A kulturális főváros pályázatát még tavaly októberben hirdette meg Hiller István akkori kulturális miniszter, amelyre tizenegy magyar város jelentkezett. A második fordulóra ez év márciusában került sor, amikor már csak hét város, Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Pécs és Sopron jutott tovább. A mostani döntés véglegesnek tekinthető, ugyanis Mesterházy Balázs miniszteri biztos szerint bár csak 2006 őszén, 2007 elején születik meg Brüsszelben a végleges döntés a kulturális főváros címről, Magyarország esetében ez már csak formális megerősítést jelent, az Európai Uniónak ugyanis nincs joga másik várost jelölni.

Bozóki András hangoztatta, hogy „tisztességes pályázat végén, szakmai döntés eredményeként kapott esélyt egy vidéki város arra, hogy Európa kulturális fővárosaként mutassa meg magát”. A tárcavezető szerint „az ország egésze nyert ezzel”, ugyanis Pécs pályázata regionális jellegű, Szegedtől a Balatonig terjed, pályázatában pedig arra is kitér, hogy a Baranya megyei székhely a Balkán kapuja, és a 2010-re remélhetőleg uniós taggá váló Horvátország felé is utat nyit. Bozóki András szerint Pécs pályázata volt mind közül a legjobb és a kormány döntése mögött nem kell politikai szándékot keresni.

A Pécs mögött végzett hat város képviselői nem értenek egyet a kultuszminiszterrel. A kormánydöntés kihirdetése után az Európa Kulturális Fővárosa címért folyó pályázaton induló többi magyar város képviselői közül volt, aki hangot is adott elégedetlenségének. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egyenesen az utóbbi évek „legelkeserítőbb, legbutább kormánydöntésének” tartja, hogy nem a főváros nyerte el a címet. A testület állítja, annak ellenére, hogy elkészült a Podmaniczky Program, Budapestnek még a rendszerváltás óta eltelt 15 év után sincs stratégiája. Ehhez lett volna szüksége a kulturális főváros cím elnyerésére, hiszen így a befektetők is jobban érdekeltté váltak volna a beruházásokban. Petykó Zoltán elnök elmondta, hogy a kamara véleménye szerint miután Budapest lemondott az expóról, majd nem indult az olimpia megrendezési lehetőségéért sem, az Európa Kulturális Fővárosa pályázatról született kormányhatározat a harmadik olyan döntés, amely a fővárost sújtja. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a kudarcért Demszky Gábort okolja. Véleményük szerint ez gazdaságpolitikai vakság, hiszen Budapest stratégiai fejlesztése nélkül Magyarország a régióban nem tud versenyezni.

– A kamara mindent elkövet azért, hogy a Budapest pályázatában megfogalmazott fejlesztések megvalósuljanak, mert a főváros kulturális, gazdasági fejlődése kulcskérdés az ország egésze szempontjából is – jelentette ki a kamara elnöke.

A főpolgármester azonban úgy ítélte meg, nem baj, hogy nem Budapest nyert. Demszky Gábor szerint a főváros pályázatában szereplő tervek közül így is számosat megvalósítanak a jövőben, példakánt emelte ki az óbudai gázgyár és a zsidónegyed felújítását, valamint a dél-budai Duna-partra tervezett fejlesztéseket.

Sasvári Szilárd fideszes fővárosi képviselő ugyanakkor azt állította, a budapesti városvezetés 14 éves tehetetlensége vezetett ahhoz, hogy még a vidéki városok is megelőzték a budapesti pályázatot. A képviselő szerint azzal, hogy a Demszky-féle városvezetés az expót is meghiúsította és az olimpiáért sem tett meg mindent, hiteltelenné vált a kormány előtt.

A harmadik helyen végző Debrecen polgármestere sem örül a döntésnek, nyilatkozatában úgy fogalmazott: „azt nagyon sajnálom, hogy egy abszolút tisztátalan körülmények között, zűrös, kétes ügyletekkel kísért pályázat végén hozott a kormány egy politikai döntést. Mindig azt mondtam, hogy ha politikai döntés születik, akkor Debrecennek nem sok esélye van”.

Kósa Lajos úgy véli, az ország keleti térségeinek a felzárkóztatására a pályázat elnyerése komoly segítséget jelentett volna. Elmondta, hogy az észak-keleti régió Miskolc és Debrecen központtal az Európai Unió tíz legfejletlenebb régiója között van, s e területnek komoly segítséget jelentett volna a kulturális főváros elnyerésének lehetősége, valamint az ezzel járó kormányzati pénz és uniós támogatás. A polgármester szerint fontos lett volna, hogy a legfejletlenebb magyarországi régiók esélyt kapjanak a felzárkózásra.

– A Gyurcsány-kormány bebizonyította, hogy mindenfajta duma meg kábítás ellenére a tény mégis az, hogy Gyurcsány Ferenc térképén a Dunától keletre nincs ország – fogalmazott Kósa Lajos.

A pécsi városvezetés természetesen nem törődik az elégedetlen hangokkal és már a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címre összpontosít. Jelenleg a városatyák már az újabb pályázatok elkészítésén dolgoznak és a tervek megvalósításához szükséges pénz előkerítésén fáradnak. A tervek szerint az összeg jelentős részét uniós forrásokból kívánják finanszírozni, de a hazai költségvetésre és saját tőkére is számítanak. A városvezetés körülbelül 25-30 milliárdos beruházással és 25 milliárdos programköltséggel számol.

Toller László, Pécs szocialista polgármestere örömének adott hangot, mert mint mondta, hazánk százéves történetében ez volt az első eset, amely a mindenkori magyar kormány decentralizáló törekvésére utal. A polgármester kifejtette, hogy a következő négy év, a felkészülés ideje minden esztendőben más témáról szól majd. Így 2006 a kulturális örökség éve lesz Pécsett, 2007 a tanítás és a tanulásé, 2008 a környezetvédelem és az egészség, 2009 pedig a vallás és a kultusz esztendeje, ugyanis akkor lesz éppen ezeréves a pécsi székesegyház.

A város tervei között szerepel, hogy 2010-ig a világörökségnek számító ókeresztény sírkamrák teljes feltárását elvégzik, emellett ezer férőhelyes zenei és konferenciaközpont, valamint hangversenyterem felépítésére kerül sor. Felújítanák és átalakítanák a Zsolnay gyár ipari épületegyüttesét, a belvárosi Múzeum utca folytatásaként pedig kiállító térré válna a vármegyeháza barokk épülettömbje, mindezeken kívül pedig megépülne az irodalom háza is.

Pécs egyébként öt évvel ezelőtt, hatodik magyarországi helyszínként került a Világörökség listájára, ugyanis Róma után a baranyai megyeszékhelyen találhatóak a legnagyobb számban ókeresztény sírkamrák. A mediterrán város azzal érdemelte ki a rangot, hogy a Világörökség Bizottság úgy értékelte, a IV. századi ókeresztény kápolnák, a temető, és annak festett sírkamrái kivételes és egyedülálló bizonyítékai egy különleges történelmi folytonosságnak, amely átfogja és összeköti a Római Birodalom IV. századi hanyatlásától a Frank Birodalom VII. századi hódításáig terjedő időszakot. Idén október elején Visy Zsolt, az ásatásokat vezető régész már azt jelentette be, hogy a Cella Septichóra, a hétkaréjos ókeresztény kápolna feltárása közben öt, eddig nem ismert sírkamrát, harminc ókeresztény, ugyanennyi Árpád-kori sírt és egy szarkofágot fedeztek fel.

Pécs városa a megtisztelő cím elnyerésének tiszteletére népünnepélyt tart a Széchenyi téren, számos programmal, fellépővel. Toller László polgármester és Bozóki András kultuszminiszter pedig bejelentette, hogy még az év végi határidő lejárta előtt, a karácsonyi ünnepeket megelőzően szeretnék eljuttatni Pécs pályázati anyagát Brüsszelbe.

(kállaynagy)