A kormányt okolják a belső gazdálkodási problémái miatt
SPAR: Kérjük a panaszkönyvet!
A magyarországi SPAR anyavállalata panaszt nyújtott be a magyar kormány ellen az Európai Bizottságnál, mert az itteni különadó sérti az uniós jogot, és az intézkedés miatt veszteséges a működése. Valóban a különadók miatt nem tud nyereséges lenni hazánk második legnagyobb élelmiszer-kiskereskedője, vagy valami egészen más van a háttérben?
„Teljesen érthetetlen nekünk, hogy egy olyan céggel, amely valójában az ország érdekében működik, így bánjanak”, fakadt ki Hans Reisch, a SPAR Austria csoport vezérigazgatója egy ausztriai élelmiszeripari szaklapban. A vezető azzal vádolja Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy különadókkal és árbefagyasztással „zaklatja” a nagy élelmiszerláncokat, ezért feljelentést tettek az Európai Bizottságnál. A vállalat szerint a 2022-ben bevezetett különadó diszkriminatív volt, ezzel pedig több uniós jogszabályt is megsértett a kormány, mint például az áru szabad mozgását.
Növekvő forgalom, csökkenő haszon
Lentner Csaba közgazdászprofesszor szerint mindez üres vagdalkozás. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára a Demokratának elmondta, a 2022-ben bevezetett extraprofitadó – amely a gyógyszergyártók, légitársaságok, bankok, energiaellátók és más egyéb jól jövedelmező ágazatok mellett a kiskereskedelmet is érinti – az államháztartás pénzügyi egyensúlyát hivatott elősegíteni.
– A multinacionális élelmiszer-forgalmazó cégek nem igyekeztek túl nagy mérleg szerinti nyereséget kimutatni, így a társasági nyereségadó-fizetési kötelezettségük is szerény maradt. Bár a külső hatások, a járvány, az ukrajnai háború és Brüsszel elhibázott szankciós politikája a magyar költségvetés alapjait nem tudta megrengetni, pénzügyi kapacitásait gyengítette. Az extraprofitadók alapja a nettó árbevétel. Tehát a forgalom alapján elrendelt kiskereskedelmi adó garantálja az arányosabb közteherviselést, az államháztartásra nehezedő külső tényezők negatív hatásainak ellensúlyozását – magyarázta Lentner Csaba. Emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltozás elején a nemzetközi élelmiszer-áruházak a magyar piacon korlátlan profitszerzési lehetőséget kaptak, és sok esetben rejtett profitra is szert tettek az anyavállalataiktól befogadott menedzsmentszámlákkal, a sokszor túlárazott szolgáltatási díjak költségeik közötti elszámolásával, valamint a magyar versenytársak dömpingárakkal való tönkretételével is. Hozzátette, akkor az állam gyenge volt, a multik pedig erősek, azonban mára megfordult a helyzet, ezért is tartja pozitív visszaigazolásnak, hogy az osztrák SPAR vezérigazgatója határozott és következetes kormányzati fellépést észlel.
Hans Reisch azt állítja, külső tényezők teszik lehetetlenné, hogy nyereségesen működjenek Magyarországon. A holland franchise osztrák tagja (amely alá a magyar közvetlenül tartozik) szerint a különadó miatt a vállalat vesztesége Magyarországon 2023-ban 47,8 millió euró volt, míg a megelőző évben 32,8 millió euró, ezért arra kérik Brüsszelt, hogy indítson uniós kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen. Lentner Csaba nonszensznek tartja, hogy a SPAR Magyarország, mint a magyar piac második legerősebb élelmiszer-kiskereskedelmi cége, a különadók miatt ne volna nyereséges.
– 2021-ben, a kiskereskedelmi adó bevezetése előtt a SPAR 664 milliárd forint nettó értékesítési árbevétel mellett 5,313 milliárd forint mérleg szerinti nyereséget ért el, amely 0,8 százalékos árbevétel-arányos nyereség. 2021-ben 102 millió forint társasági nyereségadót fizetett, 2022-ben pedig egy fillért sem, mert 766 milliárd forintos nettó árbevétel mellett, vagyis tizenöt százalékos forgalombővülés után 13,14 milliárd forint veszteséget mutatott ki. Tehát miközben nőtt a forgalma, az eredménye 18,5 milliárd forintot romlott úgy, hogy felsrófolta az élelmiszerárakat, amivel a 2023-as év közepi 44,2 százalékos élelmiszer-inflációban meghatározó szerepe volt. Valami nincs rendben annál a kereskedőnél, amelyiknek növekvő forgalom mellett nincs haszna, sőt romlik a helyzete – mutatott rá Lentner Csaba.
Gazdálkodási probléma
Amikor a kormány jelentős bér- és nyugdíjemelést hajtott végre, különösen 2022-től, nőtt a lakosság vásárlóereje. A külföldi élelmiszer-kereskedők így óriási fizetőképes kereslettel találkoztak, amivel visszaélve azonnal árakat emeltek.
– 2021 júniusa és 2024 februárja között, vagyis két és fél év alatt a magyarországi élelmiszer-infláció ötvenhat százalék volt, amely a kelet-közép-európai átlagot – 36,4 százalék – húsz százalékkal haladja meg. A korábbi évek magyar inflációjának nyolcvan százalékát az élelmiszer- és üzemanyagárak okozták. A külföldi láncok kijátszották a kormány alapvető élelmiszerekre elrendelt hatósági árszabályozását. Míg például a 2,8 százalékos tej hatósági árszabályozás alá került, addig a 1,5 százalékos árán nyolcvan százalékot emeltek, továbbá a helyettesítő termékeket tették meg profitszerzésük forrásává. Például a kristálycukor helyett a porcukor ára is az egekbe szökött. A hatóságilag szabályozott termékekből készlethiányt idéztek elő, így csak a drágább helyettesítő termékekhez jutottak hozzá a vásárlók. Abszurd, hogy az éves számviteli beszámolóikban a kereskedőcégek, különösen a SPAR szerény eredményt vagy akár veszteséget mutasson ki. Ráadásul az is kiderült, hogy a magyar piacon gyengébb minőségű termékeket forgalmaznak, sőt csökkentik az egységnyi csomagolásban lévő termékek mennyiségét. Az osztrák boltosoknak is be kell látniuk, hogy ennek vége. Azért mi, magyarok se most jöttünk le a falvédőről. A nemzetközi boltosok lerabolták a magyar piacot, most pedig nekik áll feljebb – fejtette ki Lentner Csaba. A közgazdászprofesszor úgy látja, a SPAR belső gazdálkodásában szerkezeti javításokra volna szükség, főként a költséggazdálkodás áttekintésére, a Nemzeti Adó és Vámhivatal részéről pedig indokolt lenne megvizsgálni a kimutatott negatív nyereségadó-alapot, tekintettel arra, hogy 2022-ben nem fizetett társasági nyereségadót.
– A 2021-es különadómentes gazdasági környezetben is minimális nyereséget könyveltek el. Mindenképpen belső gazdálkodási probléma lehet a SPAR-nál, amelynek ódiumát a kormányra akarják kenni. Nyilván kényelmetlen számukra, hogy a részvényeseiknek sem nagyon tudnak osztalékot fizetni – mondta Lentner Csaba. Hozzátette, bár a 2023-as év éves beszámolóját még nem kellett a kereskedőknek nyilvánosságra hozniuk, ennek ellenére a SPAR már be is harangozta a 47,8 milliárd eurós veszteségét.
Kényelmes helyzet
Hans Reisch azt állítja, a magyar kormány részesedésen keresztül akarja átvenni az osztrák cég tulajdonjogát, ezért „a kisajátítás megakadályozása érdekében” átszervezték a SPAR magyarországi működését, így a magyarországi üzleteket is már Ausztriából irányítják. A cég állítása szerint erre azért volt szükség, hogy megvédjék a vállalat vagyonát „Orbán karmaitól”, ugyanakkor az is tudható, hogy ezzel a lépéssel úgy mellékesen évente tízmillió eurót is megtakarítanak.
Lentner Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a SPAR hazánkból való kivonulása esetén a piacot a maradók újra felosztanák, ezen belül a hazai tulajdonosi szektor is erősebb pozíciókat vívhatna ki.
– Az a külföldi kereskedő, amelyik közel ezermilliárdos árbevételt ér el, de adót nem akar fizetni, illetve a rendkívüli helyzet okán bevezetett nettó árbevétel-arányos különadó megfizetése miatt támadja a kormányt, jobb, ha távozik az országból. De ha már itt akar üzletelni, tisztelje a magyarokat, tartsa be a törvényeinket, emelje a szolgáltatásai színvonalát, fizesse meg az üzleteiben dolgozó munkaerőt, járuljon hozzá az alkotmányos keretek közötti állami adóbevételekhez – jelentette ki Lentner Csaba. Hozzátette, véget ért az a korszak, amikor Magyarországot bármelyik multi is korlátlan vadászmezőnek, korlátlan profitszerzési területnek tekintheti.
Minden hisztéria ellenére a SPAR bolond lenne Magyarországról kivonulni. A hazai ellenzéki sajtó szemében most a SPAR az áldozati bárány, akivel a kormány keménykedik, harcol és próbálja működését teljesen ellehetetleníteni, pedig maga Hans Reisch ismerte el egy osztrák napilapnak, hogy tulajdonképpen „kényelmes” a jövedelmi helyzetük, és ha sikeres befektetéseket hajtanak végre, akkor piacvezetők is lehetnek Magyarországon.
SPAR-ral szemben
Lázár János soha nem ment a szomszédba némi vaskos odamondogatásért. Az építési és közlekedési miniszter tárcája szűken vett portfólióján túli területekről is gyakran kifejti álláspontját, a közvélemény pedig találgat, hogy az elhangzottak Lázár magánvéleményének minősülnek-e, vagy jövőbeni kormányzati terveket harangozott be. Azt tényként kezelhetjük, hogy a magyar állam más stratégiai ágazathoz hasonlóan az élelmiszer-kereskedelemben is magyar többséget szeretne látni a piacon – ezt az álláspontot korábban többször leszögezte maga Orbán Viktor is. Ugyanakkor ehhez arra volna szükség, hogy a hazánkban működő külföldiek kivonuljanak a magyar piacról. Ám ahhoz túlságosan jól megy nekik, hogy kapituláljanak. A múlt heti szópárbaj tehát inkább afféle miheztartás végett előadott kakaskodásnak tűnik, Lázár János dörgedelmesen megfeddte a SPAR-t, amiért az bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál, diszkriminatívnak nevezve az extraprofitadót. Ennek egyébként nem sok értelme volt, mivel ezt az adónemet korábban Brüsszel is árgus szemekkel vizsgálta, de végül minden erőfeszítés ellenére az uniós joggal egyezőnek találta. A panaszkodás nem lankad, a SPAR Austria cégcsoport (a SPAR Magyarország a SPAR Austria alá tartozik, az pedig a hollandiai központú SPAR áruházlánc tagja) vezérigazgatója, Hans Reisch az osztrák lapban azt állította, maga Orbán Viktor jelezte neki, hogy hazánk szeretne tulajdonrészt vásárolni az osztrákok itteni leányvállalatában. Ami, ha így történt, üdvözlendő, hiszen ez a magyar érdek.
Lázár János mindenesetre odacsapott a SPAR-nak egy múlt heti üzleti konferencián: „Most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a SPAR így viselkedett, felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, alaptalan állításokat tőlük, s inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül.” Hozzátette: „Az az élelmiszeripari vállalkozás, amely nem adja meg a tiszteletet a magyar kormánynak, nem maradhat Magyarországon.” Az építési és közlekedési miniszter később finomított, mondván, nem akarja kiszorítani a SPAR-t, sem a többi külföldi céget, illetve multit, csak rászorítani őket, hogy „tiszteljék az itteni embereket, fogyasztókat, a kormányt, az országot, ahol óriási extraprofitot termelnek”. De azért egy szójátékot is elsütve hozzátette: „A SPAR-ral szemben is tudunk úszni. A cég meg fogja fizetni az árát annak, amit az elmúlt napokban tett”, jelentsen ez a gyakorlatban bármit.
Tény, hogy 2022-ben a Lidl, a Tesco, a SPAR, az Aldi, a Penny, az Auchan egyaránt veszteséget könyvelhetett el, amennyiben az általuk befizetett extraprofit-különadó meghaladta az adózott bevételüket. A SPAR-nál az adózott eredmény önmagában is erőteljesen a negatív tartományba csúszott, mínusz 13,14 milliárd forint lett. Hogy ezt hogy hozták össze, az rejtély, mindenesetre feltűnő az óriási aránybeli eltérés a versenytársakhoz viszonyítva. Ez pedig arra enged következtetni, hogy vagy nagyon elszúrtak valamit a munkavégzés során, vagy – nagyon udvariasan fogalmazva – elnézett valamit a cég könyvelője…
A Nézőpont Intézet elemzéséből az derül ki, hogy míg a SPAR-nak 2018-ban 523,4 milliárd forint árbevétele volt, addig 2022-ben már 766,2 milliárd, ami 46 százalékos növekedés. Ugyanebben az időszakban a ma legnagyobbnak számító magyarországi élelmiszermulti-lánc, a német Lidl 445,1 milliárdról 973,5 milliárd forintra, vagyis több mint duplájára növelte az árbevételét. Figyelemre méltó, hogy a harmadik legjelentősebb élelmiszermultinak számító Tesco árbevétel-növekedése ugyanezen időszakban igen szerény, mindössze 16 százalékos volt, tehát akár panaszkodhatna is. „Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az árbevétel növekedési üteme alapján nemcsak a SPAR, de a Tesco is alulmaradt a Lidllel szemben, a piaci verseny elvesztését azonban csak a SPAR magyarázta a kormány gazdaságpolitikájával”, hívja fel rá a figyelmet a Nézőpont Intézet elemzése. Arra is rávilágítanak, hogy bár Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója egy interjúban 2-3 százalékban határozta meg az ágazatban elvárt bevételarányos nyereség mértékét, a SPAR esetében ez az elmúlt öt évben folyamatosan romlott, a 2018-as 3,8-ről 2022-re mínusz 1,7 százalékra esett. „Mindeközben versenytársaik pontosan ugyanabban a gazdasági környezetben is teljesítették ezen elvárást: a Lidl esetén a mutató értéke a 2022-es évben 2,6 százalék, míg a Tesco esetén 2,7 százalék volt. Így bizonyosan nem igaz az az állítás, miszerint a SPAR profitabilitásának romlását csak és kizárólag a különadó okozza, hisz az már 2020-ban, a különadó bevezetését megelőzően is ezen iparági elvárt érték alatt volt, és 2018 óta folyamatosan romlott”, összegez a Nézőpont Intézet közleménye, amely a versenytársakhoz képest túl magas üzemeltetési költségekkel, vagyis végső soron üzemszervezési anomáliákkal magyarázza a SPAR problémáit.
Ezek tehát a szikár tények, amelyek azonban aligha borzolják föl a kedélyeket a széles közvéleményben. Akkor kapnánk fel a fejünket, ha valóban sikerülne érdemi lépéseket tenni az élelmiszer-kiskereskedelem tulajdoni viszonyainak magyar érdekű átszabását illetően. Annál inkább, mivel ez, mint a Covid megmutatta, ellátásbiztonsági, tehát nemzetbiztonsági kérdés. Bonyolítja ugyanakkor a helyzetet, hogy – bár ez kétségtelenül szubjektív vélemény – összes versenytársa közül a SPAR választéka tűnik a legszélesebbnek és legigényesebbnek, a SPAR-boltok piacain pedig szép számmal kaphatók olyan magyar termékek is, amelyeket egyes magyar tulajdonú üzletláncokban hiába keresünk.