Nincs okunk szégyenkezni

A legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által 2000-ben életre hívott nemzetközi teljesítménymérés arra kíváncsi, hogy a vizsgálatba bevont tizenöt éves tanulók hogyan alkalmazzák tudásukat gyakorlati problémák megoldására, illetve hogy milyen mértékben szerezték meg a felmérés három tudásterületén – matematika, szövegértés, természettudományok – azokat a készségeket, amelyek szükségesek a gazdasági és társadalmi életben való részvételhez. A PISA 2022 az eddigi vizsgálatok közül a legnagyobb részvétellel zajlott: összesen 81 országra, közöttük 37 OECD-tagra terjedt ki. Magyarországon 270 oktatási intézmény 6198 tanulója töltötte ki a tanulói teszteket.

Hozzuk az OECD-átlagot

Matematikából a magyar diákok 473 pontot értek el, míg az OECD-országok átlagosan 472-t. Hat kelet-ázsiai ország (Szingapúr, Makaó-Kína, Tajvan, Hongkong-Kína, Japán és a Koreai Köztársaság) érte el a legjobb eredményt, az európai államok közül Észtország és Svájc teljesítménye emelkedik ki. Az OECD-átlag felett végzett még Hollandia, Írország és további tíz európai ország. A magyarok eredménye nem különbözik szignifikánsan a litván, a német, a francia, a spanyol, a portugál, az olasz, a norvég, a vietnámi és az egyesült államokbeli diákokétól. Az európai uniós országok közül Málta, Szlovákia, Horvátország, Görögország, Románia, Ciprus és Bulgária eredménye marad el az OECD-átlagtól, így a magyar tanulók teljesítményétől is.

Szövegértésből Magyarország 473 pontos eredménye három ponttal van alatta az OECD-átlagnak. A hat legjobban szereplő ország között négy kelet-ázsiai és két európai is van: Szingapúr, Írország, Japán, a Koreai Köztársaság, Tajvan és Észtország. Az OECD-átlag feletti eredményt produkált további tizennégy ország, mint például Finnország vagy az Egyesült Királyság. A magyarokkal azonos teljesítményt nyújtottak az osztrák, a német, a belga, a portugál, a norvég, a horvát, a lett, a spanyol, a francia, az izraeli, a litván és a szlovén diákok. Az Európai Unió tagállamai közül Szlovákia, Málta, Görögország, Románia, Ciprus és Bulgária eredménye rosszabb az OECD átlagánál és a magyar tanulókénál.

Természettudományból a magyar diákok 486 pontos átlageredményt értek el, az OECD-országok átlaga 485 pont. Ebben a felmérésben Szingapúr, Japán, Makaó-Kína, Tajvan, a Koreai Köztársaság és Hongkong-Kína bizonyult a legsikeresebbnek, az európai uniós államok közül Észtország teljesítménye a kelet-ázsiaiakéhoz hasonló szintű. Európából jó eredményt ért el Finnország, Írország, az Egyesült Királyság és Svájc, míg Olaszország, Málta, Szlovákia, Görögország, Románia, Bulgária és Ciprus elmarad az OECD-országok átlagától. A magyar diákok teljesítménye a német, osztrák, belga, holland, francia, spanyol, litván, portugál és horvát diákokéval egyenértékű, és jobb Norvégia, Olaszország, Szlovákia, Görögország, Románia és Bulgária átlageredményénél. Összességében elmondható, hogy Magyarországon az egy főre eső GDP mértéke alacsonyabb az OECD-átlagnál, viszont a tanulók teljesítménye megegyezik az átlagéval. Azaz a magyar diákok jobb eredményt produkáltak, mint amilyen a gazdasági helyzet alapján elvárható volna.

Középmezőnyben

A magyarországi PISA-felmérést lebonyolító Oktatási Hivatal elemzésében megállapította, az OECD-országok átlaga mindhárom területen romló tendenciát mutat, és a tavalyi tesztek során az eddigi legalacsonyabb átlageredmény született. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke a Demokratának elmondta, a teljesítményromlás nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a kétéves Covid-időszak alatt az oktatás nem tudott úgy működni, ahogy előtte.

– Biztató, hogy a magyar diákok teljesítménye kevésbé esett vissza, és a számok alapján a középmezőnyben vagyunk.

– Ha figyelembe vesszük a gazdasági mutatókat is, akkor több, nálunk nagyobb GDP-t produkáló országéhoz is hasonló eredményt értünk el, ami a magyar oktatást dicséri. Azokban a mutatókban is javulás tapasztalható, amelyeket nálunk mindig a legrosszabbnak szoktak beállítani, például hogy az iskolarendszer növeli-e tanulók közötti különbséget, vagy hogy a pedagógus elég figyelmet fordít-e a diákokra – fejtette ki Horváth Péter.

Az oktatást érő kritikákkal kapcsolatban elmondta, az új Nemzeti alaptantervet bevezetése óta folyamatosan bírálják, néhol jogosan, de jövőre lesz érdemes kiértékelni, amikor lezárul a negyedik tanév. Úgy látja, a digitális eszközökkel való felszereltség terén nincsenek problémák, viszont a legnagyobb gondot továbbra is a pedagógusellátottság jelenti, ebben csak akkor vár javulást, ha a jó képességű fiatalok közül minél többen választják a tanári hivatást.

Az Oktatási Hivatal elemzése arra is kitér, hogy a magyar diákok szövegértési és természettudományi eredményében nem történt statisztikai szempontból elmozdulás 2018 óta. A szövegértés területén tapasztalható hárompontos csökkenés és a természettudománynál mutatkozó ötpontos növekedés nem tekinthető szignifikáns változásnak, viszont a matematikaeredményben megfigyelhető nyolcpontos csökkenés már kismértékű romlás a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest. Az Oktatási Hivatal arra is felhívja a figyelmet, hogy az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy a koronavírus-járvány a tanulói teljesítményre jelentős hatással volt: az országok jelentős részében komolyabb romlást okozott az előző mérés eredményeihez képest, miként az OECD-átlag csökkenése is mutatja. A tantermen kívüli, digitális munkarend idején hazánkban a diákok huszonöt százalékának okozott heti szintű problémát az iskolai feladatok megértése, és huszonegy százalékuknak jelentett gondot olyan személyt találni, aki segíteni tudott volna benne. Ezek az értékek jobbak, mint az OECD-országok átlagos adatai (harmincnégy, illetve huszonnégy százalék). Az eredmények alapján a magyar oktatási rendszer relatíve jól teljesített a járvány időszakában, ami közrejátszott abban, hogy Magyarország többihez viszonyított helyzete is javult. A Belügyminisztérium közleményében azt emeli ki, hogy Magyarország a 81 országból természettudományos területen a 27., matematikából a 28., szövegértésből a 32. helyen végzett, ami a 2018-as eredményekhez képest egyértelmű javulás.

Nálunk nincs PISA-sokk

Szakos Enikő, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének oktatáskutatója a Demokratának elmondta, minden statisztikai adatot kizárólag kontextusában érdemes vizsgálni.

– Akik katasztrofálisnak értékelik a magyar diákok teljesítményét, azok nem veszik figyelembe az elmúlt négy év eseményeit és a globális eredményeket, vagy ha igen, akkor sincs egységes magyarázat arra, hogy mi okozza a diákok csökkenő teljesítményét. A felmérések közötti négy-öt pontos javulás vagy romlás tekinthető szokványosnak, de vannak olyan országok, ahol a szokásosnál is nagyobb a lemaradás, mint például Németországban, ahol huszonöt ponttal estek vissza a matematikai eredmények. Ezt nem lehet kizárólag a világjárvány és a távoktatás rovására írni – magyarázta.

Hozzátette, nehéz az okokat meghatározni, illetve hogy ezek milyen arányban felelősek a csökkenő teljesítményért. Szerinte ilyen lehet a bevándorlás, mert azokban az országokban, ahol sokan vannak az adott nyelvet nem anyanyelvi szinten beszélők, várhatóan nem is teljesítenek ugyanolyan szinten, mint ott, ahol csak anyaelvűek töltik ki a teszteket.

Elmondta még, általánosan elfogadott tény, hogy a PISA-felméréseken elért pontszám a nemzetközi összehasonlítások fontos mérőszáma. Az egyes nemzetek arról kapnak információt, hogy a tizenöt éves diákok milyen fejlődési utat járnak be, és a tudásuk mennyire hasznosítható a munkaerőpiacon. Szakos Enikő úgy látja, a 2022-es felmérés magyar szempontból legnagyobb pozitívuma a természettudományos eredmények javulása.

– Sem az OECD-átlaghoz, sem a szomszédos országokhoz képest nem romlott a teljesítményünk, sokkal kisebb a lemaradásunk, mint más, nálunk gazdaságilag fejlettebb országoké. A természettudományos eredmények 2015 óta folyamatosan javulnak, ebben egyre jobban teljesítenek a magyar diákok. Mindez azért is figyelemre méltó, mert nálunk az egyes diszciplínákat külön tantárgyként oktatják, míg a tesztkérdésekben együtt jelennek meg – emelte ki.

A matematikateszteknél 2018-hoz képest történt nyolcpontos visszaesést azért nem látja súlyosnak, mert az OECD-országok esetében a csökkenés még nagyobb, tízpontos. A magyar diákok szövegértés terén elért eredménye pedig az OECD-átlag felett van, ezért bár az előző vizsgálathoz képest három pontot romlott a teljesítmény, ez is pozitívum.

– A felmérések radikálisan csökkenő eredményei az elmúlt években már több országban is PISA-sokkot okoztak, azaz serkentik a párbeszédet és azon törekvéseket, hogy megváltoztassák az ország oktatási rendszerét. A magyar kormány elkötelezett a magyar közoktatás javításáért és fejlesztéséért, amit a nemrég bejelentett nevelésügyi kormánybizottság felállítása is igazol, de a magyar eredmények nem indokolják az oktatási rendszer gyökeres átalakítását – hívta fel rá a figyelmet.

A PISA-mérés háttérkérdőívek segítségével adatokat is gyűjt az eredményeket befolyásoló társadalmi-kulturális-gazdasági változókról, mindenekelőtt a tanulók otthoni-családi körülményeiről, illetve az intézményi környezet sajátosságairól. Egy érdekes adat: Belgiumban a diákok ötvenegy százaléka jár olyan iskolába, ahol az igazgató szerint probléma a tanárok nem megfelelő képzettsége, és nyolcvan százalék olyanba, ahol gond a tanárhiány. Magyarország esetében ez a két arány tizenhat, illetve negyvenegy százalék. Az iskolai autonómia terén sem vagyunk lemaradva az OECD-átlagtól. Magyarországon a vizsgálatban részt vevő tanulók hetvenhat százaléka jár olyan iskolába, ahol főként a tanárok feladata kiválasztani, milyen tankönyveket és oktatási anyagokat használnak. Ez is megegyezik az OECD-országok átlagával.