– Hogyan?

– Kijelenthetjük, hogy a szegedi csatornaépítési munkálatokat a kivitelezői hanyagság, a hozzá nem értésből adódó károkozás, a lakosság érdekeinek és nyugalmának indokolatlan megzavarása, az ezt kísérő lakossági felháborodás, a tarthatatlan késedelem és a műszaki irányítás hiánya, azaz a teljes szakszerűtlenség és alkalmatlanság jellemzi. Ebben a kivitelezésben semmi nem felel meg a szakmai, a lakossági és az uniós előírásoknak. A kivitelezők irreális hibaszázalékkal dolgoztak. Béketelepen például az elkészült nyolc szakaszból hét szorul javításra, máshol a 2140 méternyi átadott csatorna háromnegyedét kell kijavítani.

– Például mit rontottak el?

– Elmaradt több helyütt is például a közműfeltárás, amelynek elvágott háztartási bekötővezetékek, szennyezett vezetékhálózat és a vízminőség romlása lehet a következménye. A dúcolás elmulasztása következtében beomolhatnak a már kiásott árkok falai, beszakadhat az aszfalt és elszakadhatnak az ott futó vezetékek. Nem is beszélve a balesetveszélyről. Súlyos probléma még a tömörítés gyengesége, ami később utólagos tömörödéshez vezet, így pedig az ivóvízhálózat sérülését okozza. Zavart okoznak az engedély nélkül elzárt tolózárak – amelyeknél előfordul, hogy nem nyílnak meg újból és így elakad a vízellátás -, illetve a tűzcsapokról történő engedély nélküli vízvétel. De ide lehet sorolni az esetleges közlekedési problémákat, amelyek azáltal keletkeznek, hogy a Szegedi Vízmű Rt. nem tudja átvenni a munkát, így a betemetetlen árkok és a burkolat hiánya miatt a közlekedés sem tud zavartalanul elindulni. Van olyan utca Szegeden, ahol a 2003-ban elkészült csatornáról csak egy év után derült ki, hogy 56 centivel eltér a szabályos mélységtől, de ide tartozik a szakszerűtlen építési technológia is, amiért az egyik utcát teljesen újra kellett építeni.

– Mindezért kit terhel a felelősség?

– Elsősorban a Szegedi Önkormányzatot és annak szocialista polgármesterét, Botka Lászlót, hiszen az önkormányzat fedezi az építtetés részköltségeit, a hivatal kötötte a kivitelezést végző fővállalkozóval a szerződést, illetve az önkormányzat saját cégén keresztül felel a műszaki ellenőrzésért is.

– Ki fedezte a költségek többi részét?

– A költségek felét az Európai Unió ISPA Projectje fizeti, ez egy koordinációs ügyekért felelős részleg, ahol minden bizonnyal semmit nem tudnak a Szegeden kialakult helyzetről. A költségek további részét a Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium fedezte. A szaktárca ismereteim szerint tud a felmerült szakmai elégtelenségekről és így a felelőssége is felvetődik az ügyben.

– Mit lehet tudni a kivitelező cégről?

– A Culvert 2003. konzorcium elvileg rendelkezik a munka szakmai ellátásához szükséges referenciákkal és hivatalos minősítéssel. Az alvállalkozók között azonban találunk hat olyan céget, amelyiknek a tevékenységi körében nem szerepel a csatornafektetés, másik hat vállalkozás esetében közvetlenül a beruházás kezdetén, tehát 2003-2004 között került a tevékenységi körbe a csatornafektetés. Ezeknek a korábbi tevékenységi körében például telefonkereskedelem, állattenyésztés vagy éppen növénytermesztés szerepel. Továbbá három olyan vállalkozásról is tudunk, amelyek közvetlenül a munkálatok megkezdése előtt alakultak. Az alvállalkozók szakmai hozzá nem értését bizonyítja az a negatív statisztika, amely egyértelműen jelzi, hogy a csatornaberuházásban közreműködők egy részének semmilyen tapasztalata nincs a csatornaépítésben. Így fordulhat elő a 61 százalékos hibaarány. Eszerint minden második méter csatornát szakmailag helytelenül fektettek a földbe. Ez abszurd.