Hirdetés

A kormányfő kiemelte: a háború kitörésének első évfordulóján Magyarországnak érdemes világossá tennie, hogy nem változtat korábbi álláspontján, ezért támogatandók a Fidesz és a KDNP képviselői, hogy a háború évfordulóján az Országgyűlés határozatban rögzítse: Magyarország békepárti marad, és a jövőben is ki akar maradni az orosz-ukrán háborúból.

Hozzátette: az Országgyűlés egyértelmű állásfoglalására szükség is van, mert nap mint nap óriási nyomás nehezedik Magyarországra, „mindenki láthatja, hogy bele akarnak minket préselni a háborúba”. Azt akarják, hogy „csatlakozzunk a háborúpárti országokhoz” – tette hozzá.

Hangsúlyozta: naponta szenved el Magyarország provokációkat. „Azt kérem önöktől, hogy a provokációknak ne üljünk föl, és tartsunk ki Magyarország érdekei mellett a nemzetközi politika arénájában” – fogalmazott Orbán Viktor.

Kifejtette: az elmúlt két hónapban folytatódott az orosz-ukrán háború, újabb szankciókat hirdettek Brüsszelben és világossá vált, hogy az energiaárak nem térnek vissza a háború előtti szinthez. A gáz ára az európai gáztározók feltöltése után is a háború előtti árak háromszorosa maradt – fűzte hozzá.

Korábban írtuk

Hangsúlyozta: a brüsszeli szankciók és a magas energiaárak inflációt hoztak, Magyarország 4000 milliárd forinttal többet költött energiára 2022-ben, mint 2021-ben. „Ezt a pénzt Brüsszel vette ki a magyarok zsebéből a szankciókkal” – jelentette ki.

Megjegyezte: véget ért a nemzeti konzultáció a brüsszeli szankciókról, a magyar emberek nem értenek egyet a brüsszeli szankciós politikával.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 2022-ben 4,6 százalékos volt a gazdaság növekedése, minden eddiginél több volt a munkahely, minden korábbit meghaladta az exportteljesítmény, és több mint 20 éve tavaly volt a legmagasabb a tőkebehozatal Magyarországra. 2022-ben a költségvetési hiányt és az államadósságot is sikerült csökkenteni – tette hozzá.

Elmondta: 2023 februárjában 15 százalékkal megemelt nyugdíjat és 15 százalékkal megemelt 13. havi nyugdíjat küldtek, továbbá a családtámogatások köre egy újabb intézkedéssel bővült, a gyermeket szülő nőknek 30 éves korukig nem kell személyi jövedelem adót fizetniük.

A kormányfő kiemelte: egy éve annak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. „Ez a háború nem felfoghatatlan messzeségben történik”, hanem a szomszédságunkban zajlik és veszteséget okoz mindenkinek – mondta.

Hangsúlyozta: a magyar kormány komoly aggodalommal figyeli, hogy „egész Európa lépésről lépésre araszolva belesodródik a háborúba”. Európai országok tankokat küldenek, terítéken vannak a vadászrepülők és ha így folytatódik, lesznek olyanok is, akik csapatokat akarnak majd küldeni Ukrajnába – vélte.

A miniszterelnök azt mondta: a magyarok úgy döntöttek tavaly áprilisban – és ezt a nemzeti konzultáción is megerősítették -, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, ezért nem szállítanak fegyvereket. Szeretnék, ha a háborúnak minél hamarabb vége lenne, mert „ebben a háborúban nem tud győzni senki”, csak a vesztesek száma és a veszteségek mértéke nő napról napra – fogalmazott.

Orbán Viktor kitért arra: ha a háború folytatódik, egyre többen fognak meghalni, a hiperinfláció és a gazdasági összeomlás fenyegetése állandósul, a világon senki sem érezheti magát biztonságban és a háború könnyen világméretűvé terebélyesedhet. Tűzszünet kell és béketárgyalások kellenek, ezért Magyarország minden nemzetközi fórumon a békét szorgalmazza – mondta. Hozzáfűzte: Magyarország nem szigetelheti el magát a világ nagyobbik részétől, amely békét akar, ezért Kína béketervét is fontosnak tartja és támogatja.

Amíg nem lesz béke és Brüsszel sem vonja vissza a szankciókat, addig az infláció nem szüntethető meg – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta: amíg tart a szankciós politika, addig az inflációt felszámolni nem lehet, de a 2023-as év végére egy számjegyűre tudja visszavágni a kormány. Kiemelte: a bajt Brüsszel „szabadította ránk” az energiahordozókra kivetett szankciókkal, és bár a szankciókkal Oroszországot célozták meg, de Brüsszel valójában Európát találta el. „A betegség neve szankciós infláció, a vírus pedig maga a brüsszeli szankció”  – fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország sohasem értett egyet a szankciókkal.

