BABÁK MIHÁLY – SZARVAS

Szarvas Békés megye nyugati kapujában, a Körös egyik holtága mellett fekvő, dinamikusan fejlődő település. Babák Mihály polgármester 1998-ban a Fidesz megyei listájáról jutott be a parlamentbe, jelenleg az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának tagja. Még ugyanebben az évben Szarvas város polgármesterévé választották, kiemelkedően eredményes munkálkodásáért 2002-ben Az Év Polgármestere-díjjal, 2004-ben Polgármesteri arany pecsétgyűrűvel tüntették ki. A Mittrovszky-kastély felújításának megkezdése, vagy a Városi Gyógyfürdő rekonstrukciója éppúgy az ő nevéhez fűződik, mint a Lengyel Palota felújítása. Városszerte kerékpárutak, civil és közösségi házak, sportlétesítmények, parkok, színház, sőt vízi színpad emeli a város rangját. Megépült a történelmi Magyarországhoz vezető emlékút, a népfőiskola, a híres lovasfesztivál pedig évek óta gondoskodik a város országos ismertségéről és nemzetközi hírnevéről.

Babák Mihály városa sikerét személyes sikerének is tartja. Fontosnak érzi, hogy amit a testülettel közösen elterveznek, annak szükségszerűségét a város lakói is értsék meg. Örüljenek annak, hogy épül, fejlődik a város. Amikor egy településen és környékén az a hír járja, hogy itt érdemes élni, akkor eredményes a munkánk, mondja.

Rengeteget dolgoztak az elmúlt években azon, hogy Szarvas komfortosabb, élhetőbb legyen. A városban több utca igen rossz állapotban volt, a csatornahálózat is felújításra szorult. A városi ligeten belül kerékpárutakat létesítettünk, felújítottuk a sportpályát, kerékpáros hidat építettünk a Körösön át, foglalta össze a legfontosabb fejlesztéseket Szarvas polgármestere. És valóban, ha végigsétálunk Szarvas utcáin, szépen felújított műemléképületek és tiszta, rendezett városkép fogad.

Az emberek többsége inkább a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot, a biztonságot szereti, nem a változásokat, mondja Babák Mihály, aki szerint sok munkát kell fektetni abba, hogy megértessék, a változás a polgárok érdekeit szolgálja. Ha a városukat maguknak érzik az emberek, az tartást, lokálpatrióta önbizalmat ad. Büszkék lesznek Szarvasra. Ezt tartja az egyik legfontosabb dolognak a polgármester, mivel ez neki is, a testületnek is visszajelzés arról, hogy jól végzik a munkájukat. – Az emberek feje fölött nem lehet döntéseket hozni. Kizárólag velük és értük – foglalta össze Babák Mihály.

BÉDY ISTVÁN – HARKÁNY

A polgári értékrendhez kötődő Bédy István 1990 óta megszakítás nélkül Harkány polgármestere. Népszerűségére jellemző, hogy rendszeresen 70-80 százalékos támogatottsággal választják meg. Az elmúlt 15 év egyik legnagyobb eredménye az intézményhálózat fejlesztése volt a városban. Nemzetközi szintű sportcsarnokot építettek, amely számos jeles sportrendezvénynek adott otthont. Új óvodát építettek és teljesen felújították a helyi iskolát, amelynek igyekeztek a szakmai színvonalát is emelni, szakmai és nyelvi laborral. Új szabadtéri színpad is épült, öltözőblokkal kiegészítve, az önkormányzat a rendőrség épületét és a helyi szociális otthont is renováltatta, és építettek egy mini skanzent.

Felújították az úthálózatot, kerékpárutat építettek, kiépítették a csatorna-, kábeltelevízió- és telefonhálózatot. Díszburkolat jelent meg az utakon és hamarosan elkészül egy elkerülő út is, amely könnyebbé teszi a közlekedést. A közvilágítás-korszerűsítés is ez idő alatt történt. Ezen kívül rendszeresen bővítik a köztéri virág- és faállományt.

Számos hagyományteremtő ünnepet honosított meg az önkormányzat, így például a fürdőfesztivált, a szüreti fesztivált, a német kulturális csoportok találkozóját, az alapítványi bált, amelynek bevételét a helyi sport, az iskola és művelődés fejlesztésére fordítják. Tavasszal ördögűző napot, pünkösdi fesztivált, évente horvát estet tartanak, és rendszeres a harkányi nyár rendezvény is.

Az elmúlt másfél évtizedben rengeteg köztéri alkotás került a város tereire. Többek között egy Zsolnay-porcelánból készült kút és egy szintén Zsolnay-országalmás csobogó. Elkészült a hősök emlékműve, amelyen a város mindenkori magyar hőseinek neve szerepel. Mindemellett idén avatták fel Wass Albert egész alakos fából készült szobrát.

Harkány városa törekszik a jó baráti kapcsolatok kialakítására is, így például a többi magyarországi fürdővárossal, és hazánk határain kívül is öt várossal ápol testvér városi kapcsolatot. A tavaly december 5-i népszavazásra emlékezve pedig ebben az évben két határon túli magyar testvérvárosi kapcsolatot is kialakítottak.

Mivel a város része a történelmi Villányi borvidéknek, a polgármester szerint fontos volt a hegyoldal közművesítése is. Itt főleg „aprógazdák” tevékenykednek, Harkánynak pedig fontos kisvállalkozóinak megtartása. Bédy István elmondta, hogy jelentős fejlesztési területtel rendelkeznek a fürdő környékén, és egy új városközpont kialakítását is tervezik, úgyhogy a jövő biztosítva van.

BETHLEN FARKAS – VERŐCE

Bethlen Farkast 1998-ban a Dunakanyar Rádió tulajdonosaként a verőceiek közül többen is arra kérték, induljon a polgármester-választáson. Hosszas vívódás után, a jelentkezések előtti éjszakán döntötte el, hogy igent mond a felkérésre, miután négy szó állt össze gondolataiban: „gondos gazdaként alázattal szolgálni”. Bethlen Farkas azóta – immár több mint hét éve – teljes szívvel és lélekkel dolgozik és éli mindennapjait Verőcén, hétvégenként pedig Erdélyben és Kárpátalján teszi ugyanezt. Nem csoda, hogy 2002-ben a verőceiek 80 százaléka döntött úgy, hogy továbbra is ő legyen a település első embere. 1998-ban, amikor hivatalba lépett, hónapokon keresztül, sokszor hajnali három óráig tanulmányozta az elmúlt ciklusok működését. Ekkor jött rá, hogy az önkormányzatok nagy többsége azért küzd forráshiánnyal, mert nem merik átalakítani régi, rosszul működő intézményeiket.

Verőcén ma már nem ez a helyzet. Kezdeti lépésként 1999-ben a képviselő-testület bérbe adta az óvodai konyhát egy vállalkozónak, aki továbbra is a korábbi áron ad ebédet a gyermekeknek. Így nem áll fenn annak a veszélye, hogy az óvodai dolgozók megrakott szatyrokkal távoznak esténként, amely korábban 10 millió forintos veszteséget jelentett. Az új rendszer bevezetésével hat év alatt 60 millió forintot sikerült megtakarítani a település számára, amelynek a helyi lakosok élvezhetik az előnyeit.

Forráshiány helyett a működési költségek 50 százaléka jut fejlesztésekre Verőcén. Bethlen Farkas hangsúlyozta, hogy el kell választani a működést a fejlődéstől, hiszen míg az előbbi az életben maradáshoz szükséges feladat, addig az utóbbi olyan cél, amely minőségében több és nemesebb a működésnél. A 3064 lelket számláló faluban egymást érik a fejlesztések; az idén például három új út épült, a kátyúkat eltüntették az aszfaltutakról, felújították az egészségházat, és az óvodát is újjávarázsolták. A gyermekek ezenkívül két játszótérrel is gazdagodtak. Kora tavasszal vízi színpad épült, ahol egész nyáron komoly- és könnyűzenei koncertek, egyházi rendezvények várják a színvonalas kultúrát igénylő közönséget. Jó időben megduplázódik a lakosság, ugyanis nagyon sokan vásárolnak hétvégi házat a Duna menti településen.

A falu szívébe gyönyörű dísztér került, dunai lejáróval. A tér közepére álmodott négyméteres szökőkút Tóth Dávid szobrászművész munkáját dicséri. 1998 óta minden évben fölavatnak egy-két köztéri szobrot, amelyek környezetét is megszépítik egyúttal. Az alkotások mindegyike a magyarságot és a kereszténységet hivatott erősíteni. Verőcén található az ország egyetlen Géza fejedelem lovas szobra, ezenkívül fölfedezhetjük többek között Keresztelő Szent János vagy akár Szent Kristóf alakját is, amint vállán viszi a kis Jézust. A Duna-parton találhatók a Hét vezér-haranglábak, amelyek minden reggel és este 7 órakor harangjátékkal kápráztatják el a település polgárait és vendégeit. A falu bejáratánál két faragott tölgyfa üdvözöl bennünket, az egyiken a csodaszarvas fölött Hunor és Magor, valamint a turulmadár és a Nap szimbóluma látható, a másikról pedig Álmos vezér a kürtjével, Emese és a Hold tekint ránk. Legutóbbi, december 5-i megemlékezés alkalmából átadták a Wass Albert-szobrot és -parkot, amely utóbbi otthont adott a növényzettel kirakott Nagy-Magyarországnak is. A sziklákon a nagy író idézeteit olvashatjuk.

A haladás titka a kemény munka mellett az összefogás, amely igen szoros a két történelmi egyház és a képviselő-testület között, mutatott rá a község első embere. Az eredményes együttműködésnek is köszönhető, hogy az önkormányzat 2003-ban a református egyház kezelésébe adta az addig állami intézményként funkcionáló bölcsődét, óvodát és általános iskolát. Ezzel bezárult a kapu az 1948 óta tartó, idejétmúlt nevelésnek és oktatásnak. „Rend kell legyen a faluban, a városban és az országban is. A település vezetése hasonlatos a család vezetéséhez: ha az ember becsülettel és büszkeséggel helytáll és gondos gazdája tud lenni a családnak, akkor az a család működni fog. Ugyanez vonatkozik a településre is, rendszertől, pártszínektől függetlenül, Magyarországon és bárhol másutt a világon” – vallja Bethlen Farkas.

BÓKA ISTVÁN – BALATONFÜRED

Dr. Bóka István a rendszerváltástól kezdve vesz részt a térség politikai életében, 1993-tól 2002-ig Alsóörs polgármestere volt, majd 1998-ban a balatonfüredi választókerület egyéni országgyűlési képviselője lett.

– Úgy gondolom, hogy amit Alsóörsön elképzeltem, azt a település alpolgármestereként 1990 és 1993 között, majd vezetőjeként eltöltött csaknem egy évtized alatt sikerült megvalósítanom – tekint vissza az elmúlt évekre Bóka István. Mivel úgy érezte, új és friss gondolatokra van szüksége, váltott, és 2002-ben elfogadta Balatonfüred felkérését, hogy induljon a helyi polgármester-választáson.

Mivel Bóka István születésétől fogva kötődik a Balaton-felvidékhez, s előbb polgármesterként, majd néhány évig a Balaton Fejlesztési Tanács elnökeként pontosan megismerte a régió minden gondját és baját, így lényegében csak a település változott, a tennivalók megmaradtak. Balatonfüred konkrét ügyeivel ugyan csak a hivatalba lépését követően találkozott, de a nagy fejlesztési elképzelésekkel, és a megoldásra váró problémákkal tisztában volt. Egyik ilyen a Balaton Szabadidő és Konferencia Központ ügye volt, amelynek felépítésére a Széchenyi Terv keretében ugyan nyert pénzt a város, ám a kormányváltást követően ezt nem fizették ki. A polgármester érdeme, hogy a csaknem egymilliárd forintos beruházásból 444 milliót végül mégis megkaptak az államtól, s így 2004 végén megnyílhatott a csaknem ezer négyzetméter alapterületű, konferenciák, koncertek és sportrendezvények helyszínéül szolgáló épületegyüttes, melyben fallabda-, fitnesz- és táncterem, valamint szauna, pezsgőfürdő, mozi, étterem és a kertjében egy szabadtéri színpad is helyet kapott.

Azt is mindenki látta, hogy a másik égetően fontos probléma az úgynevezett „görög falu” ügye, folytatja a mára már megoldott feladatok felsorolását a polgármester. A helyzet adott volt. A látványfalut 1993-ban kezdték építeni, ám az építkezés pénzügyi és jogi problémák miatt rövid időn belül megfeneklett.

Az egyik leglátványosabb beruházás jelenleg a reformkori városközpont újjáépítése, melyre a város egy uniós pályázat keretében 390 millió forintos támogatáshoz jutott. Ebből a pénzből alakítják ki a Balatoni Borok Házát, a volt mozi épületéből egy galériát, ahhoz kapcsolódóan pedig egy szabadtéri színpadot építenek. Emellett megújul a Vitorlás tér, valamint igényes térkövet fektetnek a Blaha és a Kisfaludy utcára. Ezzel párhuzamosan az eddig kihasználatlanul álló, városi tulajdonban lévő Ipoly Szállót, Árkád Hotelt és Horváth-házat sikerült értékesíteni, így azoknak a felújítása is folyamatban van. Az egykori hangárok helyére pedig szálloda épül üzletekkel és vitorláskikötővel úgy, hogy a beépítetlen területre bárki beléphet, sétálhat a Balaton partján, mivel a terület tulajdonjogát nem, csupán az építési jogot adta el az önkormányzat.

– Ha mindezeket összegezzük – vázolja a polgármester -, akkor elmondható, hogy az önkormányzat által finanszírozott 450-500 millió forintos fejlesztések 6-6,5 milliárd értékű, többségében hazai magántőkét mozgatnak meg. A már említett beruházásokon túl elkezdődött a további, jó minőségű vízforrások utáni kutatás, s az eddigi feltárások azt valószínűsítik, hogy száraz szén-dioxid is található Füreden, ami a gyógyturizmus szempontjából újabb lehetőséget kínál. A fejlesztés pedig természetesen a jövőben is folytatódik, a tervek szerint egy kamionos forgalom számára épülő elkerülő úttal, a volt Huray-piac hasznosításával, valamint a kiserdő, a Tagore sétány és a Szívkórház előtti Gyógy tér rehabilitációjával.

DERCE TAMÁS – BUDAPEST, ÚJPEST

Dr. Derce Tamás 2002-ben az Újpestért Egyesület, a Fidesz és az MDF támogatásával, független jelöltként került újra, negyedik alkalommal a főváros IV. kerületének élére. Gyakran szerepelt nagy visszhangot kiváltó nyilatkozataival az országos hírekben; még nem egészen megszokott hozzáállás ugyanis Magyarországon az, hogy egy polgármester tűzön-vízen át kiáll a neki bizalmat szavazó polgárok érdekei mellett. Derce Tamás a Sziget Fesztiválról az Újpestre is elhallatszó zaj miatt beperelte az eseményt szervező irodát, kijelentette, hogy az újpesti piacon előnyben részesítik majd azokat a kereskedőket, akik magyarok és „Arany János nyelvét beszélik”, levélben fordult a többi polgármesterhez, amikor sejthető lett, hogy az önkormányzati elvonások miatt újabb óvoda- és iskolabezárások várhatók, határozottan fellépett a Rákospalotai Hulladékhasznosító ügyével kapcsolatban, egy alkalommal az Alkotmánybírósághoz fordult jogértelmezésért a vízlopások miatt bevezetett, ötszörös büntetőtarifa ügyében, harcolt az aquincumi híd megépítése ellen, mert az hatalmas forgalommal árasztotta volna el a kerületet, s bevezette a szabálysértési bírságot azon traffipaxos autók ellen, amelyek a járdán parkolnak.

Ennél azonban minden bizonnyal még fontosabb az, hogy vezetése alatt a kerületben hihetetlen változások mentek végbe. Közel egy évtized munkájába telt, de felújították az összes, az önkormányzat tulajdonában lévő háziorvosi rendelőt, új iskola és folyamatosan működő, önálló színház épült.

Mára elmondható, hogy egy rövid szakasz kivételével az egész kerület összközműves; a fővároson kívül élők talán nem tudják, de ez messze nem jellemző minden peremkerületre.

A korábban főként végeláthatatlan panelrengetegéről ismert Káposztásmegyer képe is megváltozott: egy alaposan kidolgozott rendezési terv alapján a még beépítetlen területek egy részét beépítették, másik részén pedig zöldterületet alakítottak ki.

Szinte teljes egészében átépült a városközpont is: a kerület főútjának tekinthető Árpád út nagy részét felújították, a romos épületeket elbontották. Elkészült továbbá több mint háromszáz önkormányzati bérlakás, amely szám más fővárosi kerületekkel összehasonlítva kiugróan magas.

A polgármester vezetésével a helyi önkormányzat természetesen a jövőre nézve sem marad tervek nélkül. Hamarosan folytatódik az Árpád út további felújítása és folytatódnak az útépítések is; ugyanis még a rengeteg munka után is maradt errefelé egy-egy olyan épület, amely Derce Tamás szerint „állattartásra sem alkalmas”. A tervek közül nem maradt ki a piactér rendezése sem.

Nemsokára megkezdődik Újpesten Észak-Pest talán legnagyobb, közeljövőbeli beruházása. A korábbi Táncsics Bőrgyár területén ugyanis 1200-1300 lakás mellett például konferenciaközpont és európai színvonalú, szökőkutas parkok épülnek. Nem készítettem korábban számvetést az eddigi eredményekről, mert a múlttal csak akkor foglalkozom, amikor végképp nincs más dolgom; a mindennapokban egyébként a jövőbe tekintek, arra figyelek, ami előttünk van, állítja Derce Tamás, aki ezt teszi a kerületben is: az élet által feltett kérdésekre keresi az adott helyzetnek megfelelő választ.

FAZEKAS SÁNDOR – KARCAG

Fazekas Sándor 1990 óta Karcag polgármestere. Következetes embernek tartják, olyannak, aki mindig elérhető tervekben gondolkozik, és azokat sohasem adja fel. Karcagon, ahol azelőtt például csak a helyi utak 27 százaléka rendelkezett szilárd burkolattal, ma már ez az arány 92 százalékos. A 23 ezres város 80 százaléka csatornázott, az otthonok 90 százalékában van gáz.

Karcag rendelkezik fedett uszodával, s ennek van egy reumatológiai részlege is. Belefogott a város a kórház felújításába is, ennek az első üteme zajlik most. Van új szennyvíztisztítója Karcagnak, piaccsarnoka, tetszetős üzletsora. Új szárnnyal bővült a Zádor úti iskola, egyébként minden városi iskola kapott nyelvi labort és informatikai centrumot, van, amelyik többet is.

Karcagon minden erőfeszítés ellenére is magas a munkanélküliség, körülbelül 14-15 százalékos. Éppen ezért nagyon fontos dolog volt a városi laktanya épületeinek hasznosítása, amely száz helyi embernek adott munkalehetőséget. A város szeretné, ha több ipari cég is tevékenykedne a területén, de sajnálattal látja, hogy a jelenlegi kormány nem segíti a magyar vállalkozások beindítását, fejlesztését, nem ad nekik támogatást. Még annak figyelembevételével sem, hogy Karcag a Nagykunság történelmi fővárosa, s a jövőben is szeretne a térség központjaként dolgozni.

A város például élen jár abban, hogy már az év elején határozatot hozott a génmanipulált mezőgazdasági növények termesztési tilalmáról. Ez a lépés minden hazai, vidéki önkormányzat számára iránymutató lehet. Karcag egyébként hosszú távú hiteleket használ fejlesztéseihez, melyeknek különböző városi ingatlanok jelentik a fedezeteit. A város természetesen kiaknázza az adódó pályázati lehetőségeket is, legutóbb 130-140 millió forintot nyertek ezen az úton. De rendkívül fontos Karcag fejlődésében az a politikai megállapodás, amelyet a jobboldal hozott tető alá. A képviselő-testületben a Fidesz, a Lungo Dom és az Ipartestület 14 fős többségével szemben csupán egy négyfős MSZP-s ellenzék áll.

Fazekas Sándor szerint történik majd több is Karcagon, illetve az ország vidéki településein, ha 2006-ban nemzeti elkötelezettségű kabinet veszi át majd a kormánybotot, és a folyamatos elvonások helyett a támogatások útjára lép.

Dr. Gyimesi Endre 1994 óta a Fidesz- MDF-FKGP-KDNP közös jelöltjeként polgármester Zalaegerszegen. Az első ciklus alatt sikerült eltüntetni a liberális városvezetéstől örökölt mintegy 500 millió Ft-os önkormányzati hitelállományt, majd mintegy 300 új önkormányzati lakás építésére került sor, illetve megteremtődtek az elkövetkező fejlesztések alapjai, anyagi bázisai is. Ipari parkot sikerült létrehozni, több ezer új munkahelyet teremtve.

Gyimesi Endre 1998-tól a polgári erők összefogásával újra polgármester lett. Ez a ciklus a nagy városfejlesztési projektek időszaka volt Zalaegerszegen. Új szennyvíztisztítót adtak át, biztosítva, hogy a Balaton vízgyűjtő területéről ne kerülhessen szennyezett víz a tóba. Újra elkezdődött a lakásépítés, átadták a fiatal családok otthonát, további több száz önkormányzati bérlakás épült. A városban kiépült a gázvezeték-, és a szennyvízcsatorna- hálózat. Zalaegerszegen átépítették a városon áthaladó vasútvonalat, így a település a nemzetközi vasúthálózatba kapcsolódhatott. A várost övező nagy kiterjedésű zártkertek jelentős részén kiépült a közút mellett az ivóvíz-szolgáltatás is.

Az egerszegieknek a Széchenyi terv pályázatainak segítségével több évtizedes álmot sikerült megvalósítaniuk: termálfürdőt és aquaparkot. Ugyancsak Széchenyi terves és országos pályázatok segítségével építettek a polgári kormányzás alatt lakásokat.

GYIMESI ENDRE – ZALAEGERSZEG

Dr. Gyimesi Endre a 2002-es országgyűlési választásokon (Zalaegerszeg város önmaga egy választási körzet) országgyűlési mandátumot nyert, majd a helyhatósági választáson harmadszor is polgármesterré választották. A közgyűlés többsége is a polgári oldal jelöltjeiből került ki. Folytatva a városépítő munkát, létrehozták a Deák Ferenc Városépítő Programot, amely keretet biztosít az arányos városfejlesztésnek. Jelentős sportfejlesztések kezdődtek. Ifjúsági és Sportcentrum kiépítése, futófolyosó, tekepálya, stadion-rekonstrukció, tornaterem-felújítások, műfüves pályák és jégcsarnoképítés. A városi út- és járdahálózat megújítására, fejlesztésére 2005-ben több mint egymilliárd forintot költöttek. Intézményi felújításra több mint 700 millió Ft-ot fordítottak. Megújult a Gondozóház, most az ország egyik legmodernebb nyugdíjasotthona épül.

A szocialista kormány ígéretei közt szerepelt az ingyentankönyv, ám ez csak ígéret maradt. Zalaegerszeg önkormányzata azonban megvalósította: ingyentankönyvet kapnak az első osztályosok, „Tündérkert program” indult az óvodásoknak, tanulmányi ösztöndíj és „Hazavárunk ösztöndíj”, kollégiumi férőhelyek az iskolásoknak és egyetemistáknak. Az első lakáshoz jutóknak pedig önkormányzati támogatás. Mindez nem kis szerepet játszik abban, hogy bár távol esik a fővárostól, Zalaegerszeg a megyei jogú városok között harmadik település azon a listán, amely azt méri, hogy hol szeretnek leginkább élni a városlakók.

Dr. Gyimesi Endre polgármester a Demokratának elmondta, Zalaegerszeg kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik és lelkes ápolója a lengyel-magyar barátságnak. Továbbá nemcsak szavakban, de tettekben is élharcosa a magyar-magyar összetartozásnak, ezért vezették be a Tiszteletbeli Zalaegerszegi Polgár címet, amelyet a határon túl élő magyarok kaphatnak meg. Eddig több százan igényelték ezt a címet.

KOVÁCS ZOLTÁN – PÁPA

Dr. Kovács Zoltán 15 éve Pápa polgármestere. Kezdetben a legfontosabb feladatának az infrastruktúra fejlesztését tartotta. 1992-ben kezdődött és ma is tart a csatornahálózat kiépítése, amely 2006-ra készül el. Ezzel egyidejűleg került sor az úthálózat felújítására, és részben a Széchenyi Terv segítségével épült meg a várost nyugati oldalon elkerülő út, amely jelentős tranzitforgalomtól kíméli meg a történelmi belvárost. Az Orbán-kormány idején épült át a megye legnagyobb utasforgalmú vasútállomása is. Az önkormányzat folyamatosan érvényesítette azt az elvet, hogy a helyi intézményrendszert az igényekhez igazítsa.

Sokszor kellett fájdalmas döntéseket hozni óvoda- és iskola-összevonások során – mondja a polgármester – ám az így felszabadult források, az elnyert címzett támogatás, az egyházi ingatlanok kártalanításából befolyt pénz lehetővé tette, hogy iskolák épüljenek, illetve újuljanak meg: az Erkel Iskola és Zeneiskola az ország egyik legszebb oktatási intézménye, de büszkék az új Petőfi Gimnáziumra is. Újraindult a nagy hírű Református Kollégium, s a soproni és a veszprémi egyetemmel megvalósult együttműködésünknek köszönhetően ismét lehet Pápán diplomát szerezni. 1999-ben elkészült a városi sportcsarnok, 2002-ben pedig átadták a Perutz Stadiont. Megépült a Várkertfürdő, amely több mint kétezer négyzetméter vízfelülettel várja a pihenni vágyókat – foglalta össze az elmúlt 15 év legfontosabb fejlesztéseit Pápa polgármestere.

A jövő tervei közt szerepel az új mentőállomás építése, annak ellenére, hogy a kormány a 120 milliós beruházáshoz mindöszsze 45 millióval járult hozzá. Ezenkívül a fürdő mellett fedett jégcsarnok is épül. A város ma már vonzó a befektetőknek is: az elmúlt két évben több mint kétezer új munkahely jött létre, és így megfordult a korábbi trend: míg azelőtt a pápaiak jártak dolgozni Sárvárra, Győrbe, Tétre, addig ma Pápára jönnek a buszok Ajkáról, Celldömölkről, Sárvárról.

A város sikerének kulcsa nem kis részben annak a múltban felhalmozódott és korábban kényszerűen elfojtott szellemi tőkének köszönhető, amely a rendszerváltás után elemi erővel tört elő. A polgári értékeken alapuló civil szerveződések pedig mozgósították ezeket az erőforrásokat – vonta le a következtetést az elmúlt 15 év tapasztalataiból Kovács Zoltán, Pápa első embere.

KÓSA LAJOS – DEBRECEN

Meglehetősen hosszú listára lenne szükség felsorolni mindazt, ami Debrecen fejlődését és Kósa Lajos polgármester eredményes munkáját bizonyítja. Ilyen például a Tóth Árpád Gimnázium, a város sport- és atlétikai centruma, amely nemzetközi edzőközpont is, a Főnix sportcsarnok, amely több világversenynek, például a tornász- vagy a jégkorong-világbajnokságnak is otthont adott már. Elkészült a nemzetközi repülőtér, a turistacsalogató mediterrán élményfürdő, épül a korszerű szemétégető, épül a Kölcsey Központ. A régit lebontották, az új szebb és tágasabb lesz: ez adott otthont a külföldön is híres és ismert Debreceni Dzsessznapok című zenei fesztiválnak, amelyet újjáélesztett a város.

Debrecen sikeresen csalogatja a tőkét, ennek egyik bizonyítéka National Instruments nevű cég megtelepedése. Betelt a város első ipari parkja, most nyílik a második. Debrecen ezzel együtt sem ipari és gazdasági, sokkal inkább kereskedelmi, szolgáltató, kulturális és tudományos központ szeretne lenni. A város fejlődésének mindenki által érzékelhető jele a megújult főtér, amelyet sétáló és gyalogos övezetté alakított át az önkormányzat. Mindig tele van a tér, az emberek szeretnek itt időzni, mert mára van arca, hangulata Debrecennek.

Hogy mi a helyi városvezetés eredményeinek titka? Egyrészt Kósa Lajos személye, aki 1998 óta polgármester, s akit kifejezetten menedzser típusú vezetőnek ismernek munkatársai, aki még a lehetetlent is el tudja intézni.

Szinte közmondásos, hogy Debrecennek milyen szűk marokkal méri a pályázati pénzeket a balliberális kormány. Csak a töredékét adja annak, ami a fideszes kormányzati időszakban Debrecenbe jutott. A város mégis rendületlenül fejlődik. A sikerek egyik oka például az, hogy Debrecen önkormányzata egyetlen nagy vagyonkezelő részvénytársaságba vonta össze a vállalatait. Ez egy rugalmas kombináció, amely igen hatékonyan gazdálkodik. S ennek nemcsak az az eredménye, hogy mindig jut pénz a saját fejlesztésekre, de az is, hogy Debrecenben sikerült közepes szinten tartani a közüzemi árakat. Mellesleg olyan erős a részvénytársaság, hogy már terjeszkedik is. Nemrég Székelyudvarhelyen vásárolt magának városi cégeket, és most már ott is vállalkozik.

KÖRMÖCI KÁROLY – MAGYARKANIZSA

A Délvidék magyar többségű városai közül a legrendezettebb a Tisza-parti Magyarkanizsa. Körmöci Károly polgármesterrel az élen a városvezetés a meghirdetett program szerint többek között arra törekszik, hogy a környékbéli fiatalság főként a sport és a kultúra területén fejlődjék, ne a vendéglőkben és a sörözőkben. Éppen ezért a közelmúltban átadott Ozoray Árpád Művelődési Központban helyet kaptak tánccsoportok, hagyományőrzők és persze a könyvtár. Ugyanakkor a város központjában 40 millió dinárból (mintegy 120 millió forint) felhúztak egy impozáns tornatermet, amely a diákokat szolgálja. Emellett három műfüves kispályát is épített a város, felhasználva európai és szerbiai pénzeket is.

Magyarkanizsán két-három év alatt elkészül egy koreográfiai központ is, amely Nagy József, a délvidéki születésű, Franciaországban élő nemzetközi hírű koreográfus munkássága előtt tisztelegve visz majd új színt a régió kulturális életébe. Magyarkanizsán ugyan már működik egy sportcsarnok, de a városhoz tartozó Horgoson szintén szükség lenne egy ilyen intézményre, körvonalazódik a következő feladat. Körmöci Károlytól megtudtuk, hogy a szintén Magyarkanizsához tartozó Tóthfaluban a katolikus egyházzal együtt egy új elemi iskolát, illetve egy tehetséggondozót indítanak be.

A polgármester örömmel mesélte, hogy Magyarkanizsa évről évre rengeteg rendezvénynek ad otthont, ezek közül messze földön híres az írók tábora és természetesen a jazzfesztivál, ám nem kisebb jelentőségű például a nagycsaládosok találkozója, a halásznapok, a kajakosok regattája vagy a nemzetközi futó és úszó maraton.

Az önkormányzat egyébként német, angol vagy például varrótanfolyamot indít, hogy a növelje a polgárok esélyeit a munkaerőpiacon, ugyanakkor kiemelt jelentőséget tulajdonít a kis- és középvállalkozók támogatásának és a turizmus fejlesztésének. Körmöci Károly fontosnak ítéli a gazdák szervezetének felkarolását és a mezőgazdasági feldolgozóipar felfuttatását, hiszen a délvidékiek számára ezek eredményezhetnek egzisztenciális biztonságot. A polgármester úgy véli, ott kell tartani a tanyákon az embereket, így az infrastruktúra állandó fejlesztésére van szükség a városban és környékén. Ennek egyik jó példája, hogy a minap felújítottak egy 6 kilométeres útszakaszt, a közvilágítás fejlesztése pedig tavaszig lezajlik.

MEGGYES TAMÁs – ESZTERGOM

A mindenkori esztergomi polgármesternek tisztában kell lennie a város Trianon után kialakult helyzetével. Az 1920-as döntéssel a város elvesztette a nevét viselő megye nagyobbik felét, míg katolikus székhelyként a kommunizmus évtizedeiben üldözték. Az esztergomi járásból dorogi lett, még a város nevének megváltoztatása is szóba került. Ilyen kedvezőtlen előzmények után a történelmi hagyományaikra büszke esztergomiak a rendszerváltástól különösen sokat vártak, ám hiába. Miközben a kilencvenes években az ország számos települése indult fejlődésnek, itt állni látszott az idő. Az emberek csalódottságukban elfordultak a közélettől és a politikától, ami leghatározottabban az 1998-as választásokon mutatkozott meg, amikor is országos negatív csúcsot felállítva, 21 ezer szavazásra jogosult lakosa közül mindössze 17 százalékos részvétellel alig 1700 szavazattal választottak polgármestert. Az 1999 novemberében lemondott politikus helyébe ügyvezető alpolgármesterként lépett a Fidesz képviseletében az akkor 32 esztendős Meggyes Tamás.

Elődjével ellentétes szemléletére és munkamódszerére jellemző, hogy a 2000. évi időközi választáson 3500, míg a 2002-es önkormányzati választáson már 6650 szavazatot kapott. Ez egybeesett a polgári kormány idején Esztergomot a felvidéki Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd újjáépítésével és a millecentenáriummal, ami alapvető lelki változást okozott a városlakók életében. Azóta Esztergom hihetetlenül nagyot lépett előre, amit Meggyes Tamás a költségvetési keretösszegek összehasonlításával jellemez. Amíg elődje 1999-ben 3,2 milliárddal gazdálkodott, a fideszes politikus vezetése alatt lévő városban az összeg napjainkra 13 milliárdra emelkedett. Országos viszonylatban ez annyit tesz, hogy a 2002 és 2004 közötti három év átlagában az egy lakosra jutó költségvetési összeg tekintetében még a szocialista hatalom árnyékában is 2. helyre kerültek a 25 ezer lakosnál nagyobb városok csoportjában, az egy főre jutó felhalmozási kiadások tekintetében pedig jelenleg verhetetlenek.

Ennek a megfelelő városgazdálkodási politikával összegyűjtött összegnek köszönhető több irigylésre méltó intézkedésük, így a 2005. január 1-jével életbe lépő gyermektámogatási rendszerük. Ennek keretében minden Esztergomban született babának félmillió forintot különít el az önkormányzat, amit 20 éven át évi nettó 50 ezerrel told meg. Átvételkor, a várható kamatokkal együtt 3,1 millióval számolhat minden esztergomi fiatal. Gyurcsány Ferencnek annyira megtetszett ez az intézkedés, hogy néhány héttel ezelőtt maga is meghirdette a babakötvényét az EU által soha el nem fogadható magas kamattal.

Az ilyen lépések pénzügyi fedezetének előteremtését Meggyes Tamás társaival a gyarapodási terv négy sarokpontjában foglalta össze. Elsőként a város közlekedését kellett rendbe tenniük, ennek keretében fogtak hozzá Esztergom második főútvonalának építéséhez, körforgalmat alakítottak ki, évente több tucat utcát leaszfaltoztak. Másodikként az ipartelepítésre fektettek hangsúlyt, jól tudván, hogy addig kell magukhoz vonzani a munkahelyteremtő nemzetközi cégeket, míg azok a harmadik világban ki nem építik olcsó munkaerőn alapuló telepeiket. Nem véletlen, hogy Esztergomban ismeretlen fogalom a munkanélküliség, sőt több ezer a Felvidék 40-50 kilométeres körzetéből átjáró ingázónak is biztosítja a megélhetést. A terv harmadik szempontja a turizmus fejlesztése volt, és itt nemcsak a történelmi és egyházi látványosságok fenntartására és felújítására törekedtek, hanem a turisták helyben tartására is. Ezért építettek a közelmúltban élményfürdőt, ami a történelmi látványosságok mellett a vendég pihenését és szórakozását is biztosítja. Ezzel egyidejűleg folyik a belváros átépítése, a nagy dísztér kerthelyiségekkel gazdagon ellátott sétatérré alakítása.

Végül, de nem utolsósorban a polgármester elengedhetetlennek tartja Esztergom iskolaváros jellegének hangsúlyozását, az oktatás fejlesztését. Meggyőződéssel vallja, hogy az információs után, elérkezett a tudás alapú társadalom ideje, ennek megfelelően bővítik a Tanítóképzőt és Hittudományi Főiskolát, új karokat szeretnének idevonzani. És ha mindez még nem keltené fel a helyben lakók rokonszenvét fiatal polgármesterük iránt, az a bátor és a következetes kiállás, amellyel a város ivóvizét mérgező Onyx cég ellen fellépett, alighanem minden józan gondolkodású ember elismerését kivívta.

MITNYAN GYÖRGY – BUDAPEST, HEGYVIDÉK

Mitnyan György 1998 óta Budapest XII. kerületének polgármestere. A Hegyvidék egyébként is a főváros egyik legszebb kerülete, ám Mitnyan György polgármestersége óta tovább fejlődött. Hogy csak a legújabb nagyberuházást említsük, várhatóan idén őszre épül fel a Csörsz utcai sportcsarnok, mintegy hárommilliárd forintból. A polgármester emellett méltán lehet büszke az Erzsébet Kilátó felújítására is, amelyet tavaly szeptemberben avattak fel. A Budai-hegység legmagasabb pontján álló, egy évszázada épült kilátót anélkül varázsolták újjá, hogy a főváros anyagilag támogatta volna a munkálatokat, holott mindez nagyjából 100 millió forintot emésztett fel. Jellemző a munkálatok előtti állapotára, hogy már negyed százada, 1981-ben is le kellett zárni a látogatók előtt. S ki tudja, ha a Demszky Gábor irányította fővároson múlik, meddig kellett volna várni arra, hogy ismét régi fényében láthassák, használhassák a turisták és a kerületi polgárok.

Mitnyan György történelmünk ápolására is nagy hangsúlyt fektet. 2005. október 16-án avatták fel az Igazak Falát, amely a jeruzsálemi Yad Vashem-emlékfal mintájára készült, míg október 22-én a sok vitát kiváltott – és azóta hallatlanul népszerű – turulszobrot adták át. Az ősi magyar jelképet Szmre-csányi Boldizsár formázta meg, s a balliberális oldal az elmúlt mintegy két hónapban sem tett le arról, hogy lebontassa. Pedig a polgármester avatóbeszédében is elmondta, hogy „a turul, vagyis a kerecsensólyom a nemzet létét jelképezi, az eredetmondák legfőbb alakja, mely honfoglaló őseink hitvilágában jelenik meg először, és végigkíséri a magyar történelmet”. Utalt arra is, hogy a XII. kerületben még nincs II. világháborús emlékhely, s idézte Göncz Árpád egykori köztársasági elnök beszédét, amely 1992-ben a tatabányai turulszobor avatásán hangzott el. Mindez azonban, úgy tűnik, egyeseknek kevés volt. Bízzunk benne, hogy nem érnek célt, és nem szentségtelenítik meg annak az 1132 embernek – katonáknak és polgári áldozatoknak, katolikusoknak, zsidóknak, evangélikusoknak és reformátusoknak – az emlékét sem, akiknek a neve ott áll a turul alatt, s akik hősként védték Magyarország fővárosát, s ezt a kerületet.

Mitnyan György több sikeres fideszes polgármestertársához hasonlóan folyamatosan a kormánypártok és a balliberális médiumok támadásának kereszttüzében áll. Így ügyet csináltak abból, hogy a képviselőtestületi üléseken egy piros és egy zöld játék béka ült az asztalán, támadták az általa bevezetni kívánt közgyűlési öltözködési szabályzat okán, míg legutóbb az épülő sportcsarnok miatt támadták.

Mindeddig eredménytelenül. A polgármester viszont annál eredményesebb: november 18-án megállapodás született a kerületben működő oktatási intézményekkel – így a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karával, valamint a Magyar Iparművészeti Egyetemmel – történő együttműködésről, míg egy 2004 decemberében, a Budapesti Japán Iskola Kht.-val történt megegyezés eredményeképpen tavaly a Virányos úton japán tannyelvű iskola létesült. Az egészséges életmódot kedvelők között nagy népszerűségnek örvend a Bio Kultúra Egyesülettel közösen üzemeltetett biopiac is, amely a Hegyvidéki Művelődési Központ udvarán áll.

NÓGRÁDI ZOLTÁN – MÓRAHALOM

A homokországi ember mindig is a mezőgazdaságból élt, és mindig is ragaszkodni fog saját földjéhez, ez nemcsak megélhetésének egyetlen forrása, hanem a helyi azonosságtudatának része – vélik a mórhalmiak. A dél-alföldi kisvárosban és környékén máig töretlen az ősök tisztelete, kimondatlanul is mindenki tudja, az ő állhatatos munkájuknak köszönhető, hogy sikerült megkötni és értékes termőfölddé tenni a térséget fedő homokot. Nehéz örökség ez. A rendszerváltoztatáskor már-már úgy tűnt, odaveszik minden. A mórhalmiaknak a szinte egyetlen munkalehetőséget biztosító termelőszövetkezet a zöldbárók tulajdonába vándorolt, a mohó, avatatlan kezekben gyorsan semmivé vált a közösségi vagyon. A túlélésükért küzdő termelők egyedül keresték boldogulásuk útját. Ez oda vezetett, hogy a nagykereskedőknél egymás árai alá ígértek, és gyakran szomszéd tette tönkre a szomszédot. A kilátástalannak látszó helyzetből végül sokkan a halálba menekültek, egy évtizeddel ezelőtt országos viszonylatban a Homokhátságon volt a legtöbb öngyilkosság.

Tizenkét évvel ezelőtt egy mindössze huszonnégy éves fiatalember frissen szerzett agrármérnöki diplomával a zsebében jól fizető külföldi állás helyett visszatért szülőföldjére és egy asztalt kért a fűtetlen mórahalmi polgármesteri hivatal előterében, ahol a marhalevelek és a kutyaoltási nyilvántartás vezetése mellett hozzálátott, hazánkban elsőként, egy dán mintájú szövetkezet megszervezéséhez. Kezdetkor mindössze 54 termelőt sikerült meggyőzni arról, hogy egyedül nem boldogulhatnak, tíz éve 1,2 millió forintos vagyonnal megalakították a Mórakert Szövetkezetet. Mára 600 tulajdonosa, 3000 beszállítója, több mint száz munkavállalója és évi 4 milliárdos árbevétele van az agrártársulásnak. A kiváló minőségű Európában is keresett homokháti zöldségek és gyümölcsök értékesítését nem a termelők, hanem egy a szövetkezeti tagok felé nonprofit módon működő értékesítési szervezet végzi. A bevételt közös akarattal fejlesztésekre fordítják, ennek eredménye a 2002-ben átadott zöldségcsomagoló üzemet és hűtőház. Mórahalmon a szövetkezeti rendszernek köszönhetően a földszerető, földművelő ember került a középpontba, a gazdák kiszabadultak a profitorientált felvásárlók szorításából.

A gazdatársadalom összefogásának sikerét látva az itt élők arra biztatták az ekkor is még mindössze 25 éves fiatalembert, hogy induljon el a polgármester-választáson. Nógrádi Zoltán elfogadta a felkérést, 1994 óta Mórahalom polgármestere. A homokországi történet már-már meseszerű, ám ahhoz, hogy ilyen szép legyen, rengeteget kellett dolgozni.

– A legnehezebb feladat az volt, hogy felrázzuk az embereket, és a csüggedés, a búskomorság elől a munkába meneküljünk – emlékezett vissza a kezdetekre Nógrádi Zoltán. Ahogy a gazdákat győzködtük két napon és két éjszakán keresztül arról, hogy csak közösen érhetünk el sikereket, ugyanezt tettük a környékünkön tanyákon élő, mintegy tízezer emberrel. Egyenként felkerestük őket, és megkérdeztük, milyennek látják a jövőjüket, tudni akartuk, miben segíthetünk nekik. A terveik megvalósításához óriási segítséget nyújtott az Orbán-kormány a regionális forrásokkal és a Széchenyi Tervvel. Az uniós támogatásokból több száz milliót nyert el a térség az évente benyújtott mintegy hatszáz pályázaton. A tanyasi emberekkel való összefogás megmozgatta Európát, az unió támogatásai először jelentek meg a homokháti tanyavilágban, amelyet két tanyai iskolában kialakított teleházon keresztül interneten összekapcsoltak a külvilággal és a XXI. századdal. A Homokhátságon évek óta tanyagondnoki hálózat működik, ötven tanyán élő embert képeztek ki szociális ellátónak, akik naponta kismotorral járják végig a térséget, hogy segítsék rászoruló társaikat. Működik a jelzőrendszeres idősgondozás is, az egyedül élők egy csuklóra erősített berendezéssel baj esetén riaszthatják a mentőket, a rendőrséget, akik tíz percen belül a riasztás helyszínén vannak.

A szövetkezethez hasonlóan a helyiek összefogásának köszönhető a gyógyfürdő felépítése is. Uniós pályázati pénzből és a Széchenyi Tervből átépítették a kétmedencés tisztasági fürdőt, egy több ezer négyzetméteres vízfelülettel, élményelemekkel és egy háromemeletes fitnesz-, wellness- és gyógyászati központtal rendelkező létesítménnyé. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a középfokú oktatásban fitnesz és wellness szakemberek képzése. Sőt, folyamatban van a Szegedi Tudományegyetemmel karöltve egy innovációs központ építése, hogy az ott felhalmozott tudásanyagot és kutatási eredményeket átültessék a gyakorlatba.

PÁZMÁNY PÉTER – DUNASZERDAHELY

Dunaszerdahelyen 1960 és 1970 között néhány kivételtől eltekintve a belvárosi összes épületet lebontották és egy 25 ezres lakóteleppé alakították a várost. 1990-ben a Pázmány Péter vezette keresztény-konzervatív többség került a település élére. Az új városvezetés úgy döntött, megpróbálja visszaállítani Dunaszerdahely mezővárosi arculatát. Szerencsére a sors összehozta őket Makovecz Imrével, így a szerves építészet kiváló képviselőivel együttműködve fokozatosan átépítették a belvárost, sőt ma is folyik egy komolyabb beruházás Siklósi József tervei alapján.

A város fenntart egy nyugdíjasklubot, ahol hozzájárul az idősek étkeztetéséhez, akik bizonyos szolgáltatásokat igénybe vehetnek a piaci árak alatt. Ugyanakkor Dunaszerdahelyen működik egy szociális otthon, ahol el tudják helyezni a hajlott korú embereket. Pázmány Péterék a ’90-es évek elején rendkívül rossz állapotban lévő oktatási intézményeket örököltek, mára mégis pezsgő középiskolai élet folyik a városban, ráadásul az összes elemi iskolát meg tudták tartani.

A nemzetközi hírű dunaszerdahelyi galéria Luzsicza Lajos felvidéki származású budapesti festőművész ötlete alapján jött létre Pázmány Péterék támogatásával. Az adakozó mestereknek köszönhetően egy sor magyarországi, felvidéki, erdélyi, délvidéki, sőt egyre több nyugat-európai magyar képzőművész alkotása megcsodálható a Vermes-villában, amelyet az önkormányzat visszavásárolt a szlovák államtól. A remek vezetés alatt álló művelődési ház pedig igen gazdag programmal várja a csallóközieket: a város által biztosított pénzügyi eszközöknek köszönhetően a komáromi, a kassai és a győri profi társulatok színházi előadásai gyakorta megtekinthetők.

SISÁK IMRE – PÁSZTÓ

A várost 2002 óta vezető polgármester szűkebb hazájához való ragaszkodását ízes nógrádi beszéde mellett rendkívül széles körű, önkéntes közéleti szerepvállalása is jól mutatja. 1984-től a Pásztói Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke, 1992-től az idén 135 éves Magyar Tűzoltó Szövetség alelnöke. 1993-tól 1997-ig, majd 2003 óta ismét a Pásztói Római Katolikus Egyházközség elnöke, 1997-től templomatya. Nevéhez kötődik a Horn-kormány alatt kétszer is bezárásra ítélt Pásztói Margit Kórház megmentése. A 2000 augusztusában átadott, átjárható osztályos rendszerben működő, korszerű intézményhez járóbeteg-szakrendelés és krónikus ápolási osztály is tartozik, tetőterében pedig meghitt hangulatú kápolnát alakítottak ki. A város és a kistérség betegeit is ellátó kórház adósság nélkül zárja az évet. A polgármester másik büszkesége, hogy a pásztói kistérség 26 településével közösen, Magyarországon elsőként építették ki mintaértékű szociális ellátórendszerüket. A program keretében idősek részére egy 50, gyermekek részére egy 12 férőhelyes átmeneti elhelyezést biztosító otthont, valamint hét idősek napközbeni ellátását szolgáló intézményt építettek. Beszereztek 14 étel- és személyszállításra alkalmas járművet, és kialakítottak 3 mikrotérségi központot is. Pásztón két általános iskola és egy három intézményt magában foglaló középiskolai komplexum működik. Mindezek mellett Sisák Imre mégis szerető hitvesére és öt gyermekére a legbüszkébb, akik olyan családi hátteret tudnak biztosítani számára, amelyből újra és újra erőt merít a mindennapokhoz.

SZÁSZ JENŐ – SZÉKELYUDVARHELY

A határon túli magyar területek egyik legsikeresebb és talán legismertebb polgármestere Szász Jenő, aki 9 éve áll Székelyudvarhely élén. Aki az elmúlt években többször járt a székelyföldi településen, az tudja, hogy a magyar többségű város évről évre takarosabb, mi több, infrastrukturális szempontból is egyre jobb a helyzet. Egy sor kiváló étterem, kiskocsma, szórakozóhely és színvonalas szálláshely fogadja a turistákat, elég csak a néhány évvel ezelőtt újjávarázsolt Küküllő Hotelre utalni.

Szász Jenő vezetésével az önkormányzat hozta létre a város teátrumát, a Tomcsa Sándor Színházat és az Udvarhely Néptáncműhelyt. Ez utóbbi megalakítása nyomán egyébként a környéken elindult a táncházmozgalom. A Haáz Rezső Múzeumot teljesen felújítottuk, mind az épületet, mind a tárlatot, így méltóképpen meg tudjuk mutatni, miért lett Udvarhely a székelység Athénja, mondja nem kis büszkeséggel Szász Jenő. A városi könyvtárat is csinos épületbe költöztették, és most már elmondhatják, hogy a tágabb környéken a legkomolyabb magyar gyűjteménnyel büszkélkedhetnek. Szeretnék, ha hamarosan Nyírő József nevét venné fel az intézmény.

2004-ben a főtéren szoborparkot alakítottak ki, ahol Csaba királyfi és a Vándor Székely között 12 magyar hős szobra kapott helyett. Felújították a Vasszékelyt, és a fentiek mellett még vagy 15 szobrot állítottak, méltó módon emlékezve a magyar történelem és kultúra nagyjaira. Természetesen a felsőoktatásra is nagy hangsúlyt helyeznek, hiszen a városban a Benedek Elek Tanítóképző mellett a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának is található kihelyezett tagozata. Ez nappali tagozatos magyar nyelvű felsőoktatási intézmény.

Székelyudvarhely már többször helyet adott a Míves Emberek Sokadalmának, ami az egyik jele annak, hogy az önkormányzatnak igen jó a kapcsolata a helyi és a régióbéli civil szférával.

Szász Jenő szerint a Székelyudvarhelyen működő székelyföldi regionális stúdió kiszolgálja a magyar közszolgálati csatornákat, míg a város a Segítő Jobbal együttműködve a betegek előszűrési központjául szolgál. A város rendkívül büszke a teremfoci csapatára, amely már két ízben megnyerte a román bajnokságot, sőt még a Liverpoolt is elpáholta.

A város gazdasági téren szintén jelentős eredményeket tud felmutatni, amiben szerepet játszik az is, hogy a 2000 és 2010 közötti időszakra vonatkozóan középtávú fejlesztési stratégiával rendelkezik. Amikor Szász Jenő beült a polgármesteri székbe, a munkanélküliség még 9-10 százalékos volt, mostanra ez 3 százalékra csökkent. Nemrégiben megtelepedett itt egy brit textilipari cég, de évekkel ezelőtt befektetett a városban egy tőkeerős kanadai vállalat is, mindazonáltal számos magyar cég is jelen van Székelyudvarhelyen. A városban több mint 10 bank működik, ami igen tekintélyes szám egy 40 ezres közép-európai városban.

Sokan emlékezhetünk arra, hogy a nyári árvíz milyen pusztítást végzett Székelyudvarhelyen és a környező falvakban, de a székelyföldi magyarság és a többi nemzetrész összefogásból és együvé tartozásból bizony New Orleansnak is példát mutatott, mindebben pedig a székelyudvarhelyi önkormányzatnak nem kis szerepe volt.

SZITA KÁROLY – KAPOSVÁR

Szita Károly polgármestersége idején az addig rendkívül elmaradott Kaposvár a Dél-Dunántúl egyik legdinamikusabban fejlődő településévé vált. Régióközpont, 2000-ben egyetemi város, püspöki székhely, Nemzeti Sportváros, Virágos Város, valamint Európa Diplomát nyert az Európa Tanácstól. Az elmúlt években teljesen átalakult a Berzsenyi utca, megszépült a történelmi belváros, korszerű infrastrukturális hálózatok épültek, például a várost elkerülő gyorsforgalmi út, körforgalmi csomópontok kerültek kialakításra.

Több milliárd forintos beruházások valósultak meg évente. A TESCO, OBI, Kaposvár Pláza, Mc-Invest Üzletház, Lidl, Penny Áruház, Városligeti csónakázótó, autószalonok, új igazgatási és közszolgáltató szervek jöttek létre. Beteltek az ipari parkok, jelenleg újabbak tervei készülnek. Ilyen az autóbuszgyár, jégkrémgyár, tejüzem, amelyek újabb munkalehetőséget kínálnak majd a környéken élőknek. Kaposvár 99 százaléka szennyvízcsatornával ellátott. Szita Károly polgármestersége alatt valósult meg az oktatási, kulturális, illetve sport területen az intézményhálózat bővítése. Ezek között volt a 450 férőhelyes középiskolai kollégium, Toponári Művelődési Ház, Töröcskei Faluház, teniszcsarnok, jégcsarnok, labdarúgó-stadion, Diáksport Centrum, Református Iskola, Katolikus Gimnázium tornacsarnokkal, étteremmel, könyvtárral. Elvégezték a Megyei és Városi Könyvtár teljes rekonstrukcióját, a Szentjakabi Bencés Apátság teljes felújítását. Egyetemi és fürdőfejlesztések valósultak meg. Kaposvár Virágos település aranydiplomát nyert az Európai Uniótól, mert az elmúlt években számos közpark került felújításra, több új park épült, valamint Zenepavilon és Desedai arborétum. A városközpontban teljesen átépítették a Kossuth teret, pihenőpadokkal, kandeláberekkel, szökőkúttal.

Szita Károly vezetésével a kaposváriak a szociálpolitikai intézkedések terén is kiemelkedőt alkottak, 1998-2002 között 280 új bérlakást építettek, hétszer többet, mint az előző 10 évben. Kecelhelyen nyugdíjasházat hoztak létre. Magyarország nehéz egészségügyi helyzetben van, Kaposvárott a helyi emberek összefogásának köszönhetően mégis felújításra került a Megyei Kórház, és Onkoradiológiai Központ létesült. Kaposvárott az országban elsőként került bevezetésre az ingyenes szemétszállítás, valamint a kismamák ingyenes utazása a helyi tömegközlekedés járatain.

Szita Károly a Demokratának elmondta, nagyon sok mindent ki lehetne emelni a város elmúlt 15 évéből, amelyre igazán büszke, mégis a legnagyobb megtiszteltetésnek azt érzi, hogy Kaposvár 2000-ben egyetemi város lett. A polgármester nagy örömmel mesélt Magyarország egyik legszebb labdarúgó-stadionjáról, amely egymilliárd forintért épült. Szita Károly hangsúlyozta, elsősorban a kaposváriak tehetségét és öszszefogását dicséri, hogy a fejlesztések megvalósulhattak a városban. A jövő elképzeléseit is erre a szellemi és fizikai összefogásra kívánja építeni.

TÁLLAI ANDRÁS – MEZŐKÖVESD

Tudnod kell, hogy mit akarsz ma, tudnod kell, hogy mit akarsz holnap, és látnod kell, hogy mit szeretnél holnapután – vallja Tállai András, Matyóföld fővárosának, Mezőkövesdnek polgármestere. S hogy lásd a jövőt, ismerned és tisztelned kell a múltad – teszi hozzá a 18 ezres település első embere, utalva a világszerte ismert matyóföldi népművészetre.

Matyóföld Magyarország északi részén terül el, három település: Tard, Szentistván és Mezőkövesd alkotja. A helyiek szerint a matyó elnevezés Hunyadi Mátyás nevének becéző formájából maradt fenn, aki mezővárosi rangra emelte Mezőkövesdet. Matyóföld sajátosan kettős arcát mutatta a világnak évtizedeken át. A színpompás, rendkívül gazdagon díszített főkötők, a harangforma suhogó szoknyák, a surcok – hímzett férfiing – jómódú lakosságra utalnak, eközben a térséget hazánk legelmaradottabb régiói közé sorolták.

Az elmúlt négy kormányzati ciklusban öt polgármester irányította Mezőkövesdet. 2002-ben a 18 ezres város lakóinak többsége úgy döntött, hogy a kormányváltás ellenére egy ellenzéki honatyára, Tállai Andrásra bízza a város irányítását. Az új városvezetés felismerte, hogy a település páratlan adottsággal rendelkezik, élő néphagyománya, és gyógyvize van. A matyó népművészet az 1880-as években alakult ki a summásként dolgozó asszonyok szabadidejükben kézimunkáztak és kézügyességük, színérzékük világhírűvé tette a térséget.

A gyógyvízre Zsóry Lajos országgyűlési képviselő bukkant, aki 1938-ban olajat keresett birtokán, de helyette értékesebb kincsre bukkant. Ezt a páratlan örökséget karolta fel a városvezetés, a Széchenyi Terv 500 milliós támogatásával 2001-ben elkezdődött a Zsóry-fürdő bővítése, gyógyászati részleg és új medencék épültek. A fejlesztések az idén is folytatódtak, 300 millió forintos ráfordítással megújult a főbejárat és a hidegvizes körmedence.

A matyó kultúra tárgyi emlékei is méltó otthonra találtak, ebben a kormányzati ciklusban megvalósult a régi nagy álom, megnyílt a Matyó Múzeum. Ahhoz, hogy a közösségi ház termeiből egy önálló épületbe kerüljön át e páratlan szellemi örökség az Orbán-kormány nyújtott 100 millió forintos támogatást, amit az önkormányzat további 70 millióval egészített ki. A város sokat tesz azért, hogy legyen kire átörökíteni a hagyományokat, tavasszal adják azt a 16 lakásból álló bérlakástömböt, amelyet a helyi vállalkozók által foglalkoztatott pályakezdő nem helybeli diplomás fiatalok vehetnek birtokba. Mezőkövesd fejlődésének titka az önkormányzat gazdálkodásában rejlik. A kormányzati megszorítások miatt a működési feladatok ellátása nagyon komoly gondokat okoz, ennek ellenére a városvezetés úgy döntött, hogy elválasztja ezektől a fejlesztési célokat. Magyarán, ha az önkormányzat elad a vagyonából, az értékesítésből befolyó összeget elkülöníti, és beruházásokra fordítja a költségvetés foltozgatása helyett.

Tállai András szerint a legfontosabb, hogy legyen jövőképe a lakosságnak és a városnak is. Ahhoz, hogy ezek megvalósuljanak, a település erején felül mindent megtesz, szinte az összes pályázaton jelen van. Ha mindenütt jelen vagyunk, az nem lehet, hogy sose nyerjünk, összegzi tapasztalatait a polgármester. A kitartásnak köszönhető, hogy uniós forrásból lehetőséget biztosíthatnak szövők, kulturális szakemberek vagy útkarbantartók képzésére is. A munkavállalási lehetőségek bővítésén kívül a szűkös anyagi források ellenére folyamatos az út- és a csatornahálózat fejlesztése. Fájó pontok természetesen itt is vannak, hiszen nem sikerült kormányzati forrást szerezni az új piaccsarnok felépítésére, a Kavicsos-bánya szabadidőközpont megvalósítására, illetve a Hadas-városrész felújítására, ahol még eredeti formájában állnak a matyó házak. A repülőtér hasznosítása is várat még magára kormányzati támogatás hiányában. Tállai András szerint azonban nem keseregni kell ezek miatt, hanem pályázni újra meg újra és töretlen hittel dolgozni a változásért.

TARLÓS ISTVÁN – BUDAPEST, ÓBUDA

1948-ban született Óbudán, 57 éve megszakítás nélkül él a kerületben. Édesapja 1929-ben került a Délvidékről Óbudára, édesanyja családja viszont tősgyökeres óbudai, hiszen már dédanyja is ebben a városrészben született. Családos ember, felesége, három felnőtt gyermeke és két unokája van. Gimnáziumi tanulmányait apja nyomdokait követve a híres óbudai Árpád Gimnáziumban végezte, de itt végzett fia is, aki jelenleg az iskola egyik tanára. Mérnöki diplomája van, de saját bevallása szerint sohasem volt igazán műszaki beállítottságú. Csak a rendszerváltáskor lépett közéleti pályára, hiszen mint régi polgári család sarja, a kommunista rendszerben nem politizálhatott. 1989-ben aztán belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe, ahonnan 1994-ben, a megelőző négy év eseményeinek hatására távozott. Kilépése már a hírhedt taxissztrájk óta érett, elhatározása azonban a szocialistákkal való koalíciókötéskor vált véglegessé. 1990-ben SZDSZ- Fidesz támogatással, 1994 óta pedig függetlenként, de mindig a polgári pártok támogatásával lett polgármester. A negyedik ciklust tölti Óbuda-Békásmegyer élén, és kifejezetten szereti a munkáját, mert úgy érzi, polgármesterként megtalálta, amit keresett, és amit a legszívesebben csinál.

Szellemiségében rendpártinak tartja magát, amit a zömében szociálliberális képviselő-testület is elfogad. Ezt bizonyítja, hogy már 12 éve igazgatja hangos botrányok nélkül kisebbségben Budapest második legnagyobb kerületét, amely a lakosság számát tekintve az ország hatodik legnagyobb városa lehetne.

Büszke rá, hogy az eltelt tizenöt év alatt sikerült megtartani a kerület oktatási intézményrendszerét, és hogy 1990 óta csak két iskolát kellett bezárni. A kerületben működő három, jó nevű középiskola, az Árpád, az Óbudai és a Békásmegyeren található Veres Péter Gimnázium mellett egy háziasszonyképző szakiskola, és számtalan általános iskola működik. Legújabb fejlesztéseik közül a hajdani gázgyártelepén épülő kulturális-tudományos centrumot, az úgynevezett Graphisoft Parkot említi, és büszkeségei közé sorolja a Máltai Szeretetszolgálattal közösen épített, magas színvonalú Máltai-játszótereket. A főváros 7 ilyen játszóteréből 6 Óbuda-Békásmegyeren található, amiből az utolsó két játszó felépítését már teljes egészében a kerület finanszírozta. A játszóterek biztonságos eszközökkel felszerelt, az európai előírásoknak megfelelően kialakított gyermekparadicsomok. A körbekerített, kapuval zárt tereket éjjel-nappal őrzik, területükön a kültéri játékok mellett egy több helyiségből álló faház is található, ahol a mellékhelyiségeken kívül asztalok, és bérelhető játékok kaptak még helyet, és ide húzódhatnak a gyerekek rossz idő esetén is. A panelházak közé telepített játszóterekkel elsősorban a lakótelepi gyermekek életminőségét tudták jelentősen javítani. Az esztétikus környezet, és a játszótereken szolgálatot teljesítő máltai önkéntesek áldozatos munkája ugyanis az egészséges közösség kialakulását segíti. A kerület kulturális életére elsősorban a hagyomány és a történelem tisztelete a jellemző, hiszen Óbudán kétezer év történelemi emlékei találhatók meg. Tarlós István szerint ez kötelez, így Óbuda kulturálisan alapvetően konzervatív, amit igyekeznek érvényre juttatni programjaikban is. A hetvenes évek rombolásaitól megmenekült, Krúdy Gyula regényeiből ismert, varázsos hangulatú Óbudából ugyan nem sok maradt, ám az a néhány rész, amely megmenekült, a modern épületek között megbújva is jellegzetesen óbudai hangulatot áraszt. A zömében már felújított régi házak adnak otthont például az Óbudai Társaskörnek, amely kitűnő rendezvényeivel mára komoly rangot vívott ki magának a főváros kulturális életében. Ezekhez a részekhez kapcsolódik a hat éve életre hívott, hathetes nyári rendezvénysorozat, az Óbudai Nyár, illetve a néhány éve a Fő téren megrendezésre kerülő Óbudai Könyvhét is.

TOLLER LÁSZLÓ – PÉCS

Toller László 1998 óta Pécs szocialista polgármestere. 1994-ben az MSZP színeiben országgyűlési képviselővé választották. Polgármesteri tiszte mellett a Megyei Jogú Város Szövetségének és az Intelligens Települések Országos Szövetségének is országos elnöke.

Vezetése alatt Pécs az elmúlt időszakban dinamikus fejlődésnek indult, a multik egyre jobban kedvelik a mediterrán várost. Pár éve épült meg a belváros nagy bevásárlóközpontja, az Árkád, és tavaly december 6-án nyílt meg az újabb, immár második Tesco áruház a településen. A megyeközpont új nagyáruházának megnyitóján Toller László ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy a keleti városrészben a lakók régi vágya teljesült az új áruház megnyitásával, amelynek köszönhetően több mint 200 új munkahely létesült. A polgármester hangsúlyozta, hogy van jövője ennek a városrésznek is, mivel a fejlesztése több szálon fut. Ezt bizonyítandó az áruház megnyitóját követően átadták a Budai Vám új nagy csomópontját is és az ott lévő felújított buszpályaudvart. A Pécsi Közlekedési Vállalat az elmúlt években az önkormányzat jóvoltából több új Mercedes autóbusszal gyarapíthatta állományát.

Kétségtelenül az egyik legnagyobb érdem a város számára, hogy tavaly ősszel Pécs nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa – 2010 címet, amelyet egy németországi várossal közösen viselhet majd. A cím elnyerésében szerepe volt annak, hogy Pécs közel kétezer éves település, nemsokára ünnepli ezeréves püspöki székhely voltát, és itt alapította Nagy Lajos király az első magyarországi egyetemet.

Korábban, még 2000-ben az a megtiszteltetés érte a várost, hogy az UNESCO Világörökségi Bizottsága felvette a Világörökségi listára, a városban található Kr. u. IV. századból való ókeresztény temetője miatt.

Idén ősztől újabb feladat hárul a város vezetőire, ugyanis a nagy múlttal rendelkező Zsolnay Porcelán Manufaktúra Rt. ingyenes vagyonátadással Pécs város tulajdonába került. A szerződéstervezet szerint a város tíz évig nem adhatja el sem a gyárat, sem a márkanevet, köteles fenntartani az üzem működőképességét és hagyományait.

Pécs a tudomány és a kultúra városa, itt működik a vidék legnagyobb egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval és legendás a belvárosban található állandó kiállításokkal rendelkező Múzeum utcája is. Mindezeken kívül számos színház is működik a városban. Az önkormányzat ezeket a szerencsés adottságokat kihasználva, igyekszik egyre sűrűsödő kulturális rendezvényekkel minél több érdeklődőt a városba csábítani. Így aztán Pécs ad otthont az Országos Színházi Találkozónak, a Visegrádi Négyek Fesztiváljának, amely a szervezetben résztvevő országok kulturális eseménye, a Pécsi Nemzetközi Kultúrhétnek, a Diákfesztiválnak és a Filmünnepnek, amely a magyar film sikereihez kíván hozzájárulni. Nemrég éledt újjá a Pécsi Szabadtéri Játékok hagyománya, a nyári rendezvénysorozat három hónapon keresztül szolgál kiállításokkal, zenei és színházi programokkal. Háromévente a Nemzetközi Felnőtt Bábfesztiválnak színhelye a város, négyévente a Világ Bordalfesztivála kerül megrendezésre és immár évente Európai Bordalfesztiválon is részt vehetnek az érdeklődők. 2004-ben egy különleges rendezvény is várta a Pécsre látogatókat, a World Folkloriada, amelyre 88 országból 2500 részvevő érkezett.

Ami a jövőt illeti, a tervek között szerepel a Pécs-Pogány repülőtér fejlesztése, amely egy nem eltúlzott méretű, de korszerű fogadóhelye lenne a menetrend szerinti és charterjáratoknak is.