak szóbeli tájékoztatást kaptunk –, gondolják meg a projekt különválasztását. A Lánchíd felújítása sürgős feladat, nem tűr halasztást, az alagútra szánt összeggel a lánchídi hiány pótolható. Mindenesetre itt is részletes, írásos tájékoztatást várunk a következő közfejlesztési tanácsülésig.

–  Hetekig bizonytalan volt a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezése is, ám a főváros feltételekkel ugyan, de végül elfogadta az ehhez nélkülözhetetlen létesítmény megvalósítását. Lezártnak tekinthető ez a kérdés?

–  Mindenképpen örömteli, hogy ezúttal is egyetértettünk a vébérendezésben, és abban is, hogy épüljön meg az a ferencvárosi szabadidős és közpark, amelyben az atlétikai központ is helyet kap. A főváros kérése az volt, hogy a közgyűlési döntésükben foglaltakat a kormány erősítse meg egy kormányhatározatban; erre a kabinet igent mondott, év végéig megtörténik. Három évvel ezelőtt kezdtük el az Egészséges Budapest program végrehajtását, ennek fontos része – minden évben milliárdokat fordít a kormány erre –, hogy támogatjuk a fővárosi kerületek járóbeteg-ellátásának fejlesztését. A főváros azt kérte, hogy erre a célra 2020 és 2024 között is jusson ötvenmilliárd forint. Mivel egy megkezdett program egyébként is tervezett folytatásáról van szó, nyitott kapukat döngettek és természetesen igent mondtunk. De nem csak a ferencvárosi park ügyében van egyetértés: a főváros teljes mértékben támogatja azt is, hogy a kormány valósítsa meg a Déli Városkapu–Budapest Diákváros-programot.

–  Ezt talán kevésbé ismeri a közvélemény: mit tartalmaz?

–  Egy közel kétszáz hektáros területen, Dél-Pesten, Ferencvárosban és Észak-Csepelen valósulhat meg az a tervünk, amelynek előkészítésén két éve dolgozunk. Ennek része az imént említett ferencvárosi szabadidő- és közpark; szintén Ferencvárosban, a soroksári Duna-ág mellett a Budapest Diákváros; valamint egy nagy észak-csepeli közpark megvalósítása. Ez a terület ma Budapest egyik szégyenfoltja, egy volt ipari zóna, elzárva a fővárosiak elől, miközben a városközpont mindössze négy-négy és fél kilométerre van innen. Ez Budapest aranytartaléka, nagy fejlesztési lehetőség.

–  Három elemet említett, haladjunk sorban: mit kell tudni a ferencvárosi szabadidő- és közparkról?

–  Ez egy húszhektáros terület, amelyből az atlétikai központ összesen négy hektárt foglal majd el. A közparkhoz nagyon erős támogatást kaptunk Baranyi Krisztinától, a IX. kerület újonnan megválasztott polgármesterétől, aki Baranyi-terv néven be is mutatta részletes elképzeléseit, ennek elemei teljes mértékben illeszkednek a kormányzati szándékokhoz. Ugyancsak a program része a diákváros. Budapest mindig is egyetemváros volt, de a kollégiumi férőhelyek száma és minősége ma méltatlan hozzá. Ha ez megvalósul, nyolc-tizenkétezerrel bővülhet a férőhelyek száma, és lecserélnénk az elavult kollégiumi épületeket. Emellett természetesen szabadidős és közösségi létesítmények is épülhetnek a projekt részeként. A program harmadik eleme Észak-Csepelen, szemben a diákvárossal egy új közpark létrehozása.

–  Hol tart most az ügy?

–  Az első lépéseket már megtettük, több nemzetközi és hazai tervpályázatot lefolytattunk, ebbe minden alkalommal meghívtuk a fővárosi és a kerületi főépítészt, a város képviselőit, és nagyon komoly nemzetközi tervpályázaton választottuk ki azt a várostervezőt, a norvég Snøhetta nevezetű céget, amely ennek a kétszáz hektáros területnek a városrendezési terveit elkészíti. Ugyanígy a főváros és a kerületek bevonásával, nemzetközi tervpályázaton választottuk ki a Galvani híd tervezőjét. A tervzsűri tagja volt például Fekete György, az MMA alapító elnöke, Miklósa Erika opera-énekesnő, Budapest díszpolgára, Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója, Vitézy Dávid, a BKK volt vezérigazgatója, Schneller István urbanista, aki még Demszky Gábor idején volt Budapest főépítésze, vagy az egyébként szintén városépítész Baráth Etele egykori szocialista miniszter. Sokszínű zsűri hozott döntéseket és jutott arra, hogy épüljön meg a Galvani híd és valósuljon meg a Déli Városkapu program.

–  A Galvani híd sorsa azonban most mégis kétségessé vált.

–  Az elmúlt hetekben valóban baljós árnyak vetültek a főváros részéről ennek a tervnek a megvalósítására, ezért ezt a kérdést is tisztázni akartuk az FKT-ülésen. Karácsony Gergelyék részéről most az merült fel, hogy inkább az Albertfalvai hidat kellene megépíteni a Galvani helyett. Mi ezt a szakmai párbeszédet Tarlós István idején lefolytattuk, álláspontunk egyértelmű a kérdésben, a Galvani híd megépítését tartjuk indokoltnak, szerintünk minden érv emellett szól. A főváros azt kérte, hogy a szakmai álláspontok egyeztetése után, a következő ülésen hozzunk döntést az ügyben. Nagyon remélem, hogy sikerül konszenzusra jutni. Hiszen nem csupán számos észérv szól az Albertfalvai híd ellen, de ez a terv rendkívül előkészítetlen is.

–  Remélhetőleg végül nemcsak hídstop, de kórházstop sem lesz, hiszen a szuperkórház terve nem tetszik az új vezetésnek…

–  A kormány eltökélt szándéka, hogy több budapesti centrumkórházat is megvalósítson. Az észak- és dél-pesti, illetve az észak-budai centrumkórházak esetében ez meglévő létesítmények felújításával és fejlesztésével, a dél-budai esetében pedig egy új kórház felépítésével valósulna meg. Arra kértük a város képviselőit, hogy a korábbi félreértéseket tisztázva, mondjuk ki közösen: nincs kórházstop, támogatjuk egy új budapesti kórház megépülését és a tervezett helyszínen való megvalósítását. Karácsony Gergely közölte, hogy egy új kórház megépülését egyértelműen támogatja, ugyanakkor felvetett egy másik lehetséges helyszínt, nem messze a Kelenföldi pályaudvartól. A következő, két hónap múlva esedékes tanácsülésig közösen összehasonlítjuk a két helyszínt. Az első FKT-ülés alapján úgy tűnik, hogy ha mindkét fél akarja, meg lehet találni a megoldást a vitás ügyek többségében is.