Kiderül, leghamarabb mikor tarthatnák az ellenzéki népszavazást
Leghamarabb április 26-án lehetne népszavazást tartani az ellenzéki kérdésekről – írta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója pénteken a Facebook-oldalán.
Az ellenzéki referendum aláírásgyűjtésében részt vevő pártok pénteken adták le a Karácsony Gergely főpolgármester által – a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról – kezdeményezett népszavazási kérdések aláírásgyűjtő íveit.
Szánthó Miklós kiemelte: „azzal, hogy a baloldal csak a mai nap nyújtotta be a népszavazási kezdeményezéseihez szükséges mennyiségű aláírást a Nemzeti Választási Irodához (NVI), hivatalosan is elszállt az esélye annak, hogy az április 3-ára legyen kitűzhető”. A referendumot még „az elképzelhetetlenségig felgyorsított eljárásrendben” is leghamarabb csak április 26-án lehetne megtartani – jegyezte meg.
Kifejtette: az NVI-nek 60 napja van megvizsgálni a „470 ezer” (valójában kérdésenként 235 ezer) aláírást. Ha ezzel egy nap alatt végeznek is, az január 22-ét jelenti. Ha megvan a döntés, az megtámadható a Kúrián. Ha ilyesmi nem is történik – a jogerőre emelkedéshez akkor is 5 nap kell, így az január 27. – írta.
A jogerőre emelkedett határozatot közzé kell tenni a Magyar Közlönyben és a Nemzeti Választási Bizottság elnökének hivatalosan is tájékoztatnia kell az Országgyűlés elnökét a kezdeményezés hitelesítéséről. Az igazgató megjegyezte, „szintén lehetetlen a gyakorlatban”, de ha ez is egy nap alatt megtörténik, az január 28-át jelenti.
Az ezt követő első parlamenti ülésnapon a házelnök bejelenti a kezdeményezést a képviselőknek. Erre elvileg csak februárban lenne már lehetőség, mivel ekkor indul a hivatalos ülésszak – írta Szánthó Miklós. Hozzátette: feltételezve a „szintén a lehetetlent”, hogy csak ezért összehívnak egy rendkívüli parlamenti ülést egy hétvége alatt, az január 31. lesz.
Kiemelte: szintén példa nélküli lenne, „de mondjuk, hogy az Országgyűlés aznap döntene is, és elrendelné a népszavazásokat”. Sőt, a vonatkozó határozat azonnal megjelenik a Magyar Közlönyben. A határozat – ha nem támadják be az Alkotmánybíróságon – 15 nap után lesz „jogerős”: azaz február 15-én.
A köztársasági elnök ezt követően tűzheti ki a népszavazást. Szintén feltételezve, hogy ezt már aznap, február 15-én megtenné az államfő, ettől naptól számított 70-90 napon belülre lehet kiírni a népszavazást – fejtette ki Szánthó Miklós.
Kiemelte: ha nincs is semmilyen jogorvoslat, és minden érintett szerv napon belül vagy egy nap alatt végez – a több napot/hetet igénybe vevő ügymenettel – leghamarabb „egy lehetetlenségig felgyorsított eljárásrendben is” április 26-án lehetne megtartani a referendumot.
Szánthó Miklós kitért arra is, van egy kivételes szabály, amely szerint egy népszavazást akkor is ki lehet tűzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást írt ki, és ez utóbbi időpontjáig legalább ötven nap van hátra. Ennek alkalmazásához azonban legkésőbb február 12-én ki kellene tűzni az ellenzék által kezdeményezett kérdésekben a népszavazást. Ez azonban – mint az Alapjogokért Központ igazgatója fogalmazott – „a legextrémebb felturbózással sem tud kijönni”.
