Az Új Budapest Terv megvalósítása megváltoztathatja a fővárosiak életét

Élhetetlen, zajos, bűzös, piszkos, zsúfolt, embertelen, lepusztult. Hosszan sorolhatnánk azokat a jelzőket, amelyekkel a valaha csodálatos fővárosunk lakói illetik Budapestet. A város valamikori fénye ugyanis mára nemcsak megfakult, de szinte teljesen el is tűnt. Ritkán találkozni már olyan budapesti polgárral, aki mosolyogva és büszkén, fejét felemelve, csillogó szemmel válaszolna arra a kérdésre, hol él. A főváros bajainak egy része nem fogható a rendszerváltozás óta hatalmon lévő szociálliberális városvezetésre, annak tehetetlenségére és nemtörődömségére, ám tény, hogy nem csupán súlyosbította a korábban meglévő gondokat, de számtalan újat is okozott. A Cselovszki Zoltán vezette Új Budapest Központ azonban most egy olyan komplett, az egész fővárost érintő tervvel rukkolt elő, amelynek segítségével Budapest újra visszanyerheti korábbi pompáját és ismét szerethető, valóban európai színvonalú várossá válhat.

Az Új Budapest Terv elkészítését két éven át tartó alapos munka előzte meg. Az Új Budapest Központ munkatársai felhasználták a Nemzeti Konzultációt követő, a főváros minden részén tartott helyi konzultációk eredményeit is. Ezek alapján pedig egy olyan terv készülhetett el, amely alapjaiban változtathatja meg a fővárosban lakók életkörülményeit.

Szebb

Szinte nincs olyan pesti polgár, aki ne értene egyet azzal, hogy Budapestet szebbé kell tenni. Ennek érdekében a Fidesz által életre hívott csapat megreformálná a fővárost érintő rehabilitációs programot. Cselovszki Zoltán lapunknak elmondta, számtalan európai példa bizonyítja, hogy megfelelő lépésekkel így még a jelenleg az utcán, otthon nélkül az életüket tengető emberek gondjaira is orvosságot lehet találni. A szépítés része lenne a terek parkosítása és visszaadása a gyalogosok számára – ilyen például a Kálvin tér, a Ferenciek tere vagy éppen a Nyugati tér. Az autós forgalmat ezeken a területeken a föld alatt vezetnék el, a földfelszínen pedig zöldterületeket alakítanának ki. A közlekedést a villamosvonalak fejlesztésével oldanák meg – nem csupán régi, mára nem használt vonalakat élesztenének újjá, de újakat is építenének. Az elhalóban lévő zöld területeket felfrissítenék, s számos olyan, nem őshonos növényt telepítenének, amelyek jól viselik a városi környezetet. A zöld sávot a Margit szigetre vezető két gyalogos-kerékpáros híd fogná gyűrűbe.

Az utcákat elárasztó szemét mennyiségének csökkentésére utcamosási tervet dolgoztak ki, a kutyapiszokkal kapcsolatos gondokat pedig a kutyatartók, a kutyás egyesületek és különböző társadalmi szervezetek bevonásával, a korábbiaktól eltérő programmal oldanák meg. A Duna-korzót a Parlamenttől egészen a Nemzeti Színházig hoszszabbítanák meg, s a „gyalogos belváros” program részeként az Erzsébet hídtól az Árpád hídig kialakítanák az új Buda-korzót.

Olcsóbb

Sok fővárosi polgár panaszkodik a budapesti élet rendkívül nagy költségeire. A kiadásokat csökkentendő az Új Budapest Terv részét képezi egy önkormányzati bérlakásprogram mielőbbi beindítása, hogy minél több fiatal, pályakezdő és családalapító kezdhesse el önálló életét a fővárosban. Hasonló megfontolások vezettek a családi kedvezményprogramok ötletéhez – ilyen lenne egy olyan bérletrendszer, amelynek révén a családtagok olcsóbban használhatnák a BKV járatait, mintha azokra külön-külön váltanának jegyet vagy bérletet. A kiadások szempontjából nem elhanyagolható az a tény sem, hogy egy átlagos budapesti háztartás napjainkban négyszer több energiát fogyaszt, mint bécsi társa, ezért az Új Budapest Tervnek fontos részét képezi egy átfogó, a hő- és elektromos energiát, továbbá az üzemanyag és a csomagolóanyagok felhasználást érintő, újfajta szabályozási rendszer.

Szintén megtakarítást jelentene a mostani, elszórtan működő és drága, luxusszínvonalú kormányzati épületek helyett egy új kormányzati negyed felépítése, ráadásul a jelenlegi épületek eladásából származó öszszeg egy része számos, a terv egyéb pontjaiban foglalt beruházás kiadásait fedezné. A mostani széttagolt struktúra helyett egyetlen városüzemeltető vállalatot hoznának létre, amely garantálná, hogy az így befolyt bevételek valóban a fővárost gazdagítják.

Élhetőbb

A fővárosiak egyik legdühítőbb, a mindennapjaikat leginkább megkeserítő baját a közlekedés, illetve annak szinte már balkáni színvonala okozza. Az Új Budapest Terv szerint a megnövekedett forgalom csökkentésére – az M0-ás hídon kívül még – két új Duna-hidat építenének meg: az Aquincumi hidat, illetve az Albertfalva Kitérő úti hidat; ez utóbbit a Gubacsi híd bővítésével. Az elképzelésekből nem maradt ki az európai nagyvárosokban ma már szinte nélkülözhetetlen, két gyaloghíd terve sem; ezek egyike a Vígadó teret és az Ybl Miklós teret, míg a másik a Millenniumi városrészt és Lágymányost kötné össze. Ezekről egyébként pótolhatatlan panoráma nyílna a városra, míg a két új, elsősorban az autós forgalomnak szánt híd jelentősen mentesítené a fővárost az áthaladó forgalom alól. De nem kerülhető ki a parkolás mára tökéletesen kaotikussá váló rendszere sem. Miután az ebből származó évi, nagyjából 2,5 milliárd forintot kitevő nyereség nagy részét ma magántulajdonban lévő cégek teszik zsebre, az Új Budapest Terv megalkotói egy köztulajdonú parkoltató vállalat megalapítását tűzték célul, hogy a parkolás ne csupán olcsóbb legyen, de az ebből származó bevételek valóban és kizárólag a városi pénztárába folyjanak be.

Befejeznék az M0-ás körgyűrűt, két belső, gyűrűirányú gyorsforgalmi utat építenének meg és kialakítanának egy úgynevezett „belső autópályát” is. Mindemellett új kerékpárutakat hoznának létre, s a Millenniumi Földalatti egészen a Várig közlekedne.

A villamoshálózat fejlesztése sem merülne ki a korábban említett, a gyalogosoknak újra visszaadandó nagy terek forgalmának átszervezésével. A villamospark modernizálásán túl a ferihegyi terminálokat a várossal összekötő gyorsvasút révén a belvárosból kevesebb mint fél órán belül lennének megközelíthetők. Nem halasztható tovább a fővárosi utakat érintő új és átfogó közlekedésirányítási és -szabályozási rendszer megalkotása sem, amely többek közt korlátozná a budapesti utakat ma még elárasztó teherforgalom mennyiségét is. Sok helyütt pedig a jelenleg meglévő, gyakran kerületeket félbevágó és a forgalmat megakadályozó vasúti töltéseket szüntetnék meg; itt a szükséges főutak helyét és a közvetlen átjárást a vasút „lábakra állításával” oldanák meg.

Otthonosabb

A fővárosban több száz ezer család él egyre lepusztultabb állapotban lévő és gyakran igen elhanyagolt környezetben álló panellakásokban. Az Új Budapest Terv szerint ezek megújítását olyan egyedülálló technológiával oldanák meg, amelyek segítségével egy időben történhet meg a külső-belső hőszigetelés, illetve a nyílászárók és a fűtés korszerűsítése. Ezzel a technológiával a felújítások költsége – az energiaköltségek csökkenéséből adódó megtakarításnak köszönhetően – 10-12 év alatt megtérül. Az új panelprogram előkészítéseként az Új Budapest Központ négy, különböző budapesti lakótelepen álló panellakás felújítását végezte el. Referenciaméréseik bebizonyították, hogy a megfelelő technológiával elvégzett felújításoknak köszönhetően egy panellakás energiamegtakarítása elérheti az 50 százalékot. A programmal ráadásul egy, maximum két parlamenti ciklus ideje alatt felújítható lenne az összes panellakás; míg a jelenlegi kormány által elkészített tervekkel mindez közel egy évszázadot venne igénybe! A panellakásokban élők életkörülményeit parkok és őrzött parkolók létrehozásával tennék színvonalasabbá.

Túl szép, hogy igaz legyen? Nem. Mindezt – és ennél akár még többet is – meg lehetett volna valósítani az elmúlt több mint másfél évtized alatt.

Somorjai Viktória