Pünkösdölő
Pünkösd húsvét után a hetedik vasárnap, ami ötven napnak felel meg; innen ered az ünnep görög neve: pentekoszte. Az apostolok pünkösdkor indultak a világ minden tája felé hirdetni az evangéliumot. A pünkösdi népszokásokban keverednek a pogány népi hagyományok a vallásos ihletettségű tevékenységekkel.
Mindenütt elterjedt szokás a pünkösdi király- és királynéválasztás. A XVI. századtól kezdve a katonák legkedveltebb ünnepe pünkösd volt. A XVII. századtól a huszárezredek májuskirályt választottak, akinek az volt a feladata, hogy a huszárok mulatozás közben ne vétsenek az illem ellen. A pünkösdi király hatalma egy héttől egy évig tarthatott. Ezt fejezi ki az ismert közmondás: rövid, mint a pünkösdi királyság. A falvakban valamilyen vetélkedés keretében választották ki a pünkösdi királyt. Gyakran lóversenyen, de előfordult, hogy bikával kellett megküzdenie a jelöltnek. A lányok közül került ki a királyné, majd énekelve járták végig a falut. A pünkösdölés hagyományát Kodály Zoltán örökítette meg zenében, de kortárs zeneszerzőket is megihletett, így Szokolay Sándor szép Pünkösdölője is ismert.
A rossz szellemek távol tartására az ünnepen zöld ágakat tűznek a házakra. Leggyakrabban bodzát. Az ünnepen kitüntetett szerepe van a pünkösdi rózsának, ezért déli országokban az ünnepet ma is rózsák húsvétjának nevezik. A pünkösdi rózsa mosdóvízbe szórt szirma az egészséget szolgálja. Időjóslás is kötődik az ünnephez. Ha szép az idő, sok bort remélhetnek a szőlősgazdák. Az eső nem kívánatos, mert a „pünkösdi eső ritkán hoz jót”. Az ünnep hajnalán zsebkendőkbe gyűjtött harmatot szembetegségek gyógyítására használják.
Sok neves Mária-kegyhely búcsúja is pünkösdkor van. Mátraverebélyre, Ferencszállásra, Pálosszentkútra, Radnára és nem utolsósorban Csíksomlyóra nagy tömegeket vonz az ünnep. Az idén a járvány miatt mehetnek ugyan zarándokok, de kisebb számban. Nemcsak az anyaországbeliek, de a moldvai csángók is megjelennek ezen a napon a Kissomlyó hegyénél álló híres kegytemplomnál. Mi tartja ma is ébren bennük, hogy pünkösdkor Csíksomlyóra kell menni a „Babba Máriához”, aki ott várja őket a hajnali fölkelő nap fényében? A csángók magyar örökségének egyik legszebb megnyilvánulásában minden falu saját zászló alatt teszi meg a hosszú utat. A Szűz Mária archaikus megnevezése – a Babba Mária – sok közül az egyik bizonyíték arra, hogy eleink mindig is Mária népének vallották magukat. Ezért nem okozott semmi törést a római kereszténység fölvétele keletről jött őseinknek.
A keresztalják a búcsú után hazafelé fölkeresik a háromszékiek szent hegyét, a Perkőt. Ott áll Szent István kápolnája a Kézdiszentlélek fölé magasodó dombon. Szépen írt pünkösdről a múlt században Orbán Balázs: „…a Szentlélek tiszteletére szentelt kápolnához gyűlt össze pünkösdkor minden évben a kilenc moldvai székely (csángó) falu lakossága fehér öltönyben, arannyal hímzett fehér zászlókkal, s énekelve: Zeng az erdő, zúg a levele, Mária örömére.” Hazafelé a Széphavason vesznek búcsút egymástól a távolról érkezett keresztalják a következő pünkösdig. Csíksomlyó nemzeti kegyhely, a magyarság legősibb zarándokhelye.
