Összejött minden, ami drágít
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki nagybevásárlást tervez manapság. A koronavírus-járvány első hullámának lecsengését komoly élelmiszerár-robbanás követte. A megnőtt keresletet, az éghajlati változásokat, a világpiaci folyamatokat mind-mind megérzi a pénztárcánk.
Júniusban a fogyasztói árak átlagosan közel három százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, a legnagyobb növekedést az élelmiszerek terén lehetett tapasztalni. Az idei rekord áprilisra esett, e termékkör közel kilenc százalékkal drágult a tavalyi év ugyanazon időszakához képest. De a júniusi nyolc százalék sem sokkal biztatóbb… A párizsi és a kolbász ára például huszonegy, az idényáras élelmiszereké, mint a burgonya, a friss zöldség, a friss hazai és a déligyümölcs tizennyolc, a sertéshúsé tizenhét százalékkal nőtt tavalyhoz viszonyítva. Ráadásul semmi okunk nincs a szakértők szerint a fellélegzésre, mivel a robbanásszerű drágulásokat a kezdeti koronavírus-pánik és nyomában járó gazdasági bizonytalanság mellett számos egyéb tényező befolyásolja.
Gyümölcsszűkében
– A sárgabarackot kénytelenek vagyunk a tavalyi ár duplájáért adni – panaszkodnak egy budapesti belvárosi zöldség-gyümölcs kiskereskedés tulajdonosai: a 2019-es 700 helyett idén már 1400 forintért árulják a gyümölcs kilóját. A családi vállalkozást működtető házaspár elmondja: mindezek oka nem a koronavírus, hanem az idei katasztrofális gyümölcstermés. Az áruhiány miatt átlagosan negyven százalékkal kellett emelni az árakat, csupán az üvegházi zöldségek nem drágultak jelentősen. A piaci verseny, különösen a multik árpolitikája miatt egyébként nem lennének érdekeltek a kereskedők sem a magas árakban.
Tenni azonban nem tudnak ellene. Az elmúlt hónapok aszályai és viharos esőzései terméshiányhoz és megnövekedett kereslethez vezettek, így nem csak hazánkban, de egész Európában nőttek az árak. Az Agrárminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint almából és körtéből uniószerte közepes-gyenge a termés, őszibarackból és nektarinból viszont várhatóan kevesebbet fognak szüretelni, mint bármikor az elmúlt húsz évben: a hozam negyvenhét százalékkal marad el a 2019-es évi mögött.
Itthon a friss gyümölcsök éves áremelkedésének üteme az év eleji húsz százalék körüli értékről júniusra negyvenre ugrott. Ez elsősorban az alma hozamcsökkenésének tudható be, ebből már tavaly is csak 498 ezer tonna termett, huszonhét százalékkal kevesebb, mint 2018-ban. A szaktárca szerint általánosságban elmondható, hogy a rendkívül szélsőséges tavaszi időjárás miatt jelentősen kevesebb gyümölcs termett Magyarországon, a tavalyi mennyiség 30-80 százaléka. A legnagyobb kiesés a kajszinál, az őszibaracknál és a cseresznyénél tapasztalható, a kisebb kínálat miatt ezek a gyümölcsök drágultak a leginkább.
Rájár a rúd a termelőkre, tudjuk meg Czelleng Ádámtól, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetőjétől. Nemcsak hogy rossz a termés, de részben a járvány miatti extra intézkedések, részben a jelentős béremelkedés miatt megnőttek a költségeik is. Ha ez nem volna elég, drágultak a segédanyagok, akadozik a növényvédő szerek importja, és magas az euró árfolyama… Így aztán a termelők, de a kereskedők is átvezetik az áremelést a többi termékre, hogy a minimumra szorítsák a veszteségeiket.
Sertéspestis, madárinfluenza és euróárfolyam
A gyümölcs mellett a hús is jelentősen megdrágult. A járvány elején rövid időre idehaza is sokan felvásárlásba kezdtek, ez pedig felverte az árakat. Ám a koronavírus mellett még egy tömeges megbetegedés éreztette nálunk is a hatását, a sertéspestis. A világ sertésállományának mintegy fele Kínában található. 2019-ben az állategészségügyi járvány miatt mintegy huszonöt-harminc százalékkal csökkent az ottani sertéshústermelés, a hiányt Németországból kellett pótolni.– A magyar sertéshús egyik legnagyobb felvevőpiaca a német, ezért itthon is jelentősen nőttek az árak. Mivel pedig ez a legkedveltebb húsféle hazánkban, így a helyettesítő termékek pluszkereslete miatt a baromfi- és a marhahús is drágult – fejtette ki Czelleng Ádám.
A járvány miatt szünetelő vendéglátás, a fesztiválok törlése, a nyilvános ünneplés korlátozása, az export logisztikai nehézségeinek sokasodása EU-szerte visszavetette a sertéshús eladását – erről már az Agrárminisztérium tájékoztatta lapunkat. Ennek ellenére bizakodóak a tárcánál: a gazdaság várható újraindulása, a nemzetközi, de főleg a kínai kereslet növekedése, a nyári grillszezon előrejelzéseik szerint felgyorsítja a hazai sertéspiac egyensúlyának visszaállását és a termelői árak rendeződését. Ami pedig a baromfiágazatot illeti, azt a Covid-járványon kívül még a tavasszal megjelent madárinfluenza (HPAI) is sújtotta…
– Az élelmiszerek bolti drágulása mögött mindig a mezőgazdasági alapanyagok nemzetközi ármozgása húzódik meg. A világpiac hatása elől sem a magyar mezőgazdasági termelő, sem a feldolgozó, sem a kereskedő nem tud kitérni – mondta a Demokratának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Pákolicz Attila, az Aldi kommunikációs szakértője úgy látja, hogy az utóbbi időben tapasztalható általános áremelkedést nagymértékben befolyásolja a forint árfolyamának változása. Az idei év első felében a forint nyolc százalékkal gyengült az euróval szemben, ennek következtében felszöktek az alapanyagárak. Nőtt a kellékek beszerzési ára, illetve emelkedtek az euróban elszámolt logisztikai költségek is – az áruszállítás díja viszont a járványidőszak alatti árfolyamtól függetlenül növekedett.
Éledezik a vendéglátás
A kijárási korlátozások feloldásával és a nyár elérkeztével újra fellendült vendéglátás, azonban a vendéglátóhelyek, így a hagyományos és gyorséttermek, cukrászdák, kocsmák bevétele még mindig nem közelíti meg a járvány előttit. Bár felpörgött az elviteles ételkiszállítás, a korlátozások idején mégis mindössze a korábbi bevételek egyharmadát volt képes pótolni. Az élelmiszerárak megugrása és a veszteségek a vendéglátóegységeket is áremelésre késztették.
– Június végére érte el a bevételünk a korlátozások előttinek a hetven százalékát. A járvány miatti kiesés és az alapanyag-drágulás miatt kénytelenek vagyunk magasabb árakat szabni, átlag harminc százalékkal – meséli egy budapesti külvárosi gyorsétterem tulajdonosa.
Más helyzetben vannak a prémium kategóriás éttermek: más a vendégkörük, az árképzési konstrukciójuk, és más a válságkezelési stratégiájuk is. Márton Andrea, a Costes Group PR- és marketingmenedzsere például arról számolt be: semmi nem változott az újra megnyitott belvárosi egységeikben.
– A kényszerpihenő előtti árakkal dolgozunk tovább annak ellenére, hogy vannak alapanyagok, amelyeknek a beszerzése 20-30 százalékkal többe kerül most, mint a vírus előtt.
Sajnos a kilátások nem túl rózsásak. Szakértők szerint a klímaváltozás miatt az előttünk álló években, évtizedekben az időjárási szélsőségek mind gyakoribbak és súlyosabbak lehetnek, így a termények ára tovább nőhet. Ráadásul a koronavírus-járvány újabb hullámai okozta bizonytalanság továbbra is érzékenyen érintheti a fogyasztók pénztárcáját.
