Szolgálatként tekintett a megbízatására Áder János
Szolgálatként tekintett a megbízatására és „a haza minden előtt” világos ideálért dolgozott Áder János leköszönt államfő – emelte ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója és Farkas Vajk vezető elemző a Magyar Nemzetben szerdán megjelent közös írásában. Úgy vélekedtek, a politikus a nemzetegyesítés szimbolikus köztársasági elnökeként vonulhat be a történelemkönyvekbe.Mint írták, Áder János elnökségének belpolitikai és még inkább nemzetközi kontextusát nézve bátran állítható, ő volt az, akinek „a legturbulensebb időkben” kellett államfőként helytállnia: nemzetközi szinten a gazdasági válság és utóhatásai, a migrációs krízis és annak politikai következményei, egy évszázada nem látott mértékű, az egész világot sújtó pandémia szabta meg az elnöki mozgásteret is; megbízatása végén egy tragikus háború indult Magyarország szomszédságában, amely magyar nemzetrészeket is érint.
Magyarország több mint két évtizede élt meg hasonlót, amikor a NATO-hadműveletek megindultak Szerbia ellen, de a mostani helyzet még összetettebb, „hisz az már egyértelműen látszik, hogy az a világrend és az a koordinátarendszer, amellyel az államok, Magyarország is évtizedek óta számolnak, és amelyben saját jövőjüket tervezték, most drasztikus átalakuláson mennek keresztül”. Egy ilyen feszült helyzetben, nem utolsósorban a hadsereg főparancsnokaként, hatványozottan felértékelődik az a megfontolt magatartás, amely Áder Jánost egész politikai pályafutása idején jellemezte – fogalmaztak.
Kitértek arra is, Áder János elnöki mércéje a beiktatása pillanatától világos volt: „A haza minden előtt”. Ennek egyenes folyománya volt, hogy ha kellett, a kormánnyal szemben lépett fel (37 politikai vétó, nyolc alkotmánybírósági indítvány), s amikor indokolatlan volt, akkor nem dőlt be „a baloldal öncélú, nem egy esetben a nemzeti érdekkel is szembemenő hisztériakeltéseinek” – állapították meg.
Ugyanez volt a mérce – folytatták -, amikor érvényt kívánt szerezni annak az alaptörvényi rendelkezésnek is, mely szerint a köztársasági elnök őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Legutóbb épp a parlament alakuló ülésén „a mesterségesen és rosszindulattal kreált hisztéria helyett a tényekre alapozva jelentette ki, hogy az Országgyűlés és a kormány legitimitása a törvényes és demokratikus választásokat követően vitán felül áll”. Áder János az elnöki munkássága mércéjéül választott jelmondatához való meggyőződéses ragaszkodásával tudta a mindennapi politikai ad hoc mozgások felett tartani az államfői intézményt és „tudja úgy átadni azt utódjának”, hogy a munkája első pillanatától tud majd annak tekintélyére építeni – fejtették ki a cikkben.
Kitértek a volt államfőnek a teremtett világ érdekében végzett tevékenységére és arra is, hogy a több mint egymillió új magyar állampolgárból több mint nyolcszázezren Áder János aláírásával váltak, jogilag is, ismételten a magyar nemzet részévé. „Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a leköszönő államfő úgy vonulhat be a történelemkönyvekbe, mint a nemzetegyesítés szimbolikus köztársasági elnöke” – fogalmaztak.
Azt írták: a két elnöki mandátum időszakát szemlélve nincs kétség afelől, hogy a leköszönő köztársasági elnök nyugodt lelkiismerettel adhatja át a stafétát utódjának, „Novák Katalinnak, Anjou Mária és Mária Terézia után Magyarország harmadik női államfőjének”.
