Szabadság miatt zárva

A budapesti VI. kerület polgármestere, Soproni Tamás (Momentum) választási programjában „propaganda helyett igazi újságírást” ígért a terézvárosiaknak, valamint azt, hogy a testületi ülések beszámolóiban a Fidesz–KDNP álláspontját is közölni fogják. Az újságot lapozgatva megállapíthatjuk, ezt még nem sikerült maradéktalanul teljesíteni, mert bár egy keretes részben valóban megjelennek a kormánypárti képviselők hozzászólásai, minden ilyen megszólalás mellett olvasható a cáfolata is, így a tudósítások kicsengése olyan, mintha a kormánypárti képviselők inkompetens kérdéseket tennének fel, nem létező problémákon lovagolnának.

A terézvárosi Fidesz–KDNP-frakció lapunkhoz eljuttatott álláspontja szerint a szerkesztőség a látszatra ügyelve időnként valóban közli az ellenzék álláspontját is, azonban a frakció által hangsúlyosnak tartott kérdéseket elhallgatják, vagy megjegyzéseket fűznek hozzájuk.

– Előszeretettel hallgatják el, pedig minden testületi ülésen elmondjuk, hogy az önkormányzat antidemokratikusan működik, mert cégeinek igazgatóságában, felügyelőbizottságaiban nincs ellenzéki delegált, nem kaptunk sem bizottsági elnöki, sem tanácsnoki pozíciót, így az ellenzék nem tudja ellenőrizni az ott zajló tevékenységeket, holott a választásokon több mint negyven százalékot értünk el.

„Stílusidegen” válaszok

A Fidesz képviselői már a decemberi közmeghallgatáson jelezték ezt, de a város vezetőitől érdemi választ nem kaptak. A szerkesztőség meglepően tálalta a Lindmayer Viktorral, a Fidesz–KDNP frakcióvezetőjével közölt interjúját. A fel­vezető szövegben az újságíró szükségesnek találta megjegyezni, hogy „a lap stílusától meglehetősen eltérő jellegű válaszokat” kaptak kérdéseikre. Azon pedig meglepődni sem érdemes, hogy fideszes politikusokkal október óta eddig két interjú jelent meg, míg a várost irányító tisztségviselők folyamatosan, visszatérően szerepelnek a lapban. A júliusi első lapszám címlapján Karácsony Gergely főpolgármester látható, rajta kívül még beszélgetést közölnek Oláh Lajossal, a DK országgyűlési képviselőjével és Kerék-Beleznay Zsuzsanna jobbikos alpolgármesterrel.

A lap főszerkesztője Kertész Anna, aki 2017 végén azért távozott a Vasárnapi Hírek éléről, mert szerinte a lapban „aljas és uszító” kormányzati „propagandahirdetés” jelent meg. Kertész Anna közösségi oldalán közölte, a kormány a társadalmi célú hirdetéseivel az elfogadás és a szolidaritás értékeit támadja, majd hozzátette, „nyilvánvaló, hogy az ország lakói egy darab menekültet nem láthattak az elmúlt két évben, az idei év legnagyobb problémájának mégis a hazai migránshelyzetet látják”. Az előző, fideszes városvezetés alatt a sajtóosztály vezetője egyben a Terézvárosi Magazin felelős szerkesztője is volt. Most a sajtót négyen irányítják: sajtóosztály-vezető, felelős szerkesztő, sajtófőnök és közösségi levelező. A kommunikációs költségeket növeli, hogy az egyébként nyelvész végzettségű polgármester egy beszédírót is alkalmaz, havonta 300 ezer forintért, további havi 120 ezer forintért kiszervezték az online lapszemlét, holott ez utóbbi feladatot a korábbi sajtóosztály is el tudta látni. Lapunk úgy értesült, a terézvárosi Momentum és a DK között egyre feszültebb a viszony, ugyanis Oláh Lajos, a kerület DK-s országgyűlési képviselője nagyobb megszólalási felületet követel magának az újságban, mint amennyit a momentumos polgármester ad neki.

Elfogultan

Pikó András, Józsefváros polgármestere programjában a helyi média átalakításáról azt ígérte, „propaganda helyett valódi tájékoztatást” nyújtanak, és véget vetnek „annak a mindent kisajátító, az ellenvéleményt eltipró viselkedésnek, amit a hatalom jelenlegi képviselői folytatnak”. A kampányban olyannyira célkeresztbe került a józsefvárosi újság, hogy a szerkesztőség ajtajára ellenzéki aktivisták a következő feliratot ragasztották: „Szolgalelkűek.” Az új szerkesztőség a Népszavától, a Magyar Narancstól, a Klubrádiótól és egyéb baloldali médiumokból érkező újságírókból verbuválódott. Az ideiglenesen megbízott főszerkesztő Tóth Ákos, a baloldali 168 Óra egykori főszerkesztője lett, akinek egy interjúszerkesztés kapcsán sikerült maradandót alkotni: a választások utáni második lapszámban ugyanis Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal, józsefvárosi fideszes képviselővel készítettek beszélgetést, amelyet a polgármester véleményét tükröző szerkesztőségi kommentekkel láttak el. Például az interjúban Ferencz Orsolya kijelentette, nem ért egyet azzal, hogy a városvezetés elvette az óvónők és a szociális dolgozók év végi jutalmát. A mondat után a szerkesztőség az alábbi zárójeles megjegyzést tette hozzá: „A juttatások leállításáról, illetve ki nem fizetéséről szóló állítások nem helytállóak.” Hogy miért, azt a szerkesztő nem fejtette ki, de többször is beszúrták, hogy Ferencz Orsolya a szerkesztőség véleménye szerint nem mond igazat. „Liberális sajtószabadság. Utólag átírt kérdések, a nyilatkozó mondatainak önkényes átírása, mondatok törlése, átszabása, kommentálása az interjúalany hozzájárulása, tájékoztatása és engedélye nélkül. Amíg ezek a szerkesztési elvek, nem nyilatkozom ennek a terméknek. Újságnak nem nevezhető” – írta a történtekről Ferencz Orsolya bejegyzésében.

A választás után Pikó András azt nyilatkozta, az „emberek hozzá fognak szokni, hogy a józsefvárosi kerületi újság innentől nem észak-koreai szintű propagandát tol, hanem még az ellenzéki képviselőt is megszólaltatják majd, rajta lesz a légyszar az uralkodói képen, és nem fogják letörölni”. Ennek ellenére még a baloldali Mérce is hosszú cikkben bírálta Pikó András függetlennek mondott sajtóját A Józsefvárosi Újság bemutatja: hogyan NE szakítsunk a propagandával című cikkében. 

A lap első számát vették górcső alá, amelyről többek között megjegyezték, „Pikó András az első hét oldalon nyolc fotón jelenik meg mindenféle szögből”. Tóth Ákos távozása után az a Lengyel Tibor lett a főszerkesztő, aki a Népszavában és a Zoom.hu internetes hírportálnál is megfordult. Hamar bebizonyosodott, a független újságírás neki sem kenyere. A jobboldalisággal nem vádolható Mérték Médiaelemző Műhely a józsefvárosi újság politikai témájú cikkeiről megállapította, hogy azokban a kerület polgármestere „kiemelten nagy teret kapott, és rendre pozitív kontextusban jelent meg. […] Miközben a jelenlegi kerületi vezetés általában pozitív színben jelenik meg, az előző kerületi vezetést és a kormánypártokat érintő megjelenések tendenciózusan negatívak.” Azt már mi tesszük hozzá, hogy az újság nem mentes a direkt politikai kinyilatkoztatásoktól, nyíltan kiáll például a Színművészeti Egyetem hallgatói mellett, de objektívnak egyáltalán nem nevezhető kormányellenes cikkeket is olvashatunk. Polgármestereket bemutató sorozatukban csak az ellenzékieknek adnak teret, de a nem politikusi megszólalók is az ellenzéki véleménybuborékot erősítik. Például Iványi Gábor arról beszél, hogy a kormány a cselédek országát akarja létrehozni, Veiszer Alinda szerint a jobboldali médiában a fake news mindennapos jelenség, Péterfy Gergely József Attila-díjas író pedig kifejti, hogy a „NER-ben nincsenek és nem is lehetnek írók”, mert a nacionalizmus és a rasszizmus táptalaja ezt nem teszi lehetővé.

Egri cenzúra

Mirkóczki Ádám, Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere a kinevezése után nem sokkal kézi irányítása alá vonta a helyi sajtót, és cenzúrát vezetett be. Oroján Sándor, az egri Fidesz–KDNP frakcióvezetője a Demokratának elmondta, írásos bizonyíték van rá, hogy az újonnan kinevezett sajtófőnök bekérette az Egri Magazin már betördelt decemberi számát, és utasítást adott a szerkesztőségnek, melyik cikket nem közölhetik, és helyette miről írhatnak. Az Egri Média vezetője volt az első cégvezető, akitől az új városvezetés azonnali hatállyal megvált. 

– Az új vezető a Budapestről Egerbe költöző Scrob Andrea lett, akinek ideiglenesen kiutaltak egy szolgálati lakást, majd az igényei szerint 1,6 millió forintért felújítottak neki egy másikat – tudtuk meg Oroján Sándortól. 

Az egerhirek.hu úgy értesült, azóta a hölgy férje is az Egri Médiánál dolgozik, de ami ennél is érdekesebb, hogy a portál értesülései szerint Scrob Andrea édesapját bízták meg a helyi média felügyeletével. Családban marad, szokták mondani. Bár a fenti összefonódásokról az Egri Magazin biztosan nem írna, az ellenzéki fideszes képviselők már többször kaptak rövidebb megszólalási lehetőséget. A lap azonban ettől még nem mondható kiegyensúlyozottnak, hiszen például a júliusi lapszám címoldalán Mirkóczki András látható, belül pedig egy terjedelmes, ötoldalas interjút közölnek vele az alábbi felvezetővel: „Eger élen járt a védekezésben, az országos médiában is visszaköszöntek Mirkóczki Ádám jövőbe mutató döntései.” Az augusztusi számban pedig Ember Zoltán Leventét, a Jobbik-közelinek tartott Iránytű Intézet munkatársát szólították meg, aki elmondta, hogy kutatásaik szerint az egriek Mirkóczki Ádámra nem pártpolitikusként tekintenek, „hanem olyan integratív személyiségként, aki a különböző világnézetű vagy pártpreferenciájú szavazót is tudja képviselni”.

Szarkeverők

„A pécsi polgárok hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatása érdekében biztosítani fogom a város tulajdonában lévő média pártatlanságát” – ígérte a pécsi összellenzék által támogatott Péterffy Attila választási programjában, hogy aztán hatalomra kerülvén a pártsemleges helyi sajtó létrehozását a Szabad Pécs nevű ellenzéki portál egyik alapítójára és szerkesztőjére, Nimmerfroh Ferencre bízza. A híroldal nemcsak markánsan kormányellenes, hanem álhíreket is előszeretettel közöl. Például a 2018-as országgyűlési választások előtt biztos forrásokra hivatkozva azzal riogatott, hogy ha a Fidesz harmadszorra is kétharmados többséggel győz, akkor a választási rendszert úgy alakítja át, hogy a kétezer fő alatti településeken a 2019-es önkormányzati választásokon már nem lehet szavazni. Az önkormányzati lapban, a Pécsi Hírekben is a Szabad Pécs stílusa, hangvétele köszön vissza. Kevés kivételtől eltekintve csak kormányellenes véleménynek adnak teret, előfordult például az is, hogy egy pécsi vállalkozót az egyik cikkben NER-lovagnak tituláltak. Barkóczi Csaba, a Fidesz pécsi önkormányzati képviselője a Demokratának elmondta, a Pécsi Hírekben egy év alatt mindössze egyszer kapott megszólalási lehetőséget a Fidesz, amikor frakcióvezetőjükkel interjú készült januárban, a helyi televízióba pedig a választások óta nem kaptak meghívást. Ezzel szemben Pécs baloldali polgármestere hetente többször is megjelenik ezeken a felületeken.

Péterffy Attila nemrég a következőket mondta a helyi lapnak: „[…] amikor átvettük a város vezetését, azt vállaltuk, hogy elkezdjük megtisztítani Pécsett a közéletet és a közbeszédet. Azt ígértük, hogy más szellemben fogunk politizálni, más kultúrát honosítunk meg.” Hogy mi is ez a más kultúra, kiderül az alábbi főszerkesztői vezércikkből: „Most, hogy már mindenki megmondta a tutit a sétálóutcákban való bringázás ügyében a létező összes internetes felületen, és a hivatásos szarkeverők is megkeverték a szart annak terjesztésével, hogy Péterffy Attila az egész belvárosból, sőt a világ összes belvárosából kitiltaná a bringásokat, gondoltam, én sem maradhatok ki a fergeteges véleménybuliból” – írta Nimmerfroh Ferenc a városi hírportálon. 

Barkóczi Csaba kérdésünkre elmondta, a főszerkesztőt az háborította fel, hogy szerinte Péterffy Attila a belvárosi sétálóutcák felújítása kapcsán nem mondott olyat, hogy az egész belvárost érintené a kerékpáros szigorítás. 

– A gond ezzel csak az, hogy erről a bejelentésről videófelvétel is készült, a döntés ellen tiltakozó kerékpárosok közül is többen felháborodásuknak adtak hangot. A polgármester érzékelhette, hogy a bejelentése ellenállásba ütközött, ezért visszavonulót fújt, amelyben segítségére volt a lap főszerkesztője is azzal, hogy szarkeverőnek nevezte, aki azt meri állítani, hogy a polgármester ki akarja tiltani a kerékpárosokat a belvárosból – mondta Barkóczi Csaba.

Gyűlölködő hangnem

– Mondhatjuk-e, hogy ön a garancia a független újságírásra a kerületben?

– Mondhatjuk.

Ezzel a dialógussal zárult az a beszélgetés, amelyet a ferencvárosi rádió készített Vágvölgyi B. Andrással, a Ferencváros újság nyáron kinevezett főszerkesztőjével. A Magyar Narancs egyik alapítója és egykori főszerkesztője nem rejtette véka alá véleményét: szerinte a „kilencedik kerület politikai laboratórium, a NER utáni világ kísérleti terepe”. 

Beszédes az is, hogyan nyerte el huszonegy pályázó közül a főszerkesztői állást. Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere májusban hirdetett pályázatot az új főszerkesztői pozícióra azzal, hogy „pártoktól független, rangos szakmai zsűri” választja ki a nyertes pályázót. Ezzel szemben a független zsűriben csak balliberális újságírók kaptak helyet, a grémium elnöke pedig az Majtényi László volt, akit 2017-ben a baloldali pártok közösen jelöltek köztársasági elnöknek. Az önkormányzati lap új nevet és arculatot kapott. A Ferencváros Újság jogutódja, a 9 című lap első, szeptemberi száma már a címlapon teljes mellszélességgel kiáll a Színművészeti Egyetemet elfoglaló diákok mellett, ugyanis ott a Trafó színházra felaggatott piros-fehér szalagokról készült fotó virít. 

A kiegyensúlyozott tájékoztatást ígérő Vágvölgyi B. András vezércikkében leszögezi, a kerületben „megszűnt a NER, a fidesznyák akarnokság szűk egyharmadot sem kapott”. Majd hazánk legfontosabb eseményének nevezi „az SZFE gleichsaltolására (magánosításnak álcázott ideológiai akolba terelésére) tett kísérletet”. Hogy senkinek ne legyen kétsége, a független, objektív és pártatlan főszerkesztő mit gondol az SZFE körül zajló ügyről, a cikkhez mellékelt fotóján Free SZFE-s maszkban pózol. Bár azt írja, hogy az önkormányzati lap a „gyűlölet kultúrája ellen készült”, Vidnyányszky Attiláról csak a gyűlölet hangján tud szólni, a Nemzeti Színház igazgatóját ugyanis többek között „bocskaiba izzadt zsarnoknak” nevezi. Bár Baranyi Krisztina pártatlan helyi médiára tett ígéretet, ezzel szemben a Színművészeti Egyetem ügyéről szóló cikkek annyira egyoldalúak, hogy egyetlen mondat erejéig sem térnek ki a másik fél álláspontjára.

Vágvölgyi B. András már a második főszerkesztő, akit az új városvezetés nevezett ki. Érthetetlen, miért kellett Török Dánielnek távoznia, mert véleményünk szerint a lap a nem kevés kormányellenes cikkeivel tökéletesen megfelelt a baloldali értelemben vett független újságírás kritériumainak. Apropó, független újságírás. Baranyi Krisztina közösségi oldalán az Index-ügy kapcsán arra kérte polgármestertársait, ne nyilatkozzanak az Indexnek addig, amíg nem állítják helyre annak függetlenségét, majd hozzátette, „úgy járunk el, ahogy a szennymédiával szemben eddig is”. Önmagában az is meredek, hogy egy független polgármester szenny­mé­diá­nak titulálja a neki nem tetsző sajtótermékeket, az pedig egyenesen érthetetlen, hogy egy piaci alapon működő országos lap személyi döntéseihez mi köze van egy kerületi városvezetőnek.

A hatalomra jutott ellenzéki városvezetők kivétel nélkül kiegyensúlyozott és pártatlan médiát ígértek, de a balliberális oldalról importált főszerkesztők kormányellenes propagandává züllesztették le a helyi sajtót. A jelek szerint a „szabad város, szabad sajtó” baloldali körökben úgy valósult meg, ahogy a „népi demokráciában” Kádár János idején, amikor a kesernyés humor ezt az állapotot így jellemezte: „Magyarok számára az országhatár szabadság miatt zárva.”