Soltész Miklós hozzátette: évről évre advent heteiben tartják a díjátadót, ami egyben üzenet is országon belül és kívül. Jelképezi az összefogást a nemzetiségek és a magyar nemzet között, és üzenet abban az értelemben is, hogy mi a békességet szeretjük – fogalmazott.

Hirdetés

Mint mondta, ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a zsidóság örömünnepe tragédiával, gyásszal kezdődött, köztük három magyar áldozattal Ausztráliában. Az „évtizedekig irigyelt” Nyugat-Európában advent ünnepét sokszor a rettegés, félelem veszi körül, és még szomorúbb, hogy Európa keleti részén még mindig háború dúl, mérhetetlen szenvedést okozva két, ortodoxiában testvérnép között – sorolta.

Az államtitkár kiemelte: Magyarország a béke szigete, és nem győzi hangsúlyozni, hogy ebben milyen nagy szerepet vállalnak a nemzetiségek.

Soltész Miklós megköszönte a leköszönő nemzetiségi képviselőknek, szószólóknak, helyi és országos önkormányzatok vezetőinek a munkájukat, amivel szolgálták a békességet és a közösséget. Kiemelte a pedagógusok fáradhatatlan munkáját is, amivel a következő nemzedéket nevelik, és sokat tesznek a nyelvvesztés megállításáért, sokaknak újratanítják őseik nyelvét. Megköszönte továbbá a civilek és az egyházi vezetők munkáját.

Szólt arról is, a díjazottakat összeköti, hogy életüket átszövi a hit, a kultúra és az oktatás; ezt megköszönte nekik és a közösségnek, amelyet képviselnek. A hit, a kultúra és az oktatás-nevelés abroncsként fogja össze a nemzetiségek életét – fogalmazott.

Soltész Miklós jelezte: a következő év költségvetése „nagyszerűen alakul”, köszönhetően kiemelten Ritter Imre német nemzetiségi képviselő kitartó és fáradhatatlan munkájának. A köznevelési intézményt fenntartó helyi nemzetiségi önkormányzatok éves működési támogatása a háromszorosára fog emelkedni, megduplázzák a nemzetiségi pedagógushallgatók ösztöndíját és a pedagógusok 10 százalékos béremelésben részesülnek. Folytatódnak a megkezdett beruházások is – ismertette.

A díjat idén adták át 30. alkalommal, jutalmazva azokat, akik a magyarországi nemzetiségek érdekében példaértékű munkát végeztek. Az elismerést ebben az évben 11 embernek és két szervezetnek – a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyháznak és a Dnipro Országos Ukrán Kulturális Egyesületnek – ítélték oda.

A díjakat Soltész Miklós és Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára adta át.

Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.

Magyarországon 1995. szeptember 21-én döntött arról a kormány, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért díjat is; 2012-ben az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért díjnak nyilvánította.