Stadionstop: stop?
Karácsony Gergely egyik leghangzatosabb kampányígérete a „stadionstop” volt. Az elmúlt hetekben azonban még a vele szövetséges kerületi polgármesterek is jelezték: igényt tartanak a kormány által kezdeményezett beruházásokra, az atlétikai világbajnokságért pedig kampány is indult. A valósággal találkozva szétpukkadni látszanak a választás előtt elhangzott populista ígéretek.
A Momentum-féle Nolimpia politikai sikere után voltaképpen logikus volt, hogy a „stadionstop” bekerül Karácsony Gergely kampányígéretei közé, hiszen az elmúlt években sikerült megtanítani az erre fogékony híveknek a „sportlétesítmény egyenlő Fidesz” képletet, ráadásul ebben a témában látványosan demonstrálható az ellenzéki összefogás a Fekete-Győr Andrással közös sajtótájékoztatók során.
Amikor viszont már nem ellenzékből, a partvonalon túlról kell bekiabálni, hanem megválasztott vezetőként döntéseket hozni, jóval bonyolultabbnak látszik a kérdés. Hiszen ilyenkor keresni kellene egy helyszínt, amire rámutatva el lehet mondani, hogy ez itt fölösleges stadionépítkezés színhelye lett volna, és a munkálatok leállításával megakadályozták „a közpénz elherdálását”. A kérdés csak az: melyik stadionon demonstrálhatná az új főpolgármester választási ígéreteinek komolyságát?
A Puskás Aréna elkészült, már csak a hivatalos megnyitó van hátra: jövő héten lesz – egyébként telt házzal, 67 ezer nézővel, hiszen a jegyeket pillanatok alatt elkapkodták. Ezt tehát már nem lehet leállítani. Aztán, maradva a focinál, ott az épülő Bozsik-stadion, ahol még csak a lelátók egy része áll; ha félbehagynák, meglehetősen látványos torzó lehetne belőle. Ez esetben is van azonban egy kis bökkenő: miután a Honvéd vezetői – az aggódó drukkerek kérdését tolmácsolva – nyílt levélben fordultak Gajda Péter kispesti polgármesterhez, tudakolva, mi lesz a projekt sorsa, a szocialista politikus így nyugtatta őket: „Biztosíthatom önöket, hogy nincs sem a főváros új vezetésének, sem nekem olyan szándékunk, hogy a már épülő stadionberuházás ellen bármi módon fellépjünk.” Ezt sem lehet tehát leállítani…
Szerepel a kormány elképzelései között a népligeti buszpályaudvar mögött a 2022-es kézilabda-Európa-bajnokságra épülő multifunkciós csarnok is, és mivel ennek építkezése még nem kezdődött meg, itt elvben könnyűszerrel keresztül lehetne húzni a kormányzat terveit. Csakhogy a frissen megválasztott ellenzéki polgármester, Baranyi Krisztina nem feltétlenül gondolja így.
„Baranyi szerint nagyon rosszul ment át a sajtóban, hogy kézilabdacsarnok készül a Ferencvárosban, ez ugyanis egy nagy rendezvényközpont, amelyre Budapestnek 15 éve szüksége lenne. Például a polgármester szerint nagy orvoskongresszust nem tudtak megtartani Budapesten, mert nem volt ennek megfelelő csarnok” – idézte Baranyi Krisztinát az Index. Vagyis erre a létesítményre is szükség lenne a fővárosban, és még Baranyi Krisztina sem szeretné, ha az új vezetés ellehetetlenítené a projektet.
Marad még a Csepel-sziget csúcsára tervezett atlétikai stadion, amellyel kapcsolatban – az egyébként ismeretlen, volt LMP-s Kassai Dániel kérdése nyomán – a Kúria nemrég úgy döntött, lehet népszavazást tartani sorsáról. Az Index ráadásul, amely múlt héten számba vette azokat a beruházásokat, amik kapcsán vita adódhat a kormány és a főváros új vezetése között, úgy látta: ezt szinte mindenképpen „le kellene állítania” Karácsonynak.
„Ha valami úgy néz ki, mint egy stadion, úgy működik, mint egy stadion, és úgy is nevezik, hogy stadion, akkor minden bizonnyal egy stadionról van szó. Ebben az esetben Karácsonynak nemigen van mozgástere; a Duna-partra tervezett beruházást akkor is le kellene állítania, ha ehhez komoly konfliktust kell felvállalnia a kormánnyal.”
Ha nem épülne meg a Nemzeti Atlétikai Központ, az azt jelentené, hogy Budapest nem tudná megrendezni a 2023-as atlétikai világbajnokságot. Ezért döntött úgy Baji Balázs világbajnoki bronzérmes és Európa-bajnoki ezüstérmes magyar gátfutó, hogy kampányt indít a világversenyért és a létesítményért.
„Elbizonytalanított a jelenlegi helyzet, és megijedtem attól, hogy a budapesti atlétikai világbajnokság és vele együtt az atlétika jövője veszélybe kerül. Fontosnak érzem, hogy a végleges döntés előtt mindenki tudja, hogy mit jelent számunkra a hazai rendezésű világesemény és azt is, hogy az atlétikának, ami Magyarország 5. legsikeresebb sportja, nincs egy igazi otthona, edzőközpontja, nemhogy nemzetközi eseményekre alkalmas létesítménye” – írta egyebek mellett Baji Balázs. „A vb szól erről és még többről. Szól rólunk, akiknek a hazai közönség mindennél többet jelent, és szól azokról a fiatalokról, akik a hazai rendezésű vb miatt kapnak kedvet a gátfutáshoz vagy más versenyszámhoz. Nem is beszélve a nézőkről, akik életre szóló élményt kapnak.”
A kezdeményezéshez később számos kiváló és népszerű sportoló – például az úszó Hosszú Katinka vagy a „Kajakkirálynő”, Kovács Katalin – és a magyar szövetség is csatlakozott, a Facebookon hétfőn délelőttig mintegy 11 ezren jelezték támogatásukat. Wladár Sándor úszószövetségi elnök például arról írt, mit jelentett hazánknak a 2017-es vizes vébé.
„A világbajnokság óriási lökést adott a magyar úszósportnak, és ez nem csupán egy szokásos közhely: megnőtt a regisztrált versenyzők száma, sokkal több gyermek érezte úgy, ő is Hosszú Katinka vagy Cseh Laci akar lenni. És ami legalább ennyire fontos: hirtelen lecsökkent a lemorzsolódási ráta a kritikus korba ért utánpótlás-korosztályoknál, a világbajnokság varázsa a medencében tartott, további kemény edzésekre vett át rengeteg tizenévei végén, huszonévei elején járó fiatal tehetségünket. Az érmeknek nagyon örültünk – de ezek voltak a világbajnokság igazi eredményei!” – fogalmazott Wladár Sándor.
Talán az egyre szélesebb körű kiállásnak köszönhető, hogy Karácsony Gergely mintha kicsit elbizonytalanodott volna, múlt csütörtökön ugyanis már a következőket nyilatkozta az RTL Klubnak:
„Az én álláspontom az, hogy erre a stadionra nincsen szükség, de örülök annak, hogyha erről kialakul egy társadalmi párbeszéd, és nyitott vagyok arra, hogyha azok a fejlesztések, amelyek Budapest számára különösen fontosak, és az én programomban szerepeltek, hogyha ezek is felkerülnek a megvalósítandó fejlesztések listájára, akkor nyitott vagyok arra, hogy ebben az ügyben is esetlegesen az álláspontomon is változtassak” – idézte az újdonsült főpolgármester nyilatkozatát az Index.
Lapzártánkkor tehát úgy tűnik, ha Karácsonyon múlik, valamilyen módon megpróbál kihátrálni elvben legkönnyebben teljesíthetőnek tűnő ígéretéből, a stadionstopból. Részben azért, mert kevés olyan beruházás van, amit még leállíthat, részben pedig azért, mert egyes projektek megakadályozása heves ellenállásba – adott esetben saját politikustársaiéba – ütközne. Már csak az a kérdés, hagyják-e őt reálisan dönteni?
