Segítenek a katonák

– Múlt szerdán jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy ahol lehetséges, a hadsereget is bevonják az egészségügyre nehezedő teher viselésébe, illetve a kijárási tilalom és a közrend fenntartásába. Hogyan tudnak a katonák segíteni?

– Az Országgyűlés november 11-én megszavazta a veszélyhelyzet 90 napos meghosszabbítását, és számos korlátozó intézkedés történt, ami kapcsán különböző feladatok hárulnak a magyar katonákra. Ahogyan azt a miniszterelnök úr is elmondta, „katonáink most nem háborúban fogják védeni a hazát, hanem besegítenek a rendőrségnek, a központi közigazgatásnak és az egészségügyi ellátásnak”. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Magyar Honvédség részt vesz a kijárási tilalom, a közrend, a közbiztonság fenntartásában, illetve besegít az egészségügyre nehezedő teherviselésben, és főtisztjeink továbbra is ellátják a kórházparancsnoki feladatokat. A veszélyhelyzet ideje alatt a kórházak zavartalan működésének, valamint az egészségügyi dolgozók segítésének érdekében a Magyar Honvédség hivatásos és tartalékos állománya a testhőmérséklet-méréssel egybekötött beléptetési, a betegirányítási, útbaigazítási, a betegkísérési, valamint az adminisztrációs feladatokban működik közre. De az egészségügyi intézmények közötti anyagszállítási, a logisztikai feladatokban, a számítógépes adatrögzítésben és különösen a fertőtlenítésben is részt vesznek. A járőrözést a határvédelemben már megszokott rendőr-honvéd páros végzi, intézkedésre a rendőr jogosult, a katona fegyveres biztosítást nyújt. Pontosan ugyanúgy, ahogy a világ bármely tájékán, Nyugat-Európától Ázsián át az Amerikai Egyesült Államokig.

– Hogyan fogadják az emberek a közterületen szolgáló honvédeket?

– Már a járványügyi védekezés első szakaszában is kimagasló és nélkülözhetetlen volt honvédeink szerepe. Tavasszal tizenhét helyőrségben járőröztek, és minden településről csak pozitív visszajelzés érkezett a polgármesterektől és a lakosságtól egyaránt. Én Csepelen nagyon sok emberrel beszéltem, akik dicsérték a katonai rendészek megjelenését, tartását, segítőkészségét, és egyhangúlag azt mondták, hogy örülnek nekik, és velük sokkal nagyobb biztonságban érzik magukat a köztereken, piacokon. A katonákat csak a baloldali politikusok támadták, mert ők nem rendet, hanem káoszt, botrányt és kormánybuktást akarnak. Pedig a vírust csak a szabályokat fegyelmezetten betartva, egymással együttműködve lehet legyőzni.

– A fővárosi Pesti úti idősek otthonában történtek hívták fel a figyelmet a nyugdíjasotthonok, iskolák vagy éppen egészségügyi épületek fertőtlenítésének fontosságára. Hány intézményt fertőtlenítettek az elmúlt hónapokban?

– Tavasszal sajnos valóban Budapesten, Karácsony Gergely főpolgármester és a Pesti úti idősek otthona vezetésének hanyagsága, késlekedése okán ebben az intézményben alakult ki a koronavírusos fertőzés első és egyben legveszélyesebb gócpontja. Akkor az országos tiszti főorvos az otthon teljes fertőtlenítését rendelte el és kérte a katonák segítségét. A feladatot a Magyar Honvédség Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalja hajtotta végre. Ezzel a biológiai mentesítési képességgel, beleértve a fertőtlenítés és vírusmentesítés teljes eszközrendszerét is, csak a honvédség rendelkezik. Tavasszal több mint ezer idősotthont fertőtlenítettünk, mintegy kétezer honvéd, köztük több száz önkéntes területvédelemi tartalékos részvételével. Mindezek mellett a folyamatosan érkező fertőtlenítési kérelmeket is teljesítettük, például szociális és egészségügyi intézmények, hajléktalanszállók és a koronavírus-járvánnyal érintett objektumok képviselőinek felkérése alapján. Jól jellemzi a feladat nagyságát, hogy 76 ezer liter fertőtlenítőfolyadék, 37 ezer liter hipó fogyott el, két és fél millió négyzetméter felületen.

– Az iskolákban is volt feladatuk.

– Az őszi szünet tíz napja alatt 59 oktatási intézményt, mintegy 353 ezer négyzetméter nagyságú területet fertőtlenítettünk országszerte. Az eljárás, a fertőtlenítőeszközök és anyagok ugyanazok voltak, mint a tavaszi első hullám idején az idősotthonoknál. Ezenkívül az elmúlt hetekben a Magyar Honvédséghez 57 fertőtlenítési kérelem érkezett különböző intézményektől, amelyből 36 intézmény mentesítését már be is fejezték az alakulatok speciálisan erre kiképzett csoportjai. A járvány terjedésének lassítása érdekében, ahol szükségessé válik, a Magyar Honvédség alakulatai továbbra is elvégzik a fertőtlenítési teendőket.

– Az illegális migránsok megállítása most a járvány megfékezése szempontjából is fontos. A pandémiás időszak alatt jut elég ember a határok védelmére?

– Mindig lesz elég ember azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyek hazánk védelmét, a magyar emberek biztonságát szolgálják. Magyarország a járványügyi veszélyhelyzet következtében lezárta határait, a Magyar Honvédségnek ebben a helyzetben is biztosítania kell hazánk függetlenségét, területi integritását. Ahhoz, hogy meg lehessen őrizni Magyarország, illetve Európa működőképességét, békéjét és biztonságát, fel kell tartóztatni a migránsokat, a koronavírus okozta járványhelyzetben pedig ez valóban különös jelentőséggel bír, az illegális bevándorlók legtöbbje ugyanis a pandémia gócpontjainak számító területekről érkezne Európába. Nem engedhető meg, hogy a migránsok behurcolják és szétterjesszék a kórt, ami ellen már hónapok óta folyik a küzdelem. A Magyar Honvédség katonái összesen 242 kilométer hosszú szakaszon őrzik a déli határt, ez négy megyét érint. Több mint ezer katona vesz részt határaink őrzésében. A honvédek a határőrizeti feladatokra alkotmányosan felhatalmazott rendőrökkel együtt látják el ezt a munkát. Ebben segítségükre van közel kétszáz gépjármű és minden olyan modern felderítő technikai eszköz, amely éjjel-nappal, szárazföldön, levegőben vagy akár vízen szolgálja hazánk biztonságát. 2020 novemberéig összesen 13 514 fő illegális határsértőt tartóztattak fel. A számokból is látszik, hogy a koronavírus árnyékában is egyre nő a nyomás a magyar határon, de a jogi és műszaki zár, a kerítés, az odavezényelt rendőrök és katonák állják a sarat, a magyar határvédelem betonbiztos.

– Korózs Lajostól Szabó Tímeáig számtalan olyan ellenzéki politikus van, aki nem csupán a járvány első, de most, a második hulláma idején is hazugságokkal támadta az egészségügyben dolgozókat. Ön szerint lesz következménye annak, hogy kiderült, támadásaikat álmentősökre és hamis adatokra építették?

– Korózs Lajos MSZP-s képviselő, az Országgyűlés népjóléti bizottságának elnöke tavasszal, a járvány első hullámában kamuvideót készített, most pedig kamu halálozási statisztikákat osztott meg, félelmet keltve és alaptalanul riogatva ezzel az embereket. Egy világjárvány közepén ennek a fele sem tréfa. Ebben a helyzetben három lehetőség van: Korózs Lajos vagy magától lemond a népjóléti bizottság elnöki posztjáról, vagy szövetségesei visszahívják, vagy pedig nem kizárt, hogy a parlamenti többség maga szerez érvényt ennek, amire még nem volt példa. A baloldal – a DK-tól a Jobbikon, az MSZP-n át a Karácsony-pártig – eddig ahol csak tudta, akadályozta a járvány elleni védekezést, álhírekkel és a kamuvideókkal akarták hitelteleníteni a munkát, és kizárólag saját politikai akció­ikkal vannak elfoglalva. A Korózs Lajos közreműködésével készült álvideónak nem lett semmilyen következménye, ami azt jelzi, hogy az MSZP egy következmények nélküli párt. Sőt miközben egész Európában egyre kritikusabb a helyzet, és tőlünk nyugatabbra is már sorra telnek meg a kórházak, a magyar baloldal továbbra sem segíti a védekezést, és még Korózs Lajos gyalázatos kamuvideója után sem állnak le. Szemrebbenés nélkül folytatják az álhírek gyártását, a kicsinyes politikai akcióikat, a hangulatkeltést, és továbbra is támadják a védekezésben részt vevőket. Egyébként sehol a világon nem kellene arról vitát nyitni, hogy ha egészségügyi válsághelyzetben a parlamenti szakbizottság elnöke olyan videót készít, amely a védekezésben részt vevőket rágalmazza meg, akkor másnap azonnal lemondjon.