A szankciók miatt emelkednek az energiaárak, ez drágítja a szállítást, a termelést, emiatt emelkednek az élelmiszerárak, a bolti árak és a szolgáltatások árai is – mondta, a helyzetet egy olyan dominóhoz hasonlítva, amit „Brüsszelben löktek meg és végigszalad egész Európán”. Rámutatott: az olyan országot, mint Magyarország, amelynek nincs olaja, földgáza és az energia nagy részét importálnia kell, különösen megkínozza az infláció. Magas az ipari termelésünk, nincs saját energiaforrásunk, ezért nálunk az átlagosnál is nagyobb inflációhoz vezetnek a szankciós energiaárak és a letörésük is több időt vesz igénybe – magyarázta.

Jelezte: igaz ugyan, hogy az inflációt csak Brüsszel szüntetheti meg, de a tagállamok azért mérsékelhetik. Közölte: az infláció letörése és a családok védelme érdekében eddig 20 intézkedést hozott a magyar kormány, tíz döntés a munkahelyeket, tíz pedig a családokat és a nyugdíjasokat védi.

A családok és a nyugdíjasok érdekében hozott intézkedéseket sorolva elmondta: a kormány döntött arról, hogy 2023-ban is fenntartja a rezsicsökkentett árak rendszerét az átlagfogyasztás mértékéig. Hozzátette: a kormány azzal számol, hogy a rezsicsökkentett díj idén is az áram piaci árának fele és a piaci gázár egynegyede lesz.

Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar család a rezsicsökkentett árakon keresztül havonta 181 ezer forintot spórol – jelentette ki a kormányfő, aki ezt a támogatást egész Európában egyedülállónak nevezte. A rezsicsökkentett árakon keresztül egész Európában Magyarország költi a legtöbbet a családok rezsitámogatására, ennek köszönhető, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a gáz és a villamos energia ára a háztartások számára – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezt 2023-ban is tartják és ennek a pénzügyi fedezetét is előteremtették.

A kormány megemelte a minimálbért és a garantált bérminimumot, 2010 és 2023 között a minimálbért háromszorosára növelte, ami ebben az időtávban az egész Európai Uniót tekintve negyedik legnagyobb növekedés – emelte ki.

Arra is kitért: a 13. havi nyugdíjat 2022. január 1-jétől visszaállította a kormány, és ezt 2023-ban is ki tudta fizetni, úgy, hogy a költségvetési hiányt ez nem fogja növelni.

Jelezte azt is: az élelmiszer árstopokat a kormány meghosszabbította és kibővítette, és azt az elvi döntést hozták, hogy egész addig, amíg a szankciós inflációt nem tudják csökkenő pályára állítani, addig az árstoprendszer megmarad. Hozzátette: ez igaz a lakossági kamatstopra is, amit szintén meghosszabbítottak és kiterjesztettek. Ez az intézkedés 350 ezer családot véd a kamatok növekedése ellen, és a kabinet akkor fogja majd kivezetni, ha a kamatok csökkenésnek indulnak.

Beszámolt arról is, hogy a kamatstopot a kormány kiterjesztette a diákhitelekre is, amivel 200 ezer diákot véd az inflációtól, valamint döntött az alapszámla költségeinek csökkentéséről és a lakásbiztosítások tehercsökkentéséről is, illetve meghosszabbították a tűzifa programot és a szociális tűzifa programot.

Megerősítette, bevezetik a kedvezményes vármegye bérletet: 2023. május elsejével buszra és vasútra egyaránt érvényes havi országbérlet és vármegye bérlet jelenik meg. A vármegye bérlet havonta 9450 forintba, az országbérlet pedig havonta 18 ezer 900 forintba kerül majd, így akik tömegközlekedéssel járnak dolgozni, havonta sok ezer forintot is megspórolhatnak.

A kormányfő a munkahelyvédő intézkedéseket felsorolva elmondta: az energiaintenzív feldolgozóiparban aktív kis és középvállalatokat támogatják, összesen 220 milliárd forintnyi összeggel, meghirdették a Széchenyi Kártya Programot, és 2023-ban 290 milliárd forintot költenek a magyar kisvállalkozások kedvezményes hitelprogramjára, amelyben az inflációs kamatokkal szemben a kisvállalkozók 5 százalékos kamaton juthatnak hitelhez.

Emellett a kormány meghirdette a gyármentő programot és az ehhez kapcsolódó gyármentő garancia és hitelprogramot: ebben az évben összesen 230 milliárd forintot fordítanak a nagyvállalatok energiahatékonysági programjainak támogatására és 200 milliárd forint összegű hitelprogramot indít a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank. Meghirdették a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramot, kiterjesztették a kamatstopot a kis- és középvállalatokra és hiteleikre, ami 2 ezer milliárd forintnyi hitelt érint, és 60 ezer vállalkozásnak segít.

Kitért arra is: új nemzeti tőkeholding rendszert hoztak létre, hogy segítse a vállalkozások tőkehelyzetének rendezését, és agrármoratóriumot hirdettek a magyar gazdák védelme érdekében, így 7500 agrárvállalkozásnak 285 milliárd forint hitel után 16 hónapig nem kell törlesztőrészletet és kamatot fizetnie.

Turisztikai akciótervet is indít a kormány – folytatta – hogy az ilyen vállalkozásoknál a fejlesztési hozzájárulást ne kelljen befizetni, valamint a SZÉP-kártyák felhasználását felgyorsították, hogy – mint mondta – a „magyarok idehaza költsék el a pénzüket”. A kormány döntött a munkába járás támogatásának mértékének duplájára emeléséről, így százezer dolgozó munkába járását támogathatják adómentesen kétszer akkora összeggel a munkáltatók. Hozzátette: munkaerő-támogatási programot is hirdettek, amelyben a bérköltség 50 százalékával támogatják azt a vállalkozást hat hónapon keresztül, amely 25 év alatti, vagy legalább egy hónapig munkanélküli álláskeresőt felvesz.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a szankciós energiaáraknak haszonélvezői is vannak, ez energetikai óriáscégek profitja rekordot dönt mindenhol a világon. Az amerikai cégek Európának jóval drágábban adják a gázt, mint odahaza, ami azt jelenti, hogy a szankciós profitot többségében az európai vállalatok és az európai emberek fizették meg – mondta.

Emlékeztetett: Magyarország már 2022-ben úgy döntött „és ezt ’23-ban megismételjük”, hogy az extraprofit egy részét elvonják.

Kiemelte: a következő évtizedben a magyar ipart korszerűsítik és gyors ütemben fejlesztik, a belföldi és a külföldi beruházások számára kedvező gazdaságpolitikát folytatnak. Ebben az új iparpolitikában több energiára lesz szükség, ezért sürgős döntéseket kellett hozni – mondta.

Kifejtette: meghozták a zöldenergia fejlesztéséhez szükséges döntéseket, gyorsítani akarják Paks II-t, és döntöttek arról is, hogy gázturbinás erőműveket is üzembe kell állítani.

Elmondta: az Északi Áramlat felrobbantása „terrorakció volt”. Ha északon megtették, csak azért, hogy Oroszországból ne érkezhessen Európába gáz, akkor ezt délen is megtehetik. „Szerbiával együtt világossá tettük, ha ez megtörténne, azt nem lehet olyan könnyen megúszni”, mint ahogy az Északi Áramlat felrobbantásával teszik – jelentette ki.

A miniszterelnök hangsúlyozta: az elmúlt hetekben a kormánynak egy „megdöbbentő és felháborító pedofil üggyel” is foglalkoznia kellett. Magyarországon a gyermekpornográfia-esetek száma erőteljesen nő, „az ember ép ésszel képtelen felfogni, hogy történhet meg ilyen Magyarországon” – fogalmazott.

Kijelentette: „az efféle dolgoknak semmi keresnivalójuk nincs Magyarországon, különösen nem az iskoláinkban”, ezért a kormány világos utasításokat adott a hatóságoknak, hogy az összes ilyen esetet derítsék fel. Elvárják a tankerületi vezetőktől és az iskolaigazgatóktól, hogy minden ilyen esetnek azonnal legyen következménye – mondta.

Kiemelte: az ilyen gyalázatos esetek azt mutatják, hogy „ezt az egész genderügyet,  genderpropagandát nem szabad félvállról venni”.

Felidézte: tavaly április 3-án volt egy gyermekvédelmi népszavazás, amelyen 3 millió 700 ezer magyar egyöntetűen nemet mondott a genderpropagandára. „Ha az egész világ meg is bolondul, ha Brüsszel mentegeti is a menthetetlent, Magyarország akkor is maradjon normális, olyan sziget Európában, ahol a családok biztonságban küldhetik el gyermekeiket az iskolába!” – fogalmazott.

A kormányfő arra kérte az Országgyűlés minden frakcióját, hogy legyenek együttműködők a gyermekek védelmében.

Orbán Viktor kitért rá: „nekünk, magyaroknak mindig, de háborús időkben különösen is ki kell állnunk határon túli honfitársainkért”.

Hangsúlyozta: „gyászoljuk azokat a magyarokat, akik az ukrán-orosz háború frontvonalában haltak meg”. Fájdalmas, hogy még a háború idején is érik kárpátaljai honfitársainkat atrocitások, hogy a magyar nyelv használatának jogát megcsonkítják és a magyar iskolák igazgatóit leváltják – sorolta.

Kiemelte: a magyar külügynek világossá kell tennie, hogy a kárpátaljai magyarok ennél több tiszteletet érdemelnek.

A miniszterelnök végül azt mondta: 2023-ban egyszerre kell megküzdeni a folytatódó háború veszélyeivel, az inflációval, a déli határainkat továbbra is fenyegető migrációval, és közben ki kell állni határon túli honfitársainkért. Arra kérte a képviselőket, hogy pártállástól függetlenül, az összefogás erejével segítsék Magyarországot túljutni ezen a veszélyes időszakon.