Székelyföld nem ürül ki

Tízezernél is több 15 és 34 év közötti fiatal hagyta el 2018-ban szándéka szerint végleg Romániát – adta hírül február közepén az Inaco, egy versenyképességet vizsgáló helyi szervezet. A legtöbben, 1300-an Bukarestből költöztek külföldre, a második legnagyobb veszteséget a moldvai Jászvásár megye szenvedte el majdnem 800 távozóval, a harmadik a sorban Temes megye 500 kivándorlóval.

Viszonylag jó hír, hogy a végleg távozók sorában sereghajtó a két magyar többségű megye, Hargita és Kovászna, vagyis a szűken vett Székelyföld. Innen inkább átmenetileg mennek külföldre a fiatalok.

Munkaerőpiaci problémák

–  Sokan mentek el az utóbbi években, és csak keveseknél játszott közre az anyagi helyzet, sokkal többet nyomott a latban az egyéni fejlődési lehetőségek szűkössége. Székelyföldön a többi erdélyi régiónál is kevesebb a kitörési lehetőség, a kis magyar világ zártsága miatt a helyi vállalkozóknak teljesen ki vannak szolgáltatva a kezdő fiatal munkavállalók, sok esetben a fizetések még a kolozsvári, marosvásárhelyi szintet is alulmúlják. Az erdélyi magyar fiatal így kivándorol olyan országokba, ahol sokkal többet lehet keresni egy autómosóban, mint kezdő orvosként mondjuk Székelyudvarhelyen. A kezdeti terv, miszerint pár év pénzgyűjtés után hazajönnek, sokaknál elillan – állítja egy Kolozsváron tanuló székelyudvarhelyi egyetemista.

–  Székelyföldről korábbi kutatások alapján részarányuknál nagyobb mértékben vándorolnak el a román nemzetiségű fiatalok. A székelyföldi magyar fiatalok egy részének Magyarország a célja Németország, Ausztria, az Egyesült Királyság mellett. A romániai migrációkutatás egyik legjelentősebb szakértője, Dumitru Sandu szerint a romániai statisztikai hivatal a kivándorlók kevesebb mint tíz százalékát regisztrálja, emiatt az európai statisztikákból szoktunk kiindulni. A tízezres nagyságrend akár helytálló is lehet. A végleges letelepedés szándékát az eddigi felmérések talán kevésbé támasztják alá – árnyalja a képet Sólyom Andrea szociológus. A csíkszeredai Sapientia Egyetem adjunktusa úgy saccolja, hogy e tízezer kivándorló mintegy hat százaléka lehet magyar.

–  Ma körülbelül 3,6 millió román állampolgár él külföldön, a 16–35 évesek 47 százaléka konkrét rövid, illetve hosszú távú külhoni tartózkodást tervez. Az elvándorlás fő okai a jobb fizetés, a kedvező munkaerőpiaci kilátások, az általános jólét, az új tudás megszerzése, a továbbtanulás, a cégpolitika, illetve az otthoni korrupció – folytatja Sólyom Andrea a tudományos kutatások által feltárt tényeket. Mint mondja, a visszatérés fő oka pedig a család, az otthon hiánya, illetve az egészségi állapot.

A Magyar Ifjúságkutatás 2016-os eredményei alapján a 15–29 évesek 57 százaléka szeretne külföldön dolgozni, ebből 47 százalék Magyarországot nevezte meg célként. 40 százalékuk mindössze néhány hónapot, 36 több évet dolgozna idegenben, 21 külföldön szeretne élni, 19 a tanulmányait folytatná távol a szülőföldjétől. A Sapientia Egyetem adjunktusa arra is rávilágít, hogy az elvándorlók 81 százaléka a jobb megélhetésért menne el, de sokan, 37 százaléknyian nevezték meg motivációként általában a kilátástalanságot.

Probléma az érettségi

–  A népesedési mutatókkal még rendben lennénk Székelyföldön, de az elvándorlás nagyon súlyos probléma – mondja Sorbán Örs. A Gyergyószentmiklóson évről évre nemzetpolitikai tábort szervező civil szervezet, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke is úgy látja, ennek legfőbb oka a rendkívül alacsony fizetés. Ugyanakkor van egy másik, kevésbé reflektorfényben lévő gond is.

–  Az erdélyi magyar középiskolásokra nézve súlyosan diszkriminatív, hogy román társaikhoz képest nem négy, hanem öt tantárgyból kell érettségizniük, hiszen az anyanyelvük mellett román nyelvből is vizsgát kell tenniük anyanyelvi szinten, miközben a tanulmányaik során nem román nyelvre, hanem román irodalomra oktatják őket. Az viszont tele van archaizmusokkal és regionalizmusokkal. Így sokan nem tudják letenni az érettségit, ami a munkalehetőségeiket is hátrányosan befolyásolja, ez is sokakat ösztönöz elvándorlásra – hívja fel rá a figyelmet Sorbán Örs.

Emellett az ifjúsági szervezet elnöke szerint az erdélyi egyetemeken futótűzként terjed a magyarországi ultraliberalizmus.

–  Ennek helyi képviselői olyan szellemiségben oktatnak, mely szerint a szülőföld, a nemzet nem fontos. Ez is közrejátszik abban, hogy főleg a humán értelmiségi utánpótlás jelentős számban hagyja el Székelyföldet.

Sólyom Andrea szerint ugyanakkor érzékelhető a hazatérés jelensége, tudományos kifejezéssel a cirkuláris migráció is. Ám, hangsúlyozza, a statisztikák alapján amennyiben a külföldön töltött idő meghaladja a hat évet, jelentősen csökken a visszatérés esélye.

Azért ebben is vannak kivételek, mint például a 25 éves Kinda Csaba.

–  Hét éve élek külföldön. Svédországban kezdtem, mezőgazdasági munkás voltam. Németországban lovardában dolgoztam, most Diósdon élek, Budaörsön dolgozom CNC-marógéppel. Egyértelműen a jobb anyagi lehetőségek motiváltak, hogy szerencsét próbáljak külföldön. De haza akarok majd térni.

Az idén 23 éves Elek István is ideiglenes külföldi tartózkodást tervez, mint mondja, hiányzik az otthona.

–  Másfél hónapja érkeztem meg egy Dortmundhoz közeli kisvárosba. Kihívás volt, hogy kipróbáljam magam idegen környezetben, és persze háromszor-négyszer annyit keresek ugyanannyi munkával, mint otthon – mondja. Első nekirugaszkodásra fél évre ment ki, ha minden jól megy, két-három évig dolgozna külföldön.

A 30 éves Demes Barna pedig már hazatért Csíkszeredába.

–  Annak idején családi házat álmodtam meg magamnak. Asztalosként szűkösen kerestem itthon, ezért szerencsét próbáltam külföldön. Hat évet dolgoztam Svájcban, és nem bántam meg, mert ott ismertem meg a szintén csíkszeredai feleségemet – meséli.

Tavaly augusztusban tartották a lakodalmukat, a ház megépült, és hazaköltöztek. Demes Barna tapasztalatai szerint a külföldön próbálkozó magyarok legalább 70 százaléka csak rövidebb-hosszabb időt szándékozik idegenben tölteni, a végső terv majdnem mindenkinél a hazatérés.

Meg kell tartani Székelyföldet

–  A hivatalos kivándorlási statisztikák elég megbízhatatlanok, mivel a legtöbben nem jelentkeznek ki a romániai lakcímükről. Az biztos, hogy Székelyföld népességmegtartó ereje körülbelül 2010-ig nagyobb volt, mint ma, pontosabban kisebb arányú volt a kivándorlás, mint Romániából összesen. Ma valamivel többen mennek el, de sokan vissza is jönnek – mondja Kiss Tamás szociológus-demográfus. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanára, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója szerint mindent egybevetve Székelyföld még mindig a csekélyebb népességfogyású régiók közé tartozik Románia más vidékeihez viszonyítva. Az is igaz viszont, teszi hozzá, hogy a statisztikában benne vannak a magyar ajkú és magukat etnikailag is magyarnak valló cigányok, akik Székelyföld mintegy 60 ezres cigány lakosságának nagyjából 60 százalékát teszik ki.

Száz éve idegen uralom alatt nyögő magyar régióról és közösségről van szó, ahol a kevés kivándorló is sok. Az okok feltárása és orvoslása magyar nemzetpolitikai feladat.