Harkányi Ödön 1886 telén megállt az Andrássy út 4. szám előtt és fölnézett a házra.

– Hát végre elkészült – sóhajtott föl. – Költözhetnek a lakók.

Régen volt. 120 éve igazi fővárosi palota épült a város szívében. Tekintélyt parancsoló és egyben korszerű. Valódi pesti bérház, széles lépcsőkkel, hatalmas oszlopokkal, ízléses díszítéssel, gótikus mennyezettel és tágas polgári lakosztályokkal. Még felvonót is épített bele Harkányi Ödön, ami akkoriban ritkaságszámba ment. Az építész korábbi századok stílusirányzatait reprodukálta, római oszlopokat, görög díszítést és gótikus mennyezetet alkotott. Akkoriban ugyanis még nem volt divat a szecesszió.

A széles homlokzat, a tágas kapualj a polgári jólét mind megannyi apró bizonyítéka. Nem tüntette el azután sem a háború, sem az újkor divattüneményei. De nem fogott rajta az idő mindent megújító és mindent elemésztő vasfoga sem. Akkoriban a város befelé terjeszkedett. Az igazi város kívülről szinte láthatatlan volt.

A ház ma műemlék. Műemlék? Inkább háborús rom. Por, piszok, galambürülék, betört ablakok, üvegszilánk, málló vakolat. Kint a pesti tavaszi reggel derűs bája, jól öltözött, munkába siető emberek, elegáns üzletek, bankok, a hétköznapi forgalom zaja. Bent mozdulatlanság, szinte tapintható csönd. Az első emelet omladozó ablakkeretei közül már rég kiesett vagy kitört az üveg. Helyét piszkos és szakadt műanyagborító fedi. Kísértetiesen repdes és zörög, amikor időnként játszani kezd vele a szél. A tágas lépcsőket vastag porréteg borítja. A korlát rozsdás, az ajtók előtt vastag rácsok. Nyikorogva nyílik egy-egy nehéz vasajtó valahol a felsőbb emeleten. Röviddel később azután újra bezárul. Elhagyatott és megközelíthetetlen erőd ma ez a ház. A fal északi részét az alsóbb szinteken benőtte a moha, a többi emelet nyúlós-fekete a rárakódott portól és koromtól. A csöndet bizonyos időközönként váratlan szárnysuhogás töri meg. Az ablakpárkányokon gerlék tanyáznak.

Az udvar néptelen. Ronggyal tömött ismeretlen célt szolgáló vastag fémcső vezet a pincéből a tetőre. Az ember nem szívesen ér hozzá semmihez. Valahogy taszító ez a rendezetlen, gondozatlan, élettelen magány.

Már-már groteszk, de a földszinten társközvetítő iroda működik. Mintegy válaszként a néptelen magányra. Az idősebb férfi kedvesen invitál, kerüljünk csak beljebb. Kicsit csalódott, amikor megtudja, a társkeresés még várhat egy kicsit, inkább azt árulja el, laknak-e itt egyáltalán. Vannak lakások is ebben a házban? Egyáltalán, hogy néz ki ez a ház? Azt mondja, az ügyvédi irodába menjünk. A Révay utcába. Ott majd mindent megtudunk. A házfelügyelő is az ügyvédi irodát ajánlja. Ő sem nyilatkozik.

Végre nyílik a kapu. Idős nyugdíjas hölgy lép be és sietve indul fölfelé. Annyit árul el, hogy húsz éve a házban lakik, rettenetes körülmények között.

– A férjem meghalt. Egyedül élek. Így nézett ki ez a ház már húsz évvel ezelőtt is. Elkezdtek ugyan valamiféle felújítást, de úgy tűnik, sose érnek a végére – teszi hozzá. Ő is az ügyvédi irodát ajánlja…

Negyven körüli fiatalos hölgy lép ki a felvonó ajtaján. Nehezen érthető, amit mond, erősen beszédhibás – mint később kiderül, a nő szociális gondozott, a napközi foglalkoztatóba igyekszik. Havi huszonegyezer forint segélyből él egy 28 négyzetméteres lakásban.

Egy másik lakó résnyire nyitja lakása ajtaját. A lakások többségét a lépcsőház felől rács is védi.

– Örököltem a lakást. Senkinek semmi köze hozzá! Menjenek a Mátyáshoz – csapja be az ajtót.

Megyünk a Mátyáshoz. A ház Révay utcai bejárata mellett közvetlenül ügyvédi iroda működik. A csengőn felirat hirdeti: Mátyás és Garai ügyvédi iroda. Garai Péter ügyvéd úr is Mátyás Lászlóhoz küld, mondván, ő az illetékes. Mátyás ügyvéd elmondja, a ház 1993 óta társasház. A ház közös képviseletét azóta az ügyvédi iroda látja el. Az épület állapotáról az a véleménye, hogy ez az elmúlt 50 év terméke.

– Így adta el annak idején az önkormányzat. A lakások megvásárlásával az újdonsült tulajdonosok óriási terhet vettek a nyakukba. Rájuk hárul a ház felújításának minden költsége. De nem lehet megerőszakolni a lakókat. 17-18 idős, kisnyugdíjas nem tud nagyobb terhet vállalni. Sokuk számára már az ingatlan megvásárlása is komoly terhet jelentett – mondja az ügyvéd úr, aki szerint sem a hitelfelvétel, sem a felújítási pályázat nem vezetett eredményre.

– A lakók egy része nem járult hozzá, hogy a ház hitelt vegyen föl a felújításra. A döntéshez minősített többség kell, a társasházi törvény a tulajdonosok háromnegyedének egybehangzó döntése alapján vehetne föl kölcsönt. Ilyen többséggel senki nem rendelkezik. A társasház-felújítási pályázatunkat a VI. kerületi önkormányzat formai kifogásokra hivatkozva visszadobta. Fürst György alpolgármester úr írta alá az elutasító levelet. A fővárosnál pedig csak akkor lehet pályázni, ha a kerület már támogatást nyújtott. A felújítás ezért nehezen halad. Ennek ellenére volt már csatorna, elektromosáram-, vízvezeték-, telefon- és tetőfelújítás, valamint a kémény bélelése is elkészült – teszi hozzá.

Egy ügyvédi iroda nem képes hibátlan pályázatot írni, s azt az önkormányzat formai okokra hivatkozva visszadobja? És aztán ebbe belenyugszanak? Az Andrássy út elején? Ugyanakkor a kémény bélelését elvégeztetik hibátlanul? Ez utóbbi fontos volt, mert a kéményseprő vállalat be akarta tiltani a kémény további üzemeltetését. De előfordult több ízben gázszivárgás és csőrepedés is, a pincében pedig fél méter magasan állt a szennyvíz. Hát ha valahol, itt aztán elkelt volna az önkormányzati segítség. De formai okok miatt visszadobták a pályázatot…

Szerettük volna megkérdezni Fürst alpolgármester urat az elutasítás okairól, azonban a válaszát nélkülöznünk kell, mivel egy héten át nem sikerült vele kontaktust teremteni.

Kik laknak ebben az elátkozott házban? Megtudjuk Mátyás ügyvéd úrtól, hogy a 45 albetét mintegy 60 százaléka céges tulajdonban van.

– Annak idején az önkormányzati bérleti jog egy része az ÁPV Rt.-hez került. Így szerzett tulajdont a házban a Co-Nexus és a Fotex-csoport. A Co-Nexus csődje során az önkormányzattal megegyezve az ingatlanok egy részét ingatlanbefektető cégek vásárolták ki. De tulajdont szerzett a házban két ír befektető is – teszi hozzá az ügyvéd úr.

Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatának nyilvántartása szerint a Mátyás úr által említett ingatlanbefektető cégek egyike, amely tulajdont szerzett a házban, nem más, mint az M & V Ingatlanforgalmazó, Kereskedő és Tanácsadó Kft., amelynek ügyvezetője Mátyás Dóra Berta, lakcíme: Révay u. 3. A 45 albetétből tíz az övé.

Az M & V Kft. 1991-ben alakul, eredeti neve Co-Nexus Befektetési Kft. 1998-tól kezdve a társaság M & V Ingatlanforgalmazó és Tanácsadó Kft. néven szerepel. Ingatlanforgalmazással 1998 márciusában kezd foglalkozni. Alapító tag a Co-Nexus Rt., valamint egy magánszemély, akinek a helyére 1996 márciusában az Amelus Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lép. Az Amelus Kft. egyébként önálló albetéttel is rendelkezik a házban. A Co-Nexus és az Amelus eladott üzletrészeit 1997-ben a Mátyás és Garai ügyvédi iroda szerzi meg. 1997-től tag a társaságban Mátyás László is. 1999. május 14-én azután Mátyás tagsága megszűnik. 2004 márciusától tag viszont Mátyás Dóra Berta. Tagsági viszonya 2004 októberéig áll fenn, de a hölgy a mai napig a cég ügyvezetője. Mátyás Dóra Berta üzletrészét 2004-ben a Labor Ltd. (Trust Company Complex MH), egy, a Marsall-szigeteken bejegyzett cég veszi át. Jelenleg tehát a kft. tulajdonosa a Mátyás és Garai ügyvédi iroda, valamint a Marsall-szigeteken bejegyzett Labor Ltd., ügyvezetője pedig Mátyás Dóra Berta. Ugyancsak tulajdonos a házban az M & G Ingatlanközvetítő és Kezelő Kft. A cég 1990 novemberében alakul. Székhelye Budapest, Révay u. 3. Tevékenysége épületfenntartás, korszerűsítés, ingatlankezelés. Ügyvezetője 1991. május 30. és 1999. május 10. között Garai Péter és Mátyás László. Ezt követően, egészen 2004 augusztusáig ügyvezető Garai Péterné, akinek lakcíme azonos Garai Péterével. A cég alapítói többek között a 65. számú ügyvédi munkaközösség, dr. Garai Péter, illetve dr. Mátyás László.

Garai Péter jelenleg is tulajdonos. A jogtanácsosi munkaközösségből először 165. sz. Ügyvédi Iroda, majd Mátyás és Garai ügyvédi iroda lesz. 2004 augusztusában az ügyvédi iroda helyére új cég lép, a Marsall szigetek adóparadicsomában bejegyzett Letco Ltd. (Trust Company Complex, MH 96960). A cég jelenlegi tulajdonosa tehát Garai Péter és a Letco Ltd.

Ezen felül három további albetét tulajdonosa Mátyás Dóra Berta.

Az Andrássy u. 4. szám alatti ház többségi tulajdona tehát annak az ingatlanbefektető csoportnak a kezében van, aki egyben a ház közös képviseletét is ellátja. Tulajdonos továbbá a Keringatlan Kft., két albetét erejéig. A Fotex-csoport érdekeltségébe tartozó Keringatlan ingatlanforgalmazási tevékenysége köztudottan jól jövedelmez, több mint 25 százalékos árbevétel bővülést ért el tavaly január és október között.

A rettenetesen lepusztult állapotban lévő Andrássy út 4. szám alatti házban hihetetlenül olcsók a lakások: négyzetméterük 250 ezer forintba kerül. Ez az ár csak egy külvárosi panellakás négyzetméter-árával hasonlítható össze, az Andrássy úti ingatlanárak ennél jóval magasabbak. Ha a lakók közül valaki úgy dönt, eladja ingatlanát, nem kap érte annyit, amiből másik lakást vehetne. Van az épületben 12 négyzetméteres (!) lakás is. Nem egész 3 millió forintért pedig nem lehet ma Budapesten lakást venni. Még a külvárosban sem. Azért olcsók a lakások, mert a ház állapota leírhatatlanul siralmas. Pedig az építési törvény előírja, hogy a tulajdonos köteles az épületet jó karban tartani, különösen szigorú előírások vonatkoznak a műemlékházak karbantartására – nyilatkozta lapunknak Csellovszki Zoltán, az Örökségvédelmi Hivatal volt elnöke.

Úgy tűnik, a titokzatos befektető akkor kezd majd érdemi felújításba, ha a teljes ház az érdekeltségi körébe került. Akkor az ingatlan értéke fölbecsülhetetlen lesz. Üzletek, bankok, bútorszalon, ki tudja még, mi minden szerepel a tervekben. De mi lesz addig?

Az ügyvéd úr két megoldást lát. Az egyik az állami támogatás. Erre azonban nincs sok esély, hasonló állapotú épület van még jó néhány a fővárosban. Forrás pedig nincs. A másik a közös költség duplájára emelése. De mi lesz akkor a nyugdíjas lakókkal? Idővel meghalnak, az örökösök pedig nyilván eladják a pokoli házban lévő lakásokat. Nem lesz más választásuk.

Aztán egy szép napon munkások érkeznek a pokoli házba. És a ház rövid idő alatt megszépül. És négyszer-ötször annyit ér majd, mint most. Addig azonban még ki kell pusztulniuk onnan a lakóknak. Magyarország főutcáján, a világörökség részét képező Andrássy úton a kivert üvegű ablakokon át sátáni sötétség árad a lent sétálókra a pokoli házból. Igazán arra sétálhatna egyszer az alpolgármester úr.