Sikeres Budapest nélkül nincs sikeres Magyarország

– Az új esztendő kezdetén mit vár 2021-től, mik lesznek az év legfontosabb feladatai?

– Abban bízom, hogy Magyarország és Budapest legkésőbb a nyár elején újra kinyit. Hogy újra kitehetjük a nyitva táblát, és túl leszünk a bezártságon. Ehhez le kell győznünk a járványt. Óvatosságra, fegyelemre, kitartásra és sok munkára van még szükség. És legfőképp átoltottságra! Nagy-nagy köszönet az egészségügy szereplőinek, emberfeletti teljesítményt nyújtanak. Köszönet a budapestieknek is: itt a legnehezebb betartani a bezártságot. Hatszázezer budapesti él panelban vagy társasházban, lakásaik felének még erkélye sincs. A védekezés és az újranyitás mellett az év legfontosabb feladata a gazdasági növekedés újraindítása lesz. És mindvégig fokozottan figyelünk a munkahelyek, munkavállalók, a családok védelmére és a vállalkozások támogatására.

– A miniszterelnök év eleji rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy Magyarország nagy idők kapujában áll, és a következő tíz év rendkívül sikeres lehet. Ez igaz Budapestre is?

– Budapest a magyar siker egyik sine qua nonja: sikeres Budapest nélkül nincs sikeres Magyarország. A nemzet fővárosa komoly hozzáadott érték lehet a nemzet sikeréhez. Igen, Budapest is új korszak küszöbén áll. Majdnem minden feltétel megvan ahhoz, hogy a város a XXI. század következő évtizedeiben legsikeresebb korszakát élje meg. Ma talán hihetetlennek hangzik, de 2030-ra a városi életminőség és a gazdasági, kulturális, turisztikai vonzerő alapján Budapest lehet Európa top három fővárosának egyike.

– Mik lennének az adott feltételek?

– Európa kellős közepén Budapest földrajzi elhelyezkedése kitűnő, éghajlata kedvező. Egy gazdaságilag és népességét tekintve is növekvő urbánus térségről beszélünk – több mint hárommillióan élnek itt, illetve kötődnek munkájukkal, vállalkozásukkal, tanulmányaikkal napi szinten a városhoz. A miénk Európa egyik legbiztonságosabb fővárosa. Ez egy remek hely, jó itt élni, dolgozni, jó idelátogatni. Egy barátságos világváros. Békeidőben egyre több cég, intézmény, nemzetközi esemény talál otthonra nálunk. A budapesti szolgáltatási szektor és munkaerő versenyképes, a városi infrastruktúra alapadottságai jók. Budapest egy olyan térség központja, amely egyre jobban el van látva közlekedési hálózatokkal, és ahol egyre nagyobb a tőke és tudás koncentrációja. Van feladat bőven, de az esély adott.

– Miért csak majdnem minden feltétel van meg a sikerhez? Mi hiányzik?

– Nem mondom, hogy hiányzik, de mindenképpen javítható az együttműködés kultúrája. Meggyőződésem, hogy a XXI. században személyek és közösségek számára is a siker egyik legfontosabb tényezője az együttműködési készség. A csapatmunkára és csapatjátékra való képesség és hajlandóság. Együtt dolgozni a közös sikerért. Na, ebben most nem állunk jól.

– Miért?

– A városházán az ideológiai és politikai harc mellett döntöttek az együttműködés és a hétköznapi városi feladatok gondos ellátása helyett. A budapestiektől kapott megbízást nem városi szolgálatnak tekintik, hanem politikai eszköznek a 2022-es választási küzdelemben. Cél a kormány befeketítése bármi áron. Az okozott kár nem számít. A városvezetés túszul ejtette Budapestet, minden kérdésből konfliktust csinál. Ha folytatnánk a párbeszédet, a közös munkát, és a budapestiek érdekében budapesti ügyekben közösen találnánk megoldást, akkor nem lehetne fő gonosznak, a törpöket bántó csúnya Hókuszpóknak beállítani a kabinetet. Nem lehet egyszerre sikeresen és békésen együtt dolgozni és háborúzni is valakivel; sajnos a városvezetés az utóbbit választotta.

– Politikai stratégia áll az állandó vitatkozás hátterében?

– A városvezetés fő politikai terméke az áldozatszerep és az állandó panaszkodás, magyarázkodás, kifogáskeresés. Hibás Tarlós, a kormány, nyáron a meleg, télen a hideg. Mindig más. Megpróbálják azt a látszatot kelteni, hogy van a szegény, tehetetlen és kiszolgáltatott önkormányzat és az őt bántó gonosz, erőszakos, behemót kormány. Tennék ők, csak nem engedi az ármány… Ezzel egyszerre akarnak szimpátiát kelteni és igazolni a semmittevést. Pedig a budapestiek, joggal, megoldásokat és cselekvést várnak a vezetőktől, nem panaszkodást. Különösen válságos időkben.

– A városvezetés szerint a kormány sanyargatja a Fővárosi Önkormányzatot, folyamatosan elvonásokkal sújtja a várost, bünteti Budapestet.

– A koronavírus óriási lyukat ütött Magyarország költségvetésén. Elmaradt 1400 milliárd forint adóbevétel, felmerült 4700 milliárd forint váratlan, nem tervezett kiadás. A koronavírusnak nem tudjuk benyújtani a számlát, a kiadásokat csak közös teherviseléssel lehet kigazdálkodni. Nem az önkormányzatoknak és nem a kormánynak van pénze, hanem az embereknek, a családoknak, a munkavállalóknak, a vállalkozásoknak. A célunk egyértelmű: védjük meg az emberéleteket és a polgárokat, a családokat, a munkavállalókat mentesítsük a lehető legnagyobb mértékben a válság hatásai alól, védjük meg a munkahelyeket. Az nem szempont, hogy kormányzati szervezeteknek, önkormányzatoknak nehezebb gazdálkodniuk. Ezek nem önmagukért, hanem a magyar emberekért vannak.

– Igen, de a városvezetés szerint velük szemben diszkriminatívak a kormány lépései…

– A városvezetésnek a matematikával, a közgazdászokkal és a Moody’s amerikai pénzügyi intézettel vannak vitái, nem a kormánnyal. A Magyar Államkincstár kimutatása szerint 2020 harmadik negyedévében a fővárosnak 224 milliárd forint szabad pénzállománya volt. Ehhez jön még a kormány által korábban engedélyezett, 2023-ig szabadon felhasználható, le nem hívott 60 milliárd forintos hitelkeret. Ráadásul a kormány kész magára vállalni további 60 milliárdnyi jelentős fővárosi közlekedésfejlesztést, erre javaslatot tettünk a főpolgármesternek. Nem véletlen: a Moody’s amerikai pénzügyi minősítőintézet októberben felminősítette a Fővárosi Önkormányzatot, a stabil osztályzatot pozitívra emelte, mert kiegyensúlyozottnak és biztosnak ítéli a város gazdasági helyzetét.

– Ékes példája volt a vitáknak a Lánc­híd-felújítás, amelynek csúszása miatt ugyancsak a kormányra mutogattak Karácsony Gergelyék.

– A Lánchíd felújítása olyan, mint egy rossz szappanopera. Karácsony Gergely tavaly személyesen döntött a még Tarlós István által kiírt közbeszerzés leállítása mellett, pedig négy cég is tett érvényes ajánlatot. Nagy nehezen, sok késlekedéssel kiírt egy új pályázatot, és decemberben kiderült: ugyanazt a munkát Karácsony ötmilliárd forinttal drágábban szerződi le, mint amennyibe a Tarlós-féle, menet közben átvett és teljesen feleslegesen lefújt közbeszerzés alapján került volna. Vagyis Karácsony Gergely másfél éves totojázása ötmilliárd forintjába kerül a budapestieknek. Ebből nyolc vadonatúj CAF villamos állhatna forgalomba.

– Mi lehet a drágulás oka?

– Erre a kérdésre a főpolgármester nem ad választ. Logikusan két oka lehet. Egy: a városháza késlekedése miatt folyamatosan romlott a híd állapota, és annyival rosszabb lett, hogy ennyivel drágább a munka. Ez a súlyos gondatlanság esete.

– Tizenöt hónap késedelem ötmilliárdos drágulást okozott?

– A valós drágulás ötmilliárdnál is több. Karácsonyék a kivitelező számára sokkal kedvezőbb, enyhébb szerződést kötnek, mint amit Tarlós kötött volna. Ez a kivitelező szempontjából kevesebb kockázatot, olcsóbb teljesítést eredményez. Tarlósék 75 millió forint előleget fizettek volna a szerződés aláírásakor, ami egy húszmilliárdos szerződésnél gyakorlatilag nulla. Karácsony ötmilliárd előleget fizet, bármilyen munka elvégzése nélkül, előre, azonnal. Ez szokatlanul magas összeg. Érdekes egybeesés: pont ötmilliárddal lett drágább ugyanaz a munka… További kedvezőtlen változás, hogy Karácsony Gergely megfelezte a kivitelező által késedelem esetén fizetendő kötbér mértékét. Azaz nyugodtan késhet, nem fog fájni neki.

– És a másik ok?

– Indokolatlan túlárazás, ami mögött korrupció húzódhat meg. Ezt a forgatókönyvet erősíti a szokatlanul magas, azonnal megfizetendő előleg is, ami véletlenül pont megegyezik a drágulás mértékével. A nemzetközi korrupciós kutatások szerint egy túlárazott szerződés nagyon magas előleggel és fájdalommentes szankciókkal azt leplezheti, hogy a felárból azonnal visszacsorgatják a lezsírozott összeget. Remélem, hogy a városházi ellenzék kezdeményezi az ötmilliárdos indokolatlan drágulás és az azonnal kifizetett ötmilliárdos előleg kivizsgálását.

– Korrupcióval vádolja a városvezetést?

– Senkit sem vádolok korrupcióval, de fontos lenne választ kapnunk: miért kerül ugyanaz ötmilliárddal többe Karácsonynak, mint Tarlósnak, miért kellett másfél évet késlekedni, miért nem lehetett a jóval olcsóbb, Tarlós-féle ajánlatot elfogadni, miért fizetnek 75 millió helyett ötmilliárd forint előleget, miért felezték meg a kivitelezői késedelem kötbérét?

– A hírek alapján úgy tűnik, hogy az új Duna-híd kapcsán is keresi a konfliktust a városvezetés, hiszen Karácsony Gergely a Facebookon azt írta, „kezdeményezni fogom a Galvani hídhoz kapcsolódó úthálózatról való döntés elhalasztását a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában”. Nem lesz új híd?

– Ha megengedik, összefüggésbe helyezem az új peremhidat. Amikor Budapestet építjük, gyakorlatias megoldásokra törekszünk a fővárosiak érdekében. Elfogadjuk azt a szakmai konszenzust, hogy a legfontosabb feladat a közlekedés fejlesztése. A budapesti közlekedés fejlesztésekor egyszerű célokat követünk. Mindenki gyorsabban és kényelmesebben érjen célba, legyen kevesebb a dugó, tisztább a budapesti levegő. A legnagyobb kihívás, hogy munkanapokon egymillió ember autóval jön be az agglomerációból és a külső városrészekből Budapest belső kerületeibe. Nekünk ezt a nyomást kell oldanunk, enyhítenünk, akkor lesz jobb a budapesti közlekedés. És akkor lehet több minőségi tere a kerékpáros és gyalogos közlekedésnek is.

– Hogyan?

– Ahhoz, hogy kevesebb legyen az autó, három dolgot kell megvalósítanunk. Folyamatosan javítani kell a tömegközlekedést, beleértve az elővárosi vasutat is. Gyorsabban, kényelmesebben, kevesebb átszállással. Meg kell építeni a város szélén hiányzó körúti elemeket – utakat, peremhidakat – északon és délen, ezzel ugyanis két legyet ütünk egy csapásra. Közvetlen kapcsolatot teremtünk a külső városrészek között, és mivel e forgalom így elkerüli a belső részeket, tehermentesítjük a belvárost. Végül meg kell épülnie annak a P+R parkolóhálózatnak is, ami a külső csomópontoknál megteremti a lehetőségét, hogy könnyen le lehessen tenni az autót, és átszállni a tömegközlekedésre.

– Ebbe a fejlesztési irányba illeszkedik tehát a Galvani híd beruházása.

– Igen, illetve később északon az Aquincumi híd megépítése. A Galvani hídnál jól haladunk a tervezéssel, nemzetközi pályázaton választottuk ki a tervezőket, akik a szakma világsztárjainak számítanak, az angol–holland iroda magyar mérnökökkel közösen dolgozik. Bár ez egy száz százalékban kormányzati forrásokból finanszírozott beruházás, a zsűribe meghívtunk egy főpolgármester-helyettest, a budapesti főépítészt és a kerületek delegáltjait is. A déli híd a kapcsolódó úthálózattal, amely a legtágabb értelemben az M1/M7-es bevezető szakasza és a Jászberényi út között teremt összeköttetést, összekapcsolja Dél-Budát, Dél-Pestet és a Csepel-szigetet, és ami nagyon lényeges: naponta 55 ezer autóval tehermentesíti a belvárost a forgalmi modellezések szerint. 2022-re elkészülnek az engedélyes tervek, az engedélyek birtokában pedig nyílt európai uniós közbeszerzésen kereshetünk kivitelezőt.

– Nemrég ismét új buszok álltak forgalomba a fővárosban, amelyek beszerzésére a kormány ad forrást.

– Kizárólagos kormányzati pénzből állt forgalomba 2020-ban hatvannégy vadonatúj, korszerű, alacsony padlós, légkondicionált autóbusz Budapesten. Harminc a Volánbusz flottájának része, harmincnégyet a BKV üzemeltet. Ezek hetente összesen félmillió utast szolgálnak ki.

– Mindezeken túl hogyan tudnak segíteni a fővárosnak a tömegközlekedés fejlesztésében?

– A Fővárosi Önkormányzat tavaly is kapott, és idén is kap 12 milliárd forintot a budapesti tömegközlekedés működtetésére. Ilyen címen egyetlen vidéki település sem jut egyetlen fillér támogatáshoz sem. A még Tarlós István alatt kötött, de természetesen Karácsony Gergely főpolgármestersége idején is betartott megállapodás alapján a hármas metró felújításának teljes, 200 milliárdos költségét a kormány fizeti. Ezenfelül, hogy semmiképpen se kerüljön sor újabb hitelfelvételre, adóemelésre vagy megszorításra, amiket Karácsony Gergely akart meglépni, arra is javaslatot tettünk, hogy a kormány magára vállalja jelentős fővárosi nagyberuházások megvalósítását és teljes finanszírozását. Ezzel hatvanmilliárd forinttal tehermentesítjük a főváros költségvetését, ennyit lehet más célokra fordítani.

– Milyen fejlesztésekről lenne szó?

– Ilyen lenne a Tarlós István és Vitézy Dávid munkájának eredményeként megvalósult, nagyon sikeres budai fonódó villamos déli irányú meghosszabbítása, a Gellért-hegyi sikló megépítése, ami lehetővé tenné a turistabuszok kitiltását a Gellért-hegyről, a pesti rakpartok gyalogos- és kerékpárosbarát átépítése, zöldfelülettel, pihenőkkel, utcabútorokkal, kutakkal, valamint az Etele téri buszpályaudvar bővítése és P+R parkoló építése. Reméljük, hogy a budapestiek érdekében a városvezetés elfogadja a kormányzati javaslatot.

– Visszatérve a buszok témaköréhez: a főváros cége, a BKV bérelt volna hat plusz hat buszt, ezek azonban végül nem érkeztek meg, ráadásul Karácsony Gergely némi ellentmondásba is került azzal kapcsolatban, hogy kötöttek-e egyáltalán szerződést egy offshore hátterű céggel. Hogy áll ez az ügy?

– A főpolgármester még tartozik azzal a budapestieknek, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba, nagyon sok a megválaszolatlan kérdés. Hogyan indulhatott a közbeszerzésen olyan cég, amelyik a pályázat megjelenésekor még nem is létezett? Hogyan szerződhettek egy vállalkozással, aminek se munkatársai, se irodája, se anyagi ereje, se referenciái, se tapasztalata, se saját járműparkja nincs a szerződés teljesítéséhez? Hogyan szerződhettek egy olyan offshore kamucéggel, amely a BKV saját vállalatbiztonsági jelentése szerint arra törekszik, hogy eltitkolja valós tulajdonosait? Ki bírálta felül ezt a vállalatbiztonsági jelentést? Ki döntötte el, hogy a BKV saját jelentése ellenére, amely kockázatosnak minősítette az ügyletet, mégis megkössék a szerződést? Hogyan nyerhette meg a pályázatot egy olyan vállalkozás, amely nem létező buszokat vallott magáénak? Tudott-e a BKV által feltárt vállalatbiztonsági kockázatokról Tüttő Kata és Karácsony Gergely? Hogyan írhatja ki a főpolgármester a Facebookra, hogy nem kötnek szerződést, mikor már egy hónapja megkötötték? Ki vállalja a felelősséget ezért az offshore-
mutyiért?

– Nem először tűnik úgy, hogy Karácsony Gergely részéről csak üres kampányígéret volt az átláthatóság, sőt, mintha ő sem látná át teljesen, mi történik az általa irányított városban.

– Amikor a főpolgármester azt állítja, hogy a zavaros hátterű céggel nem kötnek szerződést, és azonnal nyilvánosságra kerül az egy hónapja már aláírt kontraktus, akkor valaki hazudik. Logikailag két lehetőség van: a főpolgármester vagy nem tudta, mit beszél saját buszbeszerzéséről, vagy szándékosan vezette félre a közvéleményt. Nehéz eldönteni, melyik a rosszabb